Vírusfertőzéséses járvány van. Magas láz, köhögés. Doki mondta...
Nekem tegnap 39,6-ra is felment a lázam. Elég nosztalgikus volt hűtőfürdőt vennem, gyerekkoromat juttatta eszembe. Kellemes élmény volt - kicsit bizarr, de tényleg. Anyukámat juttatta eszembe, ahogy aggódó arccal az ágyam fölé hajolt, hallottam a vizes törülköző csavarásnál hallatott zuhogó hangját, ahogy kicserélte a borogatást a homlokomon... Közben minden olyan vízszintesen elnyúló volt és homályos, ahogy az agyam főtt a levében, mégis szinte perverz módon békés, nyugodt, statikus... Mint ha időn kívül lenne az ember...
Életemben nagyon kevésszer voltam ilyen lázas. Beteg számolatlanul sokszor, de hogy a lázam felment volna 39 fölé, az egy kezemen megszámolhatnám. Először megijedtem és páni félelem lett úrrá rajtam, hogy elkaptam a madárinfluenzát... Persze, szárnyas a közelben sehol, de azért én pánikoltam...
Aztán némi aszpirin és borogatás+hűtőfürdő hatására lement, és talán most a legmagasabb egész nap, ahogy láznak illik emelkedni, hogy a nap végére... 37,6.

Amúgy azóta kiderült, hogy egy másik, sztahanovistának abszolúte megfelelő, hatvanéves kolléga terjesztette el a vírust. A lányzó, akitől a párom elkapta, már csak csali volt a horgon. Természetesen az öregúr rettentő büszke volt tettére, mert ugye ő egész életében nem volt betegszabadságon... Ez addig oké is, hogy félti az állását és a régi idők emlékére orosz dicslógót akar magáénak tudni, piros párnán meg minden, de miatta a fél cég lebénult, mert a betegek rosszul lettek és hazamentek, magas lázzal, köhögéssel... Az öreget meg elővette a főnökség, hogy mit képzel, a munkaszeretet oké, de gondoljon másokra is, ha már magára nem gondol, elvégre nem csitri, de mindegy...

Nem tudom, az én csirkém megmenekül-e a kórtól. Eddig még tünetmentes, csak a kis lelke van ki attól, hogy Anya nem ölelgeti, nem puszilgatja, és Apa sem, vagy csak ritkán csináljuk. Próbáljuk megvédeni... Amíg lehet... Aztán már úgyis mindegy lesz...