Szakbarbár

A szabadság egészen biztosan nem húzza keresztül a számításaidat. A táppénzt nem tudom megmondani, ez még nem tiszta nekem.

1. 2014-es szülésnél 2013.01.01 és a szülés előtti nap között kell 180 bérezett napnak lennie szabadságból és munkából ahhoz, hogy korlátlan legyen a tgyás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2014-ben tudod a 180 bérezett napod produkálni, ez is teljesen jó.

2. Megerősíteni azt tudom, amire gondoltál, nem azt, amit írtál, mert ott pont a lényeg maradt ki: ennél magasabb bérrel a minimálbér KÉTSZERESE a tgyás alapja. A gyedé 99%-ban szintén, kivételekről majd pontos dátumok ismeretében beszéljünk. (Ha legalább 12 nap szabadság vagy táppénz lesz, akkor nem tudsz kedvezőtlen kivétel lenni).
Illetve annyival kiegészíteném még, ez azért nem teljesen igaz, hogy maximális a gyed ilyenkor is. Mondjuk inkább úgy, hogy maximális közeli. A 180-nál kevesebb bérezett napból megállapított gyed az végig a tgyás indulásának évében aktuális minimálbér kétszereséhez igazodik és utána nem emelkedik, tehát nem lesz végig maximális, sőt pl. egy augusztusi szülésnél már a kezdéskor sem maximális

3. A táppénz semmit nem befolyásol. A beteszabi - ami csak akkor merül fel, ha nem veszélyeztetett terhességgel vesznek keresőképtelen állományba, ami kismamánál ritka - akkor nem húzza le az ellátások alapját, ha a béred 70%-a több a minimálbér kétszeresénél, mert a betegszabadság bérezett nap, az arra kapott 70%-os távolléti díj átlag alapjául szolgáló jövedelem.

Ha a ketteske születésekor aktuális 125.500 Ft-os béreddel most nettó 65.000 gyedet kapsz, az teljesen rendben van. (A 10.000 "egyéb" nem számított bele, mert azt nyilván csak munkavégzés esetén kaptad.) Szerintem csak a menet közben megszűnt adójóváírás hiányát érzed a két gyed között, illetve ha egyeske előtt volt valami extra, akkor az ott beleszámított az ellátások alapjába, ketteske előtt viszont ilyen nem volt, mert nem dolgoztál.

Egyik ellátás soha nem képezi a másiknak az alapját, tehát nem kerülsz attól rosszabb helyzetbe, ha gyeden leszel szülésig.

Minimálbér kétszerese alatti bérrel minden mindegy, tehát bármelyik menetrend is lesz a vázoltak közül, nagyságrendileg ugyanaz lesz a végeredmény, illetve annyi minimális különbség tud lenni, hogyha van még ez egyébnek nevezett akármi és ezt szabadságra kapod, akkor a szabadságos verzió esetén ennyivel több lesz a tgyás és a gyed alapja. Ha gyeden maradsz vagy gyedről mész táppénzre, akkor a szerződés szerinti bér lesz az ellátások alapja, ha lesz valamennyi szabadság, akkor az erre kapott bérből számított átlag.

Gyed az előzetes biztosítástól függően legfeljebb 2 éves korig jár (ikrek kivévelével), úgyhogy egyeske után a gyed az semmiképpen sem opció. Viszont 3 éves koráig gyest lehet utána igényelni és ezzel párhuzamosan mehet az egyeske utáni tgyás és gyed, mert pont ez az lényege az új szabályoknak. A tgyás kezdetétől mindenképpen, hogy a táppénzzel is kompatibilis-e az extra gyes, azt egyelőre nem tudom.

Kismamák ellátásaival kapcsolatos kérdések megválaszolására vállalkoztam, ez a téma még csak véletlenül sem tartozik ide. De izgalmasnak találtam a kérdést, úgy próbálok rá válaszolni. A próbálok rá azt jelenti, hogy nem feltétlen éri el az egyébként elvárható 99%-ot a válasz helyessége.

1. Az egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazott munkavállaló is munkaviszonyban áll a munkáltatóval. Mt. 202. § (1) bek. A törvényben meghatározott munkáltató és munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíthetnek.
2. Ha munkaviszonyban áll, akkor a pénz, amit kap, az munkabér. Mt. 42. § (1) b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
3. Az Mt. 203. §-ban le van írva, hogy az Mt. mely rendelkezéseit nem kell alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatásnál. Nincs benne a "listában" a 161. §, ami azt mondja, hogy
4. Mt. 161. § (1) A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.
5. A végrehajtó által kibocsátott letiltási rendelvény az végrehatható határozatnak minősül.

Ezekből azt raktam össze, hogy lehet a letiltást foganatosítani az egyszerűsített foglalkoztatottként kapott bérből. Akkor most sakkozzuk ki, hogy mennyit. Ehhez megnézzük a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv-t.

