A szomszédom lányai kineveztek ügyeletes hülyének, vagy Teréz Anyának néznek. Tavaly a nagyobbnak felajánlottam, hogy segítek neki abban a tanévben matekból, mert eléggé gyengécske belőle. Mára már a középsuliban elég jól elboldogul, egyszer fordult elő, hogy felhívott mikor érnék rá mert nem éert valamit és dogát írnak.
Na de a húga, minden kérdezés és bejelentkezés nélkül jön, nyomja a csengőt, pl tegnap este is, hogy holnap írunk matekból.
De hogy telefonálna előre, hogy segítenék e neki, vagy hasonló, meg persze a tanár a témazárót előtte nap jelenti be. hm. Ebben a tanévben már tizedszer fordult ez elő. Úgy felhúztam magam, még azt se kérdezte meg hogy segítenék e csak nyomul be. persze 5 óráig dolgozom fél hat mire hazaérek és másra se vágyok mint, hogy hét óráig vele matekozzak. A saját gerekeimre meg nincs időm.Még ha figyelne, de elhülyüli az időmet oda se figyel, akkor minek jön. Nem kell éngem szórakoztatni, meg is mondtam neki, ha bohóckodni jött, akkor legközelebb ne is próbálkozzon nálam.
Döntöttem, legközelebb megmondom neki, hogy nem vagyok matektanár, keressen magának egyet.
A kicsi is ott nyúzott, hogy anya gyere játszani, a nagyot ne is mondjam, ki volt bukva rendesen, hogy abból a nyomorék három órából amit velük tölthetek kettőt elcseszek ahelyett, hogy velük foglalkoznék.