Prof. Dr. Balázs Csaba

Tisztelt Kinga!

Valóban összetett kérdésről van szó. A leírtak alapján immuno-endokrin betegsége áll fenn nagy valószínűséggel (erre utaló leletet nem láttam). A következő problémákat látom:
1. A veleszületett és a szerzett immunitás zavarai együttesen is jelen lehetnek. Sajnos a hüvely immunológiájával (általában a nyálkahártyák immunológiájával ) ritkán foglalkoznak.
2. Az a megfigyelése, hogy a terhesség alatt a tünete csökkentek, arra utal, hogy az immunhiányos állapot hátterében hormonális okok (is) állanak.
3. Az ANDROCUR az alacsonyabb testosteron miatt javasolhatták (ettől viszont a haja fokozottan hullhat!..)

Összességében részletes immuni-endokrin kivizsgálást javaslok.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt E.Judit!

Nagy valószínüséggwel nem lesz baja a babának.
A hajhullás okát célszerű volna vizsgálni, remélhetőleg a terhesség későbbi szakaszában javulni fog, a szülés után viszont romolhat.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt Kérdező!

A terhességét nem kell megszakítani, de kezelni kell.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Anikó!

A Letrox kezelés elkezdésében a kezelő orvosának kell döntenie, mérlegelve több körülményt és adatot.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt Márta!

Endokrinológiai kivizsgálást javaslok.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt Erszébet!

Sajnos a leírottakból nem lehet és nem szabad diagnózist mondani. A helyzet kicsit összetetteb, minthogy egy ultrahang vizsgálta tisztázza az okokat. Menjünk egy kicsit vissza!
A terhesség a pajzsmirigy számára kihívást jelent, mert egyrészt megnövekszik a jódigény, másrészt csökken az anyai jód hozzáférhetősége. Fokozódik a terhesség alatt a pajzsmirigy hormonjainak lebomlása, másrészt a méhlepény (placenta) által termelt hormon a hCG önmagában fokozza a terhes pajzsmirigyének méretét és funkcióját egyaránt. Ebből következik, hogy a TSH szint az első trimeszterben (három hónapban) alacsonyabb („fiziológiás hiperthyreosis”), ezért a perifériás hormonok (T4 szint ) meghatározása nélkül a TSH nem elegendő a pajzsmirigy funkció megállapításához A magzat fiziológiás transzplantátum, amelynek kilökődését számos védő genetikai, immunológiai és hormonális mechanizmus akadályozza. Ezen védő faktorok eredményeképpen az autoantitestek titere a terhesség alatt általában csökken, a szülést követően viszont emelkedik. Amennyiben ez a fiziológiás védő mechanizmus sérül (genetikai és környezeti faktorok miatt), akkor a szülést követő 3-12 hónap múlva autoimmune gyulladást (post-partum thyreoiditis) alakulhat ki a szülések 3-17 %-ban. Ennek népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy ez a betegség a hypothyreosis egyik leggyakoribb oka, korai felismerése azért is fontos, mert szubklinikus formában is jelentõs rizikófaktora lehet menstruációs és fertilitási zavaroknak, spontán abortuszoknak, az újszülöttek mentális retardációjának, az anya későbbi szívbetegségeinek. Bebizonyosodott az is, hogy policistás petefészek betegségségben (PCO) szintén gyakori az autoimmun pajzsmirigy gyulladás. További rizikófaktort jelenthet, ha az anyának korábban fiú gyermeke volt. A magzati eredetű sejtek ugyanis beépülnek a pajzsmirigybe és több évtizeddel a szülést követően is kimutathatók és un. mikrokimerizmust hoznak létre. Ez a jelenség magyaráztot ad arra megfigyelésre, hogy azokban az anyákban, akik korábban fiú gyermeket szültek az autoimmun pajzsmirigybetegség többször fordul elő.
Az is igaz, hogy endokrin és az immunrendszer kóros állapotának létrejöttében alapvetőek a különböző okokból kialakult stressz állapotok. Ennek lényege az, hogy a lelki vagy testi túlterhelés a mellékvese (un. stressz szervünk) működését fokozza, majd annak kimerülését eredményezi, amely autoimmun betegségekhez vezethet.
A pansazinak és a kapott tünetek okának kderítésétől függ a további kezelés. Tapasztalatom szerint ez az esetek többségében eredményes!
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Szilvia!
A pajzsmirigy hormonjai valóban maghatározó fontosságúak minden szervünk működése szempontjából a szívműködéstől a hajképződésig. Kiderült, hogy a nők sterilitásának, az ismételt vetéléseknek a hátterében is a pajzsmirigy működésének zavara (autoimmun gyulladása, csökkent működése) áll. Ennek a népegészségügyi jelentőségű kérdésnek a felismerése késztette a kutatókat arra, hogy 2009 április 16-17 között Washingtonban megrendezzék azt a Szimpóziumot, ahol igyekeztünk összefoglalni a pajzsmirigy működésének zavarai és a sterilitás, a spontán vetélésék, a magzat fejlődési rendellenességek közötti tudományosan megalapozott kapcsolatokat. Ezen túlmenően ajánlásokat kidolgoztak ki a kezelésre, megelőzésre egyaránt. A hazai szakemberek számára ez év májusában foglaltam össze a leglényegesebb információkat.
A legfontosabb megállapításaik a következők voltak:
1. A terhesség alatt a pajzsmirigy 50%-kal több hormont termel, mint előtte
2. A terhesség idején a pajzsmirigy térfogata 10-20%-kal növekszik.
3. A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél találtakéval.
4. A terhesség alatt a csökkent pajzsmirigy működésének (hipotireózisnak) a veszélye lényegesen nagyobb, mint a nem terhesekének.
5. A pajzsmirigy betegségeinek több formája (autoimun betegségek, pajzsmirigy gyulladásos betegségei) öröklődhetnek.
6. A magzat saját pajzsmirigye a terhesség első három hónapjában fejlődik ki, addig az anya által termelt hormonra van utalva
7. A fokozott jódbevitel a terhesek számára (akik nem szenvednek pajzsmirigy betegségben!) alapvetően fontos, ugyanis a hormon képzéséhez erre az anyagra feltétlen szükség van. Ez a mennység egészségesekben 250-300 mikrogram naponta.
8. A már korábban csökken pajzsmirigy működésű terhesekben a tiroxin dózisát feltétlen célszerű emelni a kiindulási érték 50%-val.
9. A nem megfelelően kezelt terhesek gyermekeinek pajzsmirigy működése, ill. idegrendszeri-szellemi fejlődése (IQ) károsodott lehet.
10. A terhesek egy részének szelénhiánya is van, ezért ennek pótlására célszerű törekedni.
11. A szülések után 2-4 hónap múlva az esetek 8-18%-ban autoimmun pajzsmirigygyulladás alakulhat ki.
12. A pajzsmirigy fokozott működésének megállapítása nehezebb, mint a nem terheseknél, mert egyes tünetek: idegesség, gyengeség, alvási zavarok, izzadékonyság a terhességben egyébként is megfigyelhető tünetek. Ezt nehezíti az is, hogy a hagyományos hormonszintek sem nyújtanak a diagnózishoz mindig segítséget. Azt javasolják, hogy ilyen esetben endokrinológus segítségét vegyék igénybe a diagnózistól a kezelésig .