Ez rögtön az elején azt mondja, hogy Vht. 2. § A munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be. Tehát ha végrehajtó kereste meg a munkáltatót, akkor arra lehet letiltani.

Vht. 61. § (1) A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.
Mivel az egyszerűsített foglalkoztatott járulékokat egyáltalán nem fizet, SZJA-t meg max a bevallásban, a munkáltatónak nem kell levonnia adóelőleget, ezért bruttó=nettó, tehát a teljes megkapott összeg a letiltás alapja.

Ebből megvan, hogy mennyit lehet levonni:
Vht. 65. § (1) A munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.
(2) A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:
a) tartásdíj,
b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.
(3) Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.
Ez röviden az jelenti, hogy 1 letiltásnál (ami nem tartásdíj) 33%, többnél 50% a levonható.

De nem a teljes bérnek kell a 33 illetve az 50%-át venni, mert van egy olyan szabály is, hogy
Vht. 62. § (1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.
(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.
(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.
63. § A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

Mit jelent ez röviden és magyarul?Ha nem tartásdíj letiltásról van szó, akkor havonta az első 28.500 Ft-ból nem lehet letiltani. A 28.500 és 142.500 Ft közötti részből lehet 1 letiltásnál 33%-ot vonni, többnél 50%-ot. 142.500 Ft fölött ami van, az mind letiltható. Ha tartásdíj (is) van a történetben, akkor pedig az első 28.500 Ft sem mentes a letiltás alól.

Mostmár tudjuk, hogy le lehet tiltani, a bruttó=nettó az alapja, azzal, hogy az első 28.500 Ft nem vonható végrehajtás alá, mostmár csak az bonyolítja a helyzetet, hogy ha klasszikus alkalmi munkás vagy, tehát nem turisztikai vagy mezőgazdasági idénymunkás, aki akár teljes hónapokra kap fizetést, hanem a minden más kategóriába tartozó, akkor 1-5 napokra kapod a béredet, mert ennyikre lehet szerződést kötni.
Emiatt én azt csinálnám, ha én számfejtenélek, hogy havonta gyűjteném, hogy hol járnak a kifizetések és amikor túlmegy a 28.500-on, akkor az efölötti elsőből és a továbbiakból 33%-ot vonnék (ha 1 letiltás van és az nem tartásdíj). Pl. ha napi 5.000 a bér, akkor először ott vonnék, ahol a 28.500-et meghaladtad, ez a 6. nap, a 30.000. Ft kifizetésnél (30.000-28.500)*0,33=500 Ft-ot vonnék. A következő kfizetésekből pedig az egésznek a 33%-át. Felteszem, a 142.500 Ft-os határ nem érint, így az nem érdekes, hogy afölött viszont 100%-ot.

A biztosítást az alapjául szolgáló jogviszony alapozza meg, úgyhogy amíg él a munkaviszonyod, addig biztosított vagy, akkor is, ha közben táppénzen vagy. Tehát a táppénz időtartama is beleszámít a tgyáshoz, gyedhez szükséges előzetes biztosításba. A táppénz ellátás összegét nem befolyásolja, mert az átlagot úgy számoljuk, hogy a számlálóban csak a bér van, a nevezően pedig csak a bérhez tartozó naptári napok.

A kérdést legfeljebb arra tudom vonatkoztatni, hogy egyeske után a méltányossági gyed és ketteske után a gyes fog-e együtt járni. Erre a válasz az, hogy szerintem igen. A két gyed azért nem megy együtt, mert a 2. gyed fel sem merül, az pedig teljesen kizárt, hogy valakinek 3 vagy még több ellátást állapítsanak meg méltányosságból. Azért mondom, hogy fel sem merül a 2. gyed, mert egyeske előtt nem volt elég előzetes biztosításod, és ez menet közben nem gyűlik, tehát ketteske előtt megint nem lesz.

Bár ha tudsz annyit szabadságon és/vagy táppénzen lenni, hogy ezzel a 365-höz egyeske előtt hiányzó napokat összeszedd, akkor valószínűsítem, hogy így jogosult lehetsz ketteskével gyedre és akkor még az is lehet, hogy mehet együtt a 2 gyed. Van vagy volt egy ilyen rendelkezés, hogy a méltányossági ellátás újabb ellátásra nem jogosít, de ez erre az esetre nem vonatkoztatható, mert a méltányossági ellátás eleve nem adott semmi olyat, amivel közelebb lennél egy következő tgyáshoz és gyedhez. (Még a "normál" tgyás és gyed sem növeli meg azt az időt, amit gyedbe, gyesbe szülve a következő babával gyeden tölthetsz akkor, ha előtte nem dolgoztál annyit, hogy egyeskével 2 éves korig járt volna végig a gyed.)

