nem szex és nem nyújork

...szóval ott tartottam, hogy utálom gyakorlott szakmámat, az újságírást. Hazug, talmi, gagyi, hülye szerkesztők (tisztelet a kivételnek), fogalmazni képtelen kollégák (?) (tisztelet a kivételnek) és mindenütt csak ballib, ballib, ballib. Én meg nem vagyok ballib, csak balga. Ezt untam meg. Belefáradtam az elmúlt 18 évbe.

Így adta ki az agyam, hogy nyissunk üzletet. Úgy gondoljuk kis ráfordítással megoldható. Részletekről majd később.

Már javában intézzük a dolgot, amikor tegnap megcsörren a telefonom és a netes hírszerkesztő posztra hívnak. Otthoni munka, a nő napi 7-8 órát mondott, a barátnőm szerint 3-4-ből megoldható. És mégis azt mondtam, hogy nem.

És aztán elfogott a szorongás, hogy jól döntöttem-e. Egy hónappal ezelőtt mit nem adtam volna ezért az állásért.
Most meg beleugrok egy vállalkozásba, a saját tőkémet viszem bele, a munkaerőmet, a szabadidőmet, a szabadságomat. Tizennyolc éve nem dolgoztam kötött munkaidőben. És odadobom gyakorlott szakmámat is. Amit nem igaz, hogy gyűlölök.

A valóságnak ez felel meg jobban: Gyűlölök és szeretek.