Az Amerikai Pajzsmirigy Társaság (ATA) azt ajálja, hogy már a családtervezés időszakában mérjék fel, hogy ki tartozik a fokozottan veszélyeztetett („high risk”) csoportba.
Kiket sorolnak ide:
• Akiket már kezeltek pajzsmirigy betegség miatt.
• Akiknek a családjában pajzsmirigybetegség fordult elő
• Akinek golyvájuk (strúmájuk) ismert.
• Akiknek pajzsmirigy elleni antitestek (fehérjék) mutathatók ki a vérükben.
• Akinek inzulinnal kezelt cukorbetegségük van.
• Akinek egyéb autoimmun betegségük: ízületi-, bél-, bőr-, máj-vese-, szembetegségei ismertek.
• Akinek meddősége van (ennek hátterében autoimmun pajzsmirigybetegség állhat!).
• Akiknek ismételt vetélésük, koraszülésük volt.
• Akiknek nyakát valamilyen okból besugározták

A fokozott rizikójú nők kiszűrése lényegesen csökkentheti a sterilitást, a vetélések, tovább az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek számát.
Javaslom az immuno-endorin vizsgálatot, vizsgálatoka és az okok kiderítését.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Á. Magdolna!

A kolléga helyesen járt el, mert a kontrasztanyag valóban sok jódot tartalmaz és ez káros lehet.
Az ilyen esetben - ha a kontrasztanyag feltétlen szükséges - akkor a jódnak a szervezetbe történő beépülése gátolható előzetes kezeléssel. Amennyiben a vizsgálat tervezhető, akkor ezt majd meg tudjuk oldani.
Az előzőkhöz egy kis magyarázat. Amennyiben a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő jód, akkor a hormonképződés károsodik. A jódhiányos területeken ezért alakult ki a golyva és a következményes kretenizmus. Napjainkban a világméretű programnak köszönhetően a jódhiány lényegesen visszaszorult. A jód hiányában kevés T3 és T4 képződik, amely miatt fokozott a TSH termelése. A TSH pedig fokozza a pajzsmirigy működését stimulálja osztódásra a sejteket, s ez a folyamat golyvaképződéshez vezet. Ebből az következne, hogy a jódozással ( a só jódozásával és jód tabletta bevitelével minden megoldható lenne. Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerű. Kiderült, hogy azokban az afrikai országokban, ahol a jódozást kiterjedten alkalmazták gyakorlatilag eltűnt a kretenizmus és csökkent a göbös megbetegedések száma, de ugyanakkor más természetű (autoimmun eredetű) betegségeké viszont emelkedett. Fontos azt megjegyezni, hogy egészséges egyénekben a jódpótlás alapvető, de az anorganikus jód bevitele (főleg túlzott formában!) káros lehet!
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt Kata!