Megmondom őszintén, hogy a hatályba léptető rendelkezésekig - ahol sokszor a lényeg van - nem jutottam el és mostmár kibírom ennek az ismerete nélkül addig, amíg január elején megyek egy kifizetőhelyi továbbképzésre.

Ha csak otthon dolgoznál, akkor azt lehetne teljes munkaidőben is. Ezt a megoldás, ahol 40 órás vagy, de nem kizárólag otthon dolgozol viszont nem kompatibilis a gyettel és ahogy nézem, jövőre sem lesz az, mert a gyet melletti munkavégzés szabályai maradnak.

A táppénz melletti gyes egy olyan részletkérdés, amire egyelőre nem tudok válaszolni, mert még nem tiszta. Csak abban vagyok biztos, hogy ketteske születését követően az utána járó tgyás (és akár gyed) mellett az egyeske utáni gyesre is jogosult leszel.

Azt feltételezve, hogy idén ugyanazon a helyen dolgoztál és itt nem szünetelt 30 napnál tovább a biztosításod, a 2014-ben induló tgyás és gyed alapja a 2013-as, csak bérből számított átlag. A táppénz nem számít bele az átlagba, a 10,5 havi béredet 10,5 hónap naptári napjaival fogják osztani az átlaghoz.

Ha valamennyi szabadságot kiveszel a gyed vége után - jövőre ez teljes munkaidősként is megy a gyes mellett - és ezt követően mész el táppénzre, akkor mindenképpen járni fog mindkét ellátás, mert ez így gyes melletti munkából igényelt táppénz és ebben a formában a kettő már sok éve jár együtt.

Ha nem leszel szabadságon a gyed után, akkor jelenleg nem tudom megmondani, hogy kapod-e a kettőt együtt. Lehet, hogy igen, de ez több más mellett egy olyan részletkérdés, aminek a rendezésére várjuk, hogy az Ebtv. vagy a Cst. végrehajtási rendeletét mikor és hogyan módosítják. A gyakorlati dolgok mindig ezekben vannak leírva, de még csak a törvényeket módosították, a Vhr-eket nem.

Az ellátások halmozása csak akkor lehetséges, ha a (leg)kisebb gyermek 2013.12.31 után születik. Ha mindenki ezelőtt született, akkor még az a szabály van, hogy egyszerre családilag egyetlen ellátást lehet igényelni.
Hármaska 1 éves kora után akár teljes munkaidőben is olgozhatsz a gyed, gyes megtartása mellett.

Korlátlan tgyáshoz 180 bérezett nap kellene. Ennyi időd már mostantól sincs szülésig, tehát esélytelen. Bármi mást csinálsz, az összes létező esetben ugyanaz a végeredmény: a tgyás és a gyed alapja - a gyedé majd végig ugyanennyi marad - a 2014-es minimábér kétszerese.
A táppénz semmit nem befolyásol hátrányosan.

Jelenleg 1 db jogviszonyod van és csak az ebben szerzett jövedelem az ellátások alapja. Július 15. előtt az irányadó időszakban megszűnt jövedelem beszámított az ellátások alapjába, mostmár csak az aktuális helyen elért jövedelem számít. Mivel ebben a jogviszonyban tavaly volt több, mint 180 bérezett napod tavaly, ezért ez a jövedelem az alap. Ha ez ott csak 4 órányi volt, akkor csak ennyi.

Ha legalább a tgyás 1. napján még él a munkaviszonyod, mert akkor még nem szűnt meg jogutód nélkül a munkáltató, akkor utána végig jár a tgyás és a gyed. Ha úgy szűnik meg a munkaviszony, hogy a szülés előtti 2 évben 1 évig még fennállt, akkor álláskeresési járadékot igényelve lehetsz jogosult tgyásra és gyedre, de ebben az esetben csak a minimálbér után (ha kevesebb lenne a járadék alapja, akkor a kevesebb után).

Nem, mert az egyszerűsített foglalkoztatottra nem terjed ki a biztosítás, így ennek az ideje alatt nem gyűlt az előzetes biztosítás.

Elnézést, az előbb butaságot írtam. Valóban van ilyen, úgyhogy a gyed nem fog leállni 2014 februárban, hanem még egy évig fog járni.

A gyes és gyed extra lényege, hogy több gyermek után párhuzamosan járnak az ellátások, illetve hogy a baba 1 éve kora után teljes munkaidőben lehet mellettük dolgozni. Arról soha nem volt szó, hogy a gyed 2 éves kornál tovább járna.

Ha az ikreknek az iskolakezdés évének vége előtt - ameddig jár velük a gyes - kistestvérük születik, akkor az ikrek után járó gyes mellett kaphatsz a kicsi után is valamilyen ellátást - ha akkor még lesz munkaviszonyod, akkor tgyást, gyedet is.