nem szex és nem nyújork

...nagy levegő, mélyen kifúj...

Úgy egy órája mentek el az apósomék. Hétfőn este jöttek, tegnap segítettek kerítést húzni, átlátható-átjárható volt az életünk így is, úgy is...
Azt most nem írom le, miért becsülöm őket, és miért idegesítenek. Kétségkívül nehéz elfogadni, hogy egy másik ember más, mint mi magunk. Hogy mindenkinek joga olyannak lenni, amilyen.

...de ami reggel volt...
Az öregek szokás szerint korán keltek, mama egy szál pólóban főzte a kávét. Normál reggeli kép a legtöbb családban.
Mire a papa:
- Menjél már öltözni mama, ne csúnyálkodjál itt!
- Jaj papa ne mondj már ilyet, a mama csinos még mindig. - szólok vissza.
- Csúnya - súgja az öreg, miközben mama indul ruháért. Még mindig azt hittem, hogy a papa csak tréfálkozik, mire megtoldotta még egy szóval:
- Torz.

(lemondás és odaadás a mama részéről, végiggürcölt élet, két gyerek, harminc évnyi házasság)

...émelygés fogott el...