A foltok kialakulásának több oka is lehet, ezek közül valóban az egyik az MSH fokozott termelése. Nem tudom milyen hormon , ill. immunológiai vizsgálatok történtek. A foltok kialakulásának okától függ, hogy milyen kezelés indokolt. A foltokat eltüntetni, ill. megkisebbíteni lehet, mivel a bőrjelenségek mindig valamilyen belső szervi betegség kűlső jelei.
Gyakran (főleg a tavaszi-nyári hónapokban a fényérzekenyítő gyógyszerek okozhatnak bajt. Ezek közül csak néhányat említek:
► Érzéstelenítők: Fájdalomcsillapítók (pl: Prokain, benzokain).,
►Antibiotikumok: Baktérium okozta fertőzéses megbetegedések elleni szerek. (Pl: tetraciklin, gentamicin, kinolon, klóramfenikol, izoniazid, streptomicin, pirimetamin, penicillin).
► Antidiabetikumok: A diabetes mellitus (cukorbetegség) kezelésére szolgáló gyógyszer (pl. glibenklamid).
►Antihisztaminok: Olyan orvosságok, melyek növelik vagy csökkentik a hisztamin (természetes átvivő anyag) hatását; allergia elleni szerek (pl: prometazin, triprolidin, difenhidramin).
► Antikonvulzív szerek: Epilepsziás görcsrohamok kezelésére vagy elkerülésére szolgáló gyógyszerek (pl: difenilhidantoin, trimetadion).
►Antimikotikumok: Gombás fertőzések kezelésére szolgáló gyógyszerek (pl: Grizeofulvin tinea capitis (fejbőr gombásodása) esetén).
►Antiflogisztikumok (nem szteroidos): Szteroidhormont nem tartalmazó gyulladáscsökkentő hatású szerek (pl: ibuprofen, ketoprofen, piroxikám, diflunisal, auranofin, indometacin, mefenaminsav, oxifenbutazon, fenibutazon).
► Antireumatikumok: Reumatikus megbetegedések kezelésére szolgáló gyógyszer.
►Kemoterapeutikumok: Azoknak az élő természetben előforduló, vagy szintetikus anyagoknak a gyűjtőneve, melyek károsítják a kórokozókat és a tumorsejteket (pl: mepakrin, pirazinamid, p-aminobenzoesav).
►Diuretikumok: Vízhajtó szerek (Pl: Furoszemid magas vérnyomás esetén; Szív-keringés esetén alkalmazandó szerek, mint pl: nifedipin, minoxidil, hidroklórtiazid, triamteren, klórtalidon, amilorid, klórtiazid, quinidin, metildopa, rezerpin, diflunisal).
►Pszichofarmakonok: Az emberi lélekre szimptómásan ható gyógyszerek, melyek öntően pszichés zavarok és neurológiai betegségek kezelésére szolgálnak (pl: barbiturát, amantadin, klórprotixen, klórdiazepoxid, klórhidrát, diazepam, kerbamazepin, metilfenidát, nortriptilin, fenitoin, haloperidol, protipendil, piritinol, imipramin, maprotilin, klomipramin, desipramin, amitriptilin).
►Citosztatikumok/Immunszupresszív szerek: A citosztatikumok olyan természetes vagy szintetikus anyagok, melyek megakadályozzák a sejtnövekedést, ill. a sejtosztódást. Az immunszupresszív szerek alatt olyan gyógyszereket értünk, melyek csökkentik vagy elnyomják az immunrendszer reaktivitását. Elsősorban rák kezelésére (kemoterápia) alkalmazzák, de használják autoimmun betegségek ellen is.
● Ciklofoszfamid: petefészek-, here-, tüdő- és mellrák esetén alkalmazzák, valamint enyhébb adagolásban szklerodermia, reumatikus artritisz és pszoriázis esetén;
● Azathioprin: reumatikus artritisz esetén adják;
● Dacarbazin: bőrrák, lágyrészszarkóma leukémia és Hodgkin kór esetén alkalmazzák;
● Metotrexát: számos tumorfajta esetén alkalmazzák, többek között reuma, leukémia, gégefő-, ill. mellrák esetén, valamint a pszoriázis súlyosabb fajtáinál; ● Fluorouracil: Bél-, mell-, petefészek-, nyelőcső-, valamint bőrrák esetén alkalmazzák;
