Szakbarbár

Ezt most hadd passzoljam, mert nem vagyok teljesen biztos benne, hogy az a másik jogviszony mennyire számít bele az eredetiből megállapított ellátások alapjába.

Az viszont biztos, hogy a táppénz nem befolyásol semmit, ha figyelsz rá, hogy a veszélyeztetett terhesség 9-es kódja legyen a táppénzes papíron és az is egyértelmű, hogy a terhesség, a gyes és a keresőképtelenség külön-külön is felmondási tilalom, tehát egyszerre legalább 2 ok miatt vagy védett.

Betegszabadság arra az időre jár, amire fizetett szabadság is, így 2011-ben csak egy törtidőszakra járt. 2012-ben viszont a teljes éves 15 nappal számolhatsz, ami 8-as kódnál naptári napban 19-21 bérezett napot tud csinálni. (Ha nem hétfői nappal indul, akkor 21-et.) Ha összejön a 180 bérezett nap, akkor korlátlan lesz a tgyás. A gyed szempontjából mindegy, mert az így is, úgy is maximális.

Vannak orvosok, akik kismamát kizárólag 9-es kóddal vesznek állományba, ilyenkor harcolni kell egy kicsit a 8-asért, ami egyébként teljesen rendben van, ha terhességgel nem összefüggő okról van szó.

A tgyás és a gyed igényt a munkáltatónál kell bejelenteni és neki kell intéznie, itt a kifizetőhelye - központosított illetményszámfejtés útján. Az alanyi jogon járó családtámogatási ellátásokat, az anyasági támogatást és a családi pótlékot önállóan kell intézni, nemhogy nem a munkáltató feladata, de egyáltalán nem is kell tőle semmi ehhez. Amit nála igényelsz, azokkal kapcsolatban pedig még csak nyilatkozni sem kell a családi pótlékról, mert annyira semmi köze hozzá, erre bizonyára rosszul emlékszel.

Jogszabály nem írja elő, hogy a kötelessége lenne tájékoztatni az alanyi jogon járó ellátások igényléséről, úgyhogy még csak ezt sem mulasztották el. Kizárólag Rajtad múlt, hogy nem érdeklődted meg, mit kell tenni és nem intézkedtél. Ezt utólag orvosolni nem lehet, a jogszabály ebben nem ismer méltányosságot. Az anyasági bukta, a családi pótlékot 2 hónapra visszamenőleg tudod igényelni.
A családi kedvezményt viszont nem buktad el, mert azt a bevallásban is érvényesítheted utólag, sőt a 2010-est is tudod rendezni, önellenőrzéssel.

Ha sokat utazol külföldre, akkor praktikus lenne ügyfélkaput nyitni, ezen keresztül pl. adóbevallást lehet beadni és a családtámogatási ellátásokat is lehet elektronikusan igényelni, a teljes folyamat működik így (mellékleteket lehet szkennelni).

A gyes vagy a gyermek nem olyan tényező, amik miatt tilos lenne az éjszakai munkavégzés.

A munkaidőre vonatkozó szabályok nagyon szövevényesek, nem vagyok bennük teljesen otthon, ráadásul egy nagy cégnél lehet kollektív szerződés is, ami az Mt. általános szabályaitól helyenként eltérhet, úgyhogy a másik kérdésre nem tudok az itt megszokott nagy biztonsággal válaszolni, de szerintem:
A pihenőidőd nem 1, hanem 2 nap és ezzel minden rendben van. Hétfőn és kedden nem kezdődik munkanapod, ezért ezek pihenőnapok, még ha a hétfőt nem is érzed teljesnek. A 2 napod úgy van meg, hogy a kerek 48 óra megvan a hétfői befejezés és a szerdai kezdés között.

Mt. 117. § (1) i) pihenőnap: a naptári nap nulla órától huszonnégy óráig tartó időszak, vagy három- és négyműszakos munkarendben, továbbá a megszakítás nélkül működő munkáltató, illetve az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a következő műszak megkezdését megelőző huszonnégy óra;

Egyedül a heti 44 órát tartom aggasztónak, amennyiben nem munkaidőkeretben dolgozol, ahhol ez egyszer majd kiegyenlítődik, vagy ha nincs kifizetve túlóraként a többlet.

Naptári napokban számolunk, a hétvége is beletartozik.
Átsiklottam azon a mondaton, hogy dolgozni tervezel. Ha a 3 hónap szabi mellett 3 hónapot dolgozol is, akkor így meg tud lenni a 180 bérezett naptári nap, aminél korlátlan lehet a tgyás.

