Családinet.hu
#1105 Anita+
2007-07-27 22:31
2007.07.27
A hét epilepsziás roham után megtámadtuk a főorvost, akit egy kicsit sem lepett meg a problémánk. Igen ez teljesen természetes, általában az őssejt kezelések után felerősödnek, megsokszorozódnak a rohamok. Ezek legkésőbb három hét múlva csökkennek, majd megszűnnek. Bekérte a gyógyszereinket, hogy mink van, és megbeszéltük, mit hogyan használunk, használjunk, ha gond van. Megnyugtatott, már amennyire lehet, de nagyon remélem, hogy a rohamok növekedésével egyenes arányban növekszik a gyógyulásunk mértéke is... A délelőtti terápia után Lila nagyon fáradt, kimeritették a rosszullétek is, elaludt. Persze ujabb roham kiséretében. Kapott kúpot, amit még soha nem kellett használnunk, ezzel úgy tűnik nyertünk egy kis rohammentes időt.
Mindenkinek nagyon köszönjük a névnapi kívánságokat, egytől egyig mindet felolvastam Lilikémnek. Itt is tervezünk egy kisebb babazsúrt, egyik kislánynak most volt a szülinapja, majd együtt ünnepelünk. Smile
Az én arcüregem is feladta a kűzdelmet a légkondival szemben, pedig eldöntöttem, hogy nekem semmi bajom nem lehet addig amig haza nem érünk. Úgy tűnik nem sikerült kellően koncentrálnom, de nem is baj, nem én vagyok a fontos. Rendbe fog jönni...
Hozzászólások: (összesen 2)
Új hozzászólás írásához be kell jelentkezni!
2007-07-28 10:19 fodika
Szia "Gattina " Amit leírtál, szinte te írtad le helyettem HATALMAS ELISMERÉS ÉRTE !hogy így átérzed ennek a lelki és etikai hátterét. Mit ne mondjak az én szenvedésem amit átélek Fannikával (pedig "csak " a nagymamája vagyok maga a gyötrelem, de amit ki kell mondani az a gyermek és az őt körülvevő család jövője. Remélem Lilikém állapota csak átmeneti és beindulnak az őssejtek. Puszi nektek Erzsi Fannika
2007-07-28 01:22 Gattina99
Sziasztok, Lili továbbra is nagyon édes, csak most egy kicsit le van lassulva...ez mind a gyógyszer miatt van! Amíg nem adtuk neki, egy teljesen más gyereket láttam, úgyhogy amint a helyzet engedi, fokozatosan el fogjuk hagyni, ugyanis visszafogja a gyereket a fejlődésben és gátolja az önkifejezést. A legtöbb gyerek oxigénhiány miatt szenvedett sérüléssel van itt (erre inkább no comment, remélem mindenki érti, mire gondolok...) Beszéltem egy angol fickóval, az ő fia speciel teljesen rossz állapotban van - na hát ő is érdekeset mesélt. Azt mesélte, hogy bár a fiának soha nem volt rohama, automatikusan kapott epilepszia gyógyszert, mondván, az ilyen gyerekek mind epilepsziásak. Az ő felesége is adta a gyógyszert a gyereknek, a semmire....majd az anyai szív azt diktálta, hogy ez nem jó a gyereknek és abbahagyták. Na azóta sem volt semmilyen probléma. Én komolyan mondom, nem értem. Egyébként ami nem fér a fejembe az az, hogy ugye az élet értelme a gyerek, a gyerek a jövő. Nagyon fontos, hogy egészséges társadalom legyen a miénk, hogy építhessük együtt, és haladjunk. És akkor ennyi oxigénhiányos gyereket "csinálni" az orvosok által!!!! Micsoda dolog ez! Nem csak a gyereket teszik tönkre, hanem azt a családot is, ahova születik a drága. És elmondom, mert nem szégyenlem, de amikor ilyet látok és hallok, nagyon szívesen elbeszélgetnék azzal az emberrel, akinek a keze egy ilyenben benne van...Mert ide kéne hozni, és meg kéne neki mutatni a "munkája" eredményét, hogy lássa, milyen következményekkel jár a könnyelműsége, vagy a téves helyzetfelismerése ("ennek a gyereknek természetes úton kell megszületni") Amit most látok, az emberfeletti. Szülők harca, gyerekek küzdelme. A szülők minden erejükkel bíztatják a gyerekeiket a rehabilitáción a kitartásra, az együttműködésre, míg a gyerekek küzdenek, mert akarnak fejlődni, bár nem mindig értik, hogy miért a szenvedés. Ha a feladatoknak csak egy részét kéne annak elvégezni, aki ide juttatta őket, abba is belefáradna. Hihetetlen élni akarás van ezekben a csemetékben! Példamutató! Ha bármikor fel akarok majd adni valamit az életben, rájuk fogok gondolni, és tuti, hogy megyek tovább....nekik erről szól az életük....ezért is imádjuk őket.