● Vinblasztin: Leukémiás gyerekek szedik.
► Acitretin: A retinoidok közé tartozó szer, súlyosabb bőr súlyosabb mértékű elszarusodása esetén alkalmazzák, pl. pszoriázis esetén. (pl: soriatane acitretin).
► Karbimazol: A nyirokmirigyek túlműködésének a kezelésére szolgáló hatóanyag (pl: karbimazol 5mg).
► Klorokin és hidroxiklorokin: A malária, a reuma és a szisztémás lupus erythematodes megelőzésére és kezelésére alkalmazzák.
► Isotretinoin és A-vitamin sav: Többek között bőrhámlasztó hatású anyagok, melyeket aknés bőr kezelésére használnak (pl: isotrex, és a szisztémás készítmény, a roacuttan).
► Mercaptopurin: Krónikus gyulladások, mint Crohn betegség és a colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) esetén használt anyag.
► Mitomicin: Különböző tumorfajták (pl: Hólyag- vagy tüdőrák) esetén citosztatikumként alkalmazott antibiotikum.
► Psoralen: Természetes anyagok egy csoportjának fő alkotóeleme, mely különbözőő növények illóolajában fordul elő. A psoralen fényérzékenyítő tulajdonságú, melyet a pszoriázis, vitiligo, masztocitózis, lichen ruber planus és más megbetegedések kezelésénél használnak (pl: 5, 8- metoxipsoralen, 4, 5, 8-trimetilpsoralen)
► Protipendil: Ezt az enyhe neuroleptikumot dermatózis okozta viszketés esetén is adják.
► Rezorcin: Fenolok közé tartozó anyagcsoport, ekcémára alkalmas kenőcsökben és hajvízben használják (pl: castellani oldat).
Az édesítőszerek vagy az illóolajak szintén növelik a bőr fényérzékenységét: Ha a bőr kapcsolatba kerül velük, majd UV sugárzásnak lesz kitéve, gyulladáskeltő anyagok fejlődnek ki, melyek fototoxikus dermatitiszhez vezetnek, vörösödést, hiperpigmentációt és hólyagképződést okozva.
► Édesítőszerek: Cukorhelyettesítő anyagok, ill. szintetikus édesítőszerek, melyek többek között diabetikus élelmiszerekben fordulnak elő (pl: szacharin, ciklamát).
► Illóolajok és bergamot-olaj: Ezt tartalmazza pl. a kölnivíz is. Ha például furokumarin tartalmú pázsitfűhöz érünk - mint pl. az orbáncfű, petrezselyem, apró szulák, bergamot, lestyán, cickafark, óriás medvetalpú tövis és zeller -, és utána UV fénynek tesszük ki magunkat, vörösödés, hólyagképződés, valamint hosszan megmaradó hiperpigmentáció alakulhat ki. Ha zsíros fényvédőszert használunk, és úgy megyünk napra, akkor a napfénytől elszokott bőrön erősen viszkető, follikuláris és papulózus kiütés jelenhet meg, ez az úgynevezett Mallorca acne (Acne aestivalis). A tényleges kiváltó oka még nem igazán ismert, de sokan az olajtartalmú fényvédő szereket teszik érte felelőssé.

Jóm egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt Anita!

Sajnos a Down szindrómás betegek között nagyon soknak van pajzsmirigygyulladása és csökkent működése, amely kezelésre szorul.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt M.Györgyi!

Célszerű volna további részletes immuno-endokrin vizsgálat végzése és az eredmények birtokában kezelés elkezdése.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt Lajos!

Kérdeése logikus, annál is inkább, mert az agyalapi mirigy is érintett lehet tüneteiben és betegségében. A választ a kezelő orvosától kaphatja meg.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt ManóMaci!