Ha szülők alatt házastársakat értesz, akkor 2 gyermekkel és egy +91 napos magzattal ettől a kortól 99.000 Ft adókedvezmény jár.
Ezt bármilyen megoszlásban igénybe lehet venni, vagy úgy, hogy 1 gyermek itt, 2 meg ott, de akár úgy is, hogy pl. 10.586 Ft-ot kér az egyik szülő és 88.414 Ft-ot a másik, mert pont ennyit lehet az egyik és a másik jövedelemből érvényesíteni. A táppénz, tgyás, gyed adóelőlegénél is érvényesíthető az adókedvezmény.

Ha élettársak vagytok, akkor csak a baba születésének a hónapjától jár ennyi, a várandósság időszakára pedig csak utólag, a bevallásban tudja az apa érvényesíteni a 2 és 3 gyermek utáni kedvezmény közötti különbséget. Anyuka a születési anyakönyvi kivonat megléte előtt is szülő, úgyhogy ő érvényesítheti a várandósság alatt is, de gyeden lévő kismama adóelőlege csak töredéke az érvényesíthető kedvezménynek, így ő egyedül semmiképpen sem tudja kihasznáni.

Egy idén induló táppénz nagyjból annyi, mint a gyed volt - csak nem olyan ütemezésben, mert egyszerre annyit fizetnek ki, amennyi a táppénzes papírt leadsz - egy jövőre induló táppénz alapja már csak a minimimálbér.
Következő tgyás és gyed alapja a kb. 3 havi szabadságból számított átlag.

Ha nincs 180 bérezett napod, és nem lesz, mert a szóba jöhetőek közül kizárólag a szabadság a bérezett időszak, akkor a tgyás alapja csak a minimálbér kétszerese.

Ha szabadságon vagy, akkor legfeljebb a szabadság alatt van több pénzed, utána nem. A szabadság megvár, 2 gyerek mellett valószínűleg jobban jön, a táppénzzel pedig nem lesz kevesebb a jövedelmed, mint most a gyeddel, ezért mondtam, hogy a legoptimálisabb a gyed után a táppénz. Ezzel pontosan annyi lesz a tgyásod és a gyeded, mintha előtte szabadságon is lettél volna: minimálbér kétszerese alapú lesz a tgyás és ezzel megegyező a gyed.

A járadék, segély biztosításgan töltött idő, az előzetes biztosításba beszámít, de az összege az ellátások alapjába nem számít bele.

Ha lesz 2011.01.01. és a szülés előtti nap között legalább 180 bérezett nap - kb a fele már megvan idén év elejéről - akkor az utolsó 180 nap lesz az ellátások alapja. Ha nem lesz ennyi, mert hamarabb táppénzre mennél, akkor amennyi van, annyiból számolnak átlagot és ez fogja a tgyás és a gyed alapját képezni. Az alap tehát attól függ, hogy meddig dolgozol, így jelen pillanatban nem tudom megmondani, hogy mennyit fogsz kapni.

Táppénzre nem mennék a helyedben egy darabig, legminimálisabban egy próbaidőnek megfelelő időszakig.

A gyedre 2 éves korig végig jogosult leszel.

Amelyik betegség magasabb összegű gyesre jogosít, azzal gyesen is lehet lenni a gyermek 10 éves koráig, sőt az igazolást sem kell külön benyújtani, csak jelezni kell, hogy az már be lett küldve a magasabb összegű családi pótlékhoz. Megállapítani az igazoláson szereplő dátumig fogják.
Nagyszülő is legfeljebb heti 30 órában dolgozhat, viszont a gyermek óvodában, iskolában a kötelező foglalkozásokon kívül legfeljebb 4 órát lehet. Ezt a kutya sem ellenőrzni, főleg ha senki nem is irigykedik miatta, hogy tud a gyesről...

A táppénz nem számít bele az átlagba, úgyhogy a tgyás és a gyed alapja a 2011.01.01-2011.10.22. közötti átlag lesz. Egy adójóváírás és családi kedvezmény nélküli nettót mondok, mert előbbi jövőre nincs, utóbbit meg nem tudom, hogy igénybe veszed-e: bruttó 160.000-es átlagból nettó 94.000 körüli tgyás és nettó 83.000 körüli gyed várható.

