nem szex és nem nyújork

Amíg nem jön zidah, addig elmesélek egy kedvesnek tűnő, mégis végül fura történetet.

Tegnap vendégeskedtünk egy olyan helyen, ahol nagyon sok tücsök van. Mi, a férjemmel, nagyon bírjuk a tücsköket.

Mivel nem tudtuk, pontosan hogyan is néz ki egy ilyen kis zenész, a házigazda elmesélte, hogy gyerekkorában tucatszám fogta őket, s amiket elkapkodott, azokat a nagynénjéhez költöztette.

Úgy lehet megfogni, mondta, hogy a lyukhoz kell menni, és amikor beszalad a tücsök, egy fűszálat kell utána dugni, és mozgatni. Egy idő után a kis bogár nagy mérgesen kirohan, akkor kell elkapni.

Elmagyarázta, hogy "telepítésnél" ásni kell neki a földbe egy lyukat, kis karámot építeni köré, hogy el ne szökjön, füvecskét és vizet berakni, és két-három nap alatt megtelepszik a kis jószág, elfogadja új otthonát.

Mondtuk a srácnak, hogy fogjon már nekünk két-három tücsköt, szívesen elvinnénk hozzánk, nagyon szeretjük a muzsikáját. Kaptunk is egyet.

Nagyon lelkesen hoztuk haza. Szép kis bogár. A tejfölös dobozban is ciripelt.

Csak itthon döbbentünk rá, hoyg mekkora barmok vagyunk.
Hogy ehhez nem igazán volt jogunk. Elhozni, akár csak egy kis bogarat is az élőhelyéről, hogy nekünk magasabb legyen a konfortérzetünk.

Éjszaka, a férjem a kertben készítgette a kis tücsök új otthonát. Aki közben kiszökött a tuja alá. Jól tette. Ciripelt is éjszaka.

Mi meg nagyon szégyeltük magunkat, hogy mennyire meggondolatlanok voltunk.

(van nálunk egy másik tücsök is a kerítésen túl. hátha párra lelnek egymásban...)