Pontosan és tömören foglalta össze a gondjait és a válaszomban is erre törekszem:
1. Nem tudtam meg, hogy a műtétre miért volt feltétlen szükség, de ezen már túl van. A leírás alapján arra lehet gondolni, hogy a hegképződési hajlama tér el a normáltól. Feltehetőleg a bőrgyógyászaton vizsgálták és javasoltak megoldást. Lehet segíteni (minél korábban történi a beavatkozás!), de az okot kellene pontosan tudni. (pl. kelloid hajlam?)
2. A műtét után további ellenőrzés (legalább évente !) feltétlen indokolt. A kezelés a kiváltó októl és jelen állapotátót függ.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt Krisztina!

Csak szójára ne gondoljon (itt nincs módom kifejteni ezt, de egyszer meg fogom tenni!).
Amennyiben a meleget jól bírja, akkor 1+1/2 tbl Euthyroxot szedhet. Egyébként a következőket javaslom:
Kövesse ezeket a lépéseket az anyagcseréje fokozásához.

1. Első lépés: részletes állapotfelmérés, endokrinológus-dietetikus szakember segítségével (amennyiben indokolt hormonok és anyagcseremarkerek meghatározása)EZ MÁR MEGTÖRÉNT!
2. Második lépés:Ne hagyja ki a reggelit. Amíg alszik, a teste energiamegőrzési módba megy át, azáltal, hogy lassítja az anyagcseréjét. Az evés maga adja meg a kezdő lökést az anyagcsere felgyorsításához. Egy jó reggeli összetett szénhidrátokból áll, mint zablisztből vagy teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, tojásfehérje és gyümölcsből, mint banán. Étkezzen naponta 5-6 alkalommal. Nem kell nagyobb mennyiséget fogyasztania, csak gyakrabban étkezzen. Ha ezt teszi, akkor a teste tudni fogja, hogy állandóan rendelkezésére van energia és több energiát fog égetni ahelyett, hogy zsírként raktározza későbbi felhasználásra. Ez a kulcs az anyagcsere felgyorsításában.
3. Harmadik lépés: Válogassa meg amit eszik. Magas cukortartalmú ételek fogyasztása vércukorszint kiugrást okoz, ami arra kényszeríti a testét, hogy zsír formájában tárolja azt. Próbáljon több teljes kiőrlésű lisztből készült ételt, gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani.
Győződjön meg arról, hogy étkezéseiben egyensúlyban vannak a fehérjék (mint tojásfehérjék és sovány húsok) és az egészséges zsírok (esszenciális zsírsavak találhatók a diófélékben és a halakban).
4. Negyedik lépés: Igyon zöld teát, ill személyre tervezett italokat. A zöld tea bámulatos zsírégető tulajdonsággal rendelkezik. Számos tanulmány igazolja pozitív hatását az anyagcsere gyorsítására. Emiatt számos étrendkiegészítő tablettában találhat zöld teát.
5. Ötödik lépés: Mozogjon. Rendben, ez nyilvánvaló, de a legtöbb ember nem teszi ezt. Ha nem edzett, kezdje azzal, hogy tesz valamit, sétáltassa a kutyáját vagy játsszon a gyerekekkel. Kell a testedzés az anyagcsere felgyorsításához és kalória égetéshez.
6. Hatodik lépés: Tréningezzen szakaszosan. Észrevette valaha, hogy néhány ember rengeteget diétázik, de egy idő után megáll a fogyásban? Ez azért van mert az anyagcseréje stabilizálódott. A szervezete anyagcseréje gyorsan alkalmazkodik a környezethez. Hogy fixálja, alkalmazza a szakaszos edzést, kezdje alacsony sebességgel és ugorjon egy magasabb sebességre, majd lassítson vissza. Sok lehetőség van erre. A lényeg, hogy különböző szintre tolja a szervezetét. Ha jól csinálja, felgyorsíthatja az anyagcseréjét és rengeteg kalóriát égethet el.
7. Hetedik lépés:Amennyiben célt nem ért volna el, akkor kiegészítő, betegséget megelőző, az anyagcserét fokozó készítményeket szedhet orvosi felügyelet mellett.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Kérdező!