Ha nincs 180 bérezett napod, akkor - ennél magasabb bérnél - a tgyás és a gyed alapja a minimálbér kétszerese. Ez gyedből a maximálisat jelenti (a kezdés évében), de a tgyásod kevesebb lesz, mint annó, mert így ennek is van egy felső határa.
Veszélyeztetett terhességnél nincs betegszabi, de ha lenne, akkor is nagyon messze lennél a 180 naptól.
Én simán csak táppénzre mennék február 20-tól a szülés előtti napig.

Érdekes egy helyzet, mert alig van olyan időszak az utolsó 4 negyedévben (2010.okt-2011.márc.), amikor van figyelembe vehető jövedelem. Én valószínűleg a március havi bérből számoltam volna átlagot, legalábbis az Mt. átlagkeresetre vonatkozó szabályait átnézve arra jutottam, hogy a 4 negyedévből 3 egyáltalán nem játszik, mert ott táppénz volt, amelyik negyedévben van valami, az sem teljes, egyedül a március az, ami egy egész hónap,ez az utolsó naptári hónap és ilyenkor ez jön be alapnak.

Értem a problémádat, hogy régen voltak pótlékok, most meg nincsenek, korábban több lett volna az átlag, de olyan régre nem nyúlnak vissza, mert sokkal régebben volt, mint az utolsó 4 negyedév.

Mt. 152. § (1) Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak) kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átlagszámításnál a munkabér esedékességétől eltérő időben kifizetett munkabért az esedékes bérfizetési napon teljesített kifizetésnek kell tekinteni.
(3) Az átlagkereset számításánál időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni.
(4) Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.
(5) Ha a munkavállaló munkaviszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett munkabért kell figyelembe venni.
(6) Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó munkabérnek, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti munkavégzés alapján járó munkabérnek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső — a (8) bekezdés szerinti osztószám figyelembevételével számított — (időarányos) részét kell az átlagszámításnál a kifizetett munkabér összegébe beszámítani.
(7) Ha a munkavállalónak a munkáltatónál fennálló munkaviszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeg tekintendő.
(8) Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállaló irányadó időszaki munkabérének együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (együtt: osztószám).
(9) Az a naptári negyedév — az (5) bekezdés szerinti naptári negyedév(ek) hiányában az a naptári hónap —, amelyben a munkavállalónak kifizetett munkabéréhez osztószám nem tartozik, az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető figyelembe.
(10)Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagkereset alkalmazását írja elő, akkor egy havi átlagkereseten a munkavállaló egy napi átlagkeresetének a huszonkétszerese értendő.

Táppénz, tgyás, gyed, gyes nem alapja a 2%-os pénzbeli egészségbiztosítási járuléknak, így ezek összege nem számít bele az ellátások alapjába. Ezeket a megbízási díjból, illetve mivel nagy valószínűséggel 10% költséghányadot figyelembe van véve, a 90%-ából számítják majd.

0 bérezett nappal a tgyás és a gyed alapja a 160.000-es szerződés szerinti bér.
Nettó tgyást és gyedet nem számolnék, mert a jövőre megszűnő adójóváírás helyett állítólag lesz valami kompenzáció, aminek a részletei viszont még nem ismertek, ez pedig jelentősen befolyásolhatja a nettót. Ráadásul arról sem vagyok meggyőződve, hogy a magas mértékű minimálbéremelkedéssel lépést tart a maximális gyed.

Ha minél hamarabb otthon szeretnél maradni, de nem táppénzen, akkor a tgyás az, amit a 36. hét betöltésétől tudsz igényelni. Nincs jelentősége, hogy ténylegesen mikor szülsz.

Olyan járandóség, amiről írsz, nem létezik.

Szabadság a tgyásra és a gyed első 6 hónapjára jár, tehát egész 2012-re. Minden csak megállapodás kérdése, akár azt is megbeszélhetitek, hogy januárban kiadják az egész éves szabadságot.

Egy idén induló táppénz alapja a gyed előtti átlag, egy jövőre indulóé a minimálbér.
Nagyszülő gyes feltétele, hogy a nagyszülő az unokát a szülők háztartásában gondozza. Nem kell azonos címen lakni, csak ne legyen túl messze. 20 percnyi távolságból simán megáll, teljesen életszerű, hogy reggel átsétál, este meg vissza.

A pár nap szabadságból számított átlag lenne a tgyás és a gyed alapja.
A gyedet 2 éves korig végig kaphatod.
Nagymama simán lehet gyesen.