Megváltozott az életem, amikor 1998. tavaszán - akkor 37 éves voltam - kiderült 3. gyermekemről, hogy autista. Csaba 1995. október 1-én született, második házasságomból. A terhesség 30. hetében, 1350 g súllyal. Most vasárnap lesz a 11. születésnapja. Nem kér egyebet csak egy olyan számítógépet, amin a kedvenc játékának hallható a zenéje és az akadályok felrobbanásának is hallatszik a hangja. No és persze tortát!
Hosszabbított, azaz méltányossági GYES-en vagyok, aminek az összege rettenetesen alacsony. Gondoltam, amíg itthon vagyok és nem találok valami megoldást az életünk jobbá fordítására, akár tanulhatok is. Amikor Csaba 1 osztályos lett én is megkezdtem az Egri Eszterházy Károly főiskolán a szociálpedagógusi szakot. Az idén kaptam meg a "jó" eredményű diplomám, Tanácsadói szakon.
Nagyon érdekel a tanulás tanítása, a pályaválasztási csoportfoglalkozás és az értékelről való beszélgetések, melyeket szintés csoportfoglalkozás keretében lehet végezni.
Gondoltam heti 4-5 órában vállalhatnék ilyen jellegű tanítási tevékenységet, akkor, amikor Csaba egyébként az iskolában van. Sikerült ugyanis heti 10 órában magántanulónak lennie az egyik többségi iskolában.
Az iskolák nem tudják alkalmazni a szociálpedagógust. Ezért egyetlen lehetőség lenne, ha másodállású kisvállalkozóit váltanék.
Ma nygon elkeseredtem. Fölhívtam az Állam Kincstár ügyintézőjét,aki közölte velem, hogy semmilyen munkát nem vállalhatok, mert akkor elveszítem a GYES-t. Marad tehát a nyomor. Hiába tanultam 4 évig, hiába szeretnék másoknak is segíteni.
Keresgélek a neten és mindenhol azt olvasom, hogy a GYES-en lévő, napi 4 órában vállalhat munkát. Miért kaptam akkor azt a választ, hogy nem dolgozhatok?
Ez nem igazság! Hiszen 10 éve gyest kapok, a férjem minimálbéren van, az élet meg egyre nehezebb. És mi van, ha az iskolában, ahol szeretném megkezdeni ezt a tevékenységet, a szülők úgy döntenek, hogy most nem kérik ezt a szolgáltatást? Akkor se gyes, se kereset?
Már beszéltem az igazgetóval, aki azt mondta, hogy ha elkészítem a programot, segít, átnézi és meg is hirdetik a szülők között a következő félévben.
Most már a programkészítéstől is elment a kedvem.
Van ebből valami kiút?
Ildikó, Salgótarján, 2006. szeptember 29.[/i][/u]