Jól gondolja. Ennek okai a következők:
1. A betegségek családon beül öröklődhetnek
2. Az elhízás önmagában is betegség. Nem azért "csupán", mert fokozott a szív és érrendszeri betegség, cukorbetegség veszélye, hanem, mert a zsírszövet nem egyszerűen energia raktár, hanem hormonokat termelő szerv, amely befolyásolja egész életünket, így a termékenységet is.
3. Összetettebb a probléma, ha a fokozott szőrnövekedés is fennáll.A betegséget idegen szóval hirzutizmusnak nevezzük. Ez jelenti azt a kóros állapotot, amikor nőkön fokozott szőrnövekedés jön létre a test azon részein, amelyeken ez a jelenség csak férfiakon szokott előfordulni (bajusz, szakáll, a hasa, mellkas) .Ezeket a testrészeket férfihormon-függő, un. „androgén-dependens” régióknak is hívjuk. Ettől a típusú fokozott szőrnövéstől el kell különíteni az un. „hipertrichózis” fogalmát, amely esetben a szőrösödés az egész testre közel egyenletesen kiterjed. Mindkét típusú elváltozás hormonális eredetű, de míg hirzutizmusban a nőkben élettani körülmények között kis mennyiségben is termelődő férfi (androgén) hormonok túlműködése figyelhető meg, a hipertrichózisban más hormonális szervek (pl. pajzsmirigy) kóros működése ludas a tünetek kialakulásáért. A fokozott szőrnövésnek sok oka van. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenséget nem szabad bagatellizálni, mert a látszólag „kisebb” kozmetikai probléma hátterében a hormonális szervek betegségei: gyulladásai, daganatai is állhatnak. A hirzutizmus oka a férfi nemi hormonok fokozott hatása a szőrtüszőkre. Ennek két fő oka lehet:

1. A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben
2. A hormonok iránti érzékenység fokozódása

A férfi hormonok nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin”) juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Milyen gyakori és hogyan állapíthatjuk meg a betegség fennállását?
Az USA-ban a fogamzáskorú nők 10%-át érinti. A genetikai okok fontosságát jelzi, hogy egyes családokban, bizonyos népcsoportokban (mediterrán régiókban élőknél) lényegesen gyakoribb. A betegség diagnosztizálásához a „Ferriman-Gallway” által leírt módszert használjuk. Ennek lényege az, hogy a test 9 különböző részén határozzuk meg a szőrnövekedés mértékét és azt számokban („score”) fejezzük ki (ábra). Az érték (index) kiszámolása endokrinológus feladata. Annyit azonban célszerű tudni, hogy a 8. érték alatt a hirzutizmus enyhe, a 44. érték felett súlyos mértékű.
Milyen betegségek állhatnak a hirzutizmus hátterében?

• PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)
• Menstruációs hormonális zavarok

• Mellékvesék túlműködése és daganatai

• Kóros elhízás, fokozott inzulin szint

• Petefészek egyes daganatai

• Pajzsmirigy betegségei

• Egyes gyógyszerek (hidantoin készítmények, egyes hormonális fogamzásgátlók, stb)

Sajnos az esetek többségében nemcsak a hirzutizmus tünetei észlelhetők, hanem paradox módon a fokozott szőrnövés mellett egyes területeken (pl. hajas fejbőrön) a szőrzet ritkulása, kopaszodás is bekövetkezhet!
Az endokrinológus feladata a fenti tünetek megtalálása és kezelése.

Miből állnak a vizsgálatok?

• A személyes találkozás során a tünetek kialakulási idejének, a kórelőzménynek a tisztázása, a korábbi gyyógyszerek, családi adatok felvétele.
• A beteg vizsgálata, a Ferriman-Gallway index kiszámítása.

• Bizonyos hormonális vizsgálatok

• Képalkotó eljárások (CT, MRI szükség estén)

A gyógyulás több tényezőtől függ:

• A beteg korától
• Az alapbetegség természetétől

• A tünetek fennállásának idejétől (az előzetes epilálás rontja a gyógyulás esélyeit!)

Az alábbi típusú gyógyszereket alkalmazhatunk (a betegség természetétől függően):

• Csökkentik a férfihormonok termelődését és vérszintjét
• Növelik a női hormonok mennyiségét és vérben, ill. a bőrben a szintjét

• Gátolják az 5-alfa-reduktáz enzim működését a bőrben

• Befolyásolják a kisiklott pajzsmirigyműködést

Összegezve: részletes endokrin, sze immuno-endokrin kivizsgálást javasolk:

Tisztelt J. Katalin!

