nem szex és nem nyújork 133
nem szex és nem nyújork
Úgy felhúzott az anyám, hogy szabályosan reszket a kezem.
Megjelent három novellám egy antológiában, anyu vette fel a csomagot, amiben példányokat is küldtek, kértem, bontsa kis bátran, nézze meg a kiadványt, olvassa el újra az írásaimat.
Na, hogy tetszett, kérdeztem tőle telefonon, mire ő, hímelt-hámolt, hogy ez nagyon kemény, meg hogy vannak az én fejemben ilyen mély, később már úgy mondta, sötét gondolatok (?), és hogy ő ezzel tulajdonképpen nem fog dicsekedni, mert biztos, amit írok, azt is gondolom a világról (még szép!).
Kérdeztem, attól félsz, hogy szuicid vagyok? Öngyilis néni? Vagy hogy pszichopata? Esetleg, hogy egyszer meg fogok zavarodni?
Nem, nem, csak annyira ijesztő, hogy ilyen dolgokon gondolkozom. És odaadta Lacinak is elolvasni, de ő nem szólt semmit, csak komor volt, már bánja is az anyám, hogy ajánlotta neki elolvasni.
Hát jó, anyu, a két legújabb novella a depresszió legmélyebb időszkában született, ne csináld már úgy, hogy másfél éve nem tudod mi van velem, amikor mindig mondtam, jobb-rosszabb periódusok váltakoztak.
De ő nem érti (Borka ugyanezt írta korábban), szóval ő nem érti, hogy lehettem depressziós, amikor annyira akartam ezt a gyereket, aki tüneményes, hogy nem tudok neki örülni? (Ez megőrült, az anyám az, akinek elment az esze, örülök a gyerekemnek, szeretem, óvom, az anyja vagyok holtomig, meg még azután is).
Meg hogy olyan gondolatok írok, amiket sokan fel sem fognak, meg sem értenek, de akkor már azt találtam mondani, hogy azok érzelmi bunkók, az EQ-juk a béka segge alatt van.
De hogy miért nem tudok én vidámakat írni, mint régen, azok olyan jók voltak, kedvesek?
Azért anya, mert azt bármelyik pályakezdő képes papírra vetni, jó volt nekem is ujjgyakorlatnak, úgy tíz éve, de hol van azokban olyan gondolat, amiken érdemes napokig morfondírozni?
Végül azt mondtam, fejezzük be, erről a témáról ne beszéljünk többet, ha írok még, nem kell elolvasnia, ha jelenik meg könyv, nem kell megnéznie, nehogy felkavarja békés életüket.
(hétfőn a férjem elutazik három napra, jön anyu, eddig nagyon vártam, de most egyáltalán nem, bekerült a szálka a rendszerbe, én megbántott vagyok, ő meg gondolom zaklatott?
Úgy felhúzott az anyám, hogy szabályosan reszket a kezem.
Megjelent három novellám egy antológiában, anyu vette fel a csomagot, amiben példányokat is küldtek, kértem, bontsa kis bátran, nézze meg a kiadványt, olvassa el újra az írásaimat.
Na, hogy tetszett, kérdeztem tőle telefonon, mire ő, hímelt-hámolt, hogy ez nagyon kemény, meg hogy vannak az én fejemben ilyen mély, később már úgy mondta, sötét gondolatok (?), és hogy ő ezzel tulajdonképpen nem fog dicsekedni, mert biztos, amit írok, azt is gondolom a világról (még szép!).
Kérdeztem, attól félsz, hogy szuicid vagyok? Öngyilis néni? Vagy hogy pszichopata? Esetleg, hogy egyszer meg fogok zavarodni?
Nem, nem, csak annyira ijesztő, hogy ilyen dolgokon gondolkozom. És odaadta Lacinak is elolvasni, de ő nem szólt semmit, csak komor volt, már bánja is az anyám, hogy ajánlotta neki elolvasni.
Hát jó, anyu, a két legújabb novella a depresszió legmélyebb időszkában született, ne csináld már úgy, hogy másfél éve nem tudod mi van velem, amikor mindig mondtam, jobb-rosszabb periódusok váltakoztak.
De ő nem érti (Borka ugyanezt írta korábban), szóval ő nem érti, hogy lehettem depressziós, amikor annyira akartam ezt a gyereket, aki tüneményes, hogy nem tudok neki örülni? (Ez megőrült, az anyám az, akinek elment az esze, örülök a gyerekemnek, szeretem, óvom, az anyja vagyok holtomig, meg még azután is).
Meg hogy olyan gondolatok írok, amiket sokan fel sem fognak, meg sem értenek, de akkor már azt találtam mondani, hogy azok érzelmi bunkók, az EQ-juk a béka segge alatt van.
De hogy miért nem tudok én vidámakat írni, mint régen, azok olyan jók voltak, kedvesek?
Azért anya, mert azt bármelyik pályakezdő képes papírra vetni, jó volt nekem is ujjgyakorlatnak, úgy tíz éve, de hol van azokban olyan gondolat, amiken érdemes napokig morfondírozni?
Végül azt mondtam, fejezzük be, erről a témáról ne beszéljünk többet, ha írok még, nem kell elolvasnia, ha jelenik meg könyv, nem kell megnéznie, nehogy felkavarja békés életüket.
(hétfőn a férjem elutazik három napra, jön anyu, eddig nagyon vártam, de most egyáltalán nem, bekerült a szálka a rendszerbe, én megbántott vagyok, ő meg gondolom zaklatott?
Új hozzászólás írásához be kell jelentkezni!