A helyzet kicsit összetettebb, mint a TSH szint beállítása. Anélkül,hogy szakmai részletekbe bonyolódnék néhány dolgot el kell mondanom (remélem erről legalább vázlatosan már tájékoztatták).
Tudja-e, hogy milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni?
Gyakran hallhatja, hogy a „ pajzsmirigy teszt normális vagy kóros. Ezzel kész is!” Sok doktor a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon) un. normális szintjével megelégedik. Jóllehet óriási viták vannak ezen értékek körül. Van ahol ez az érték 2.5 és 5.5, máshol 0.5 é4.7 között van. A legújabb adatok 0.5 és 2.4 között adják meg. A baj nemcsak ez, hanem az, hogy a beteg vizsgálata nélkül kívánják a diagnózist megadni. Kevesen értik meg, hogy a pajzsmirigy többi hormonjának (FT3 , FT4) és főleg az immunológiai vizsgálatra is szükség van! A legfontosabb javaslat: a beteg kikérdezése, a pajzsmirigy tapintása (az ultrahang nem elég!), a TSH, FT3, FT4 és az antitestek vizsgálata feltétlen szükséges! Az izotópos vizsgálat a göbös pajzsmirigybetegség esetén lehet feltétlen szükséges.
Tudja-e hogy kihez forduljon pajzsmirigy problémájával?
Az orvosok egy része azt mondja „a pajzsmirigy betegségeinek diagnózisa és kezelés könnyű”, azonban nem számolna a realitásokkal. Gyakran kerülhetnek a kezelő orvosok a következő csapdába A hagyományos, konvencionális endokrinológus azt gondolja, hogy a betegek tünetei nem fontosak, egyedül a TSH szükséges. Azt gondolják, hogy abban az esetben ha ez normális, akkor minden rendben van. Ezek az orvosok csak a tesztre koncentrálnak, de nem foglalkoznak a beteg tüneteivel, a kezelés eredményével,ill. eredménytelenségével. A felismeréshez és a gyógyításhoz a holisztikus elevet, az összefüggéseket is látó endokrinológus, nőgyógyász, háziorvos szükséges.
Ez elmúlt év májusban a Debrecenben rendezett kongresszuson részletesen ismertettem a terhesség, a vetélések endokrinológia és immunológiai hátterét. Ezen túlmenően ajánlásokat kidolgoztunk ki a kezelésre, megelőzésre egyaránt. A legfontosabb megállapításaik a következők voltak:
1.A terhesség alatt a pajzsmirigy 50%-kal több hormont termel, mint előtte
2.A terhesség idején a pajzsmirigy térfogata 10-20%-kal növekszik.
3.A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél találtakéval.
4.A terhesség alatt a csökkent pajzsmirigy működésének (hipotireózisnak) a veszélye lényegesen nagyobb, mint a nem terhesekének.
5.A pajzsmirigy betegségeinek több formája (autoimun betegségek, pajzsmirigy gyulladásos betegségei) öröklődhetnek.
6.A magzat saját pajzsmirigye a terhesség első három hónapjában fejlődik ki, addig az anya által termelt hormonra van utalva
7.A már korábban csökken pajzsmirigy működésű terhesekben a tiroxin dózisát feltétlen célszerű emelni a kiindulási érték 50%-val.
8.A nem megfelelően kezelt terhesek gyermekeinek pajzsmirigy működése, ill. idegrendszeri-szellemi fejlődése (IQ) károsodott lehet.
9. A szülések után 2-4 hónap múlva az esetek 8-18%-ban autoimmun pajzsmirigygyulladás alakulhat ki.
10.A pajzsmirigy fokozott működésének megállapítása nehezebb, mint a nem terheseknél, mert egyes tünetek: idegesség, gyengeség, alvási zavarok, izzadékonyság a terhességben egyébként is megfigyelhető tünetek. Ezt nehezíti az is, hogy a hagyományos hormonszintek sem nyújtanak a diagnózishoz mindig segítséget. Azt javasolják, hogy ilyen esetben endokrinológus segítségét vegyék igénybe a diagnózistól a kezelésig.
Mi a z ún. normális TSH hormon tartomány?
A pajzsmirigy-betegségek detektálása gyakran a TSH kóros értékén alapul, így a TSH referenciatartományának meghatározása nagyon fontos, egyúttal igen nehéz feladat. Az utóbbi három évtizedben a TSH felső határa a legújabb immunoassay-k megjelenésével a 10mIU/l szintről 2,5 mIU/l szintre csökkent. A TSH heterogén glikoproteinként található a keringésben; a különböző immunoassay-k specificitása pedig heterogén, így a TSH más-más isoformjait képesek detektálni. Ennek következtében a különböző vizsgálatok összehasonlítása nehézségekhez vezethet. A „normális” pajzsmirigy status meghatározása, a referencia populáció kiválasztása ugyancsak komoly problémákat vethet fel. Az Egyesült Államokban végzett National Health and Nutritional Examination Survay III (NHANES III) az anti-tireoglobulin antitest (TgAb) prevalenciáját 10%-nak, a tireoidea-peroxidáz (anti TPO) prevalenciáját 20%-nak találta a teljes populációban. Az ultrahang vizsgálattal detektálható hipoechogén inhomogenitás is gyakori eltérésnek bizonyult. A TSH referenciatartomány meghatározásában tulajdonképpen csak a következő kritériumoknak megfelelően lehet eljárni: vérvétel reggel éhgyomorra olyan betegekből, akik családi anamnézisében nem szerepel pajzsmirigy betegség, nem szednek gyógyszert, nincs látható illetve tapintható golyvájuk, a pajzsmirigy ultrahang képe eltérést nem mutat és sem anti TPO, sem anti TG pozitivitás nem detektálható. A NHANES III vizsgálatban az anti TPO pozitivitás a TSH növekedésével együtt emelkedett (5.5% 0.4-1.0 mIU/l TSH szintnél, 30.6% 3.5-4.0 mIU/l TSH szintnél, míg 80-90% 10 mIU/l feletti TSH esetén) így egyértelműnek mondható az immunrendszernek a TSH szintet befolyásoló hatása. Az előbbiek szerinti pajzsmirigy betegségektől mentes, 13344 személyből álló referencia tartományban a NHANES III szerint a medián TSH érték 1.39 mIU/l, a 2.5 és 97.5%-os percentilis határérték 0.45 illetve 4.12 mIU/l volt. Mindazonáltal a TSH érték nem követte a klasszikus gaussi eloszlást, tekintve hogy a referencia populáció mindösszesen 9%-ának volt a TSH értéke 2.5 mIU/l felett. Ezt az ún. okkult (antitest negatív) autoimmun pajzsmirigybetegségek TSH-t emelő hatásával lehetett magyarázni. A normál tartomány meghatározásánál figyelembe kell venni azt, hogy a NHANES III az USA-ban készült felmérés, ahol jól ismerten a jódellátottság –az állati takarmányok jódozásának is köszönhetően- normális. A magyarországi viszonyoknak talán jobban megfeleltethető az a németországi felmérés (NACB), amelyben 453 egészséges véradó TSH szintjét mérték. Ebben a csoportban a TSH alsó tartománya 0.4 mIU/l, míg a felső tartomány 3.7 mIU/l volt, és a NHANES III-hoz hasonlóan ez sem követte a gaussi eloszlást. A felső normális értékekben észlelt alacsonyabb százalékos arány a TSH receptor génpolimorfizmussal valamint TSH mikroheterogenitásával is magyarázható. A különbség az USA-ban és a Németországban észlelt eredmények között az előbbiben észlelt –kiegyensúlyozottabb jódellátottsághoz köthető- magasabb Hashimoto thyreoiditis arányra, míg az utóbbiban észlelhető –csökkent jódbevitelhez köthető- magasabb autonóm adenoma előfordulásra vezethető vissza. Magyarország speciális helyzetben van, hiszen a jódellátottság földrajzi régiónként jelentősen eltérő lehet. Ismert tény, hogy az Alföld északi része (leginkább a Jászság), Békés megye egy része az artézi kutak vizének köszönhetően jódban gazdag területnek minősül, míg az ország többi része leginkább jódban szegény területnek számít. Magyarországon eddig populációspecifikus, a jódellátottságot is figyelembevevő referenciatartomány-meghatározás nem készült, így ennek elvégzése mindenképpen hiánypótló lenne. Addig is a magyarországi TSH referenciatartománynál a német populációban mért eredmények figyelembevétele célszerű.
A referenciatartomány meghatározásánál az életkort, valamint a hypothalamus – hypophysis – pajzsmirigy tengely szabályozási pontjainak (set point) a változását, az úgynevezett individuális TSH tartományt is figyelembe kell venni. Ismert tény, hogy a TSH szintje az életkor előrehaladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél. A set point individuális; azonos T4 szint eléréséhez személyektől függően más és más TSH értékre van szükség, amely ráadásul egy egyénen belül is a legkülönbözőbb paraméterektől, biológiai helyzettől függően változik. Egy alacsonyabb T4 szint egyébként nem jelent feltétlen rosszabb pajzsmirigy funkciót, mivel az aktív T3 konverziót végző dejodinázok (leginkább a 2-es típusa) aktivitása növekszik, ahogy a T4 szintje csökken, így az aktív funkció akár változatlan is maradhat. Ezek alapján a tiroxin bevitel állandó változtatása ( ½-1 tbl stb) nem racionális.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Rita!

Általában a 3. hónap után javasolt, de az adatai függvénylben a kezelő orvosának feladata ennek akérdésnek az eldöntése.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Kérdező!

Ezek a laboratóriumi eltérések valóban jelentősek lehetnek. További immuno-endokrin kivizsgálást javaslok és oki kezelést.
Jó egészséget kívánok: