Herold Ferenc

Kedves leendő Gyepgazda!
Bocsi a megszólításért, de keresztnév híján...
Igaz a folyosói pletyka:), valóban jobb a laza homokos talaj a füvesítésre, mivel a gyep gyökere igényli a sok levegőt, és a laza szerkezetű talajt. A tömött talajban csak szenved a gyökere, ráadásul hamar megjelenik a moha is. Olyannyira jobb a homokos talaj, hogy az igazi focipályákat szinte csak homokba vetik.
Viszont azt tudni kell, hogy minél homokosabb a talaj, annál kevesebb benne a tápanyag, amit a fű hasznosítani tud, valamint a nedvességet is igen gyorsan átengedi magán, hamar kiszárad. Ezért hát a homokos talajba vetett füvet többet kell öntözni, és táplálni. Cserébe gyönyörű sűrű, erős és haragos zöld gyepe lesz.
Jó munkát!
Üdvözlettel:

Kedves Cecília!

Bármikor visszavágható, jól bírja az erős visszavágást is. Ennek ellenére az erős metszés után nem árt egy megelőző, immunerősítő vegyszeres kezelés. Zineb, Dithane, Plantafos koktélos permetezés.
Nem jó megoldás a részbeni metszés, mert a kezeletlenül hagyottak nagyságuk miatt árnyékolják a visszavágottakat, ezáltal a fejlődésüket gátolják.
Már a visszavágás évében szép zöld lesz, de a kívánt nagyságot fokozatosan kell elérni, azért, hogy szép sűrű legyen mindenhol.
Üdvözlettel:

Kedves Gabriella!
Úgy vagyunk a növényválasztással is, mint a ruházkodással. Akkor nagy a választék, hogy elveszünk benne. :)
Hedera helix - közönséges borostyán, ez volt régen, ezt ismerték elődeink, ezt ültették minden hová, ez bírta hazánk éghajlatát és ez képes volt régen is és ma is mindent befutni, eltüntetni, akár még a kisebb fák tetejére is felfutni.
Őt javaslom.
A többi fajta azért van, hogy a borostyán megjelenhessen szinte mindenhol. Kint, bent, sárga, vagy fehér tarkában, különféle levelekkel és méretekben. Önnek most nem ezekre van szüksége, legalábbis a leveléből erre következtettem.
Mit lehetne helyette?
Nagyon szép a futó hortenzia, de igen lassan nő. Szép és illatos virágtengert is ad a futó lonc - Lonicera japonica, félig meddig örökzöld, de csak enyhe teleken. Nagyon más örökzöldhöz közeli és magasra futó növény nem jut eszembe.
Üdvözlettel:

Kedves B.G.!

A leírása alapján hamisciprusa - Chamaecyparis van. A jelenség pedig a virágzata és virágpora. A bőséges virágzás ékes bizonyítéka annak, hogy jól érzi magát a növény.
Egy szó, mint száz; nincs semmi baja a növénynek.

Üdvözlettel:

Kedves Tünde!

Ha megeredt a dugvány, akkor már nincs szükség az üvegekre. A leírása alapján okkal lehet arra következtetni, hogy a dugvány sikeresen önálló életre kelt. Már eltávolíthatja az üveget, de legyen résen. Ha visszaesést tapasztal ismét tegye rá a védelmet.

Üdvözlettel:

Kedves Bea!

Azonnal, az sem számít, ha a napokban éjszakai fagy lesz. A krókusz rosszul érzi magát fűtött épületben.
Mindegy milyen helyre ülteti, mert, amikor virágzik, akkor még kevés a természetes fény, és árnyék se nagyon létezik, mert a növények zömének nincs lombja. Persze az örökzöldek kivételt képeznek. Szóval lehetőleg ne örökzöldek alá kerüljön. Ami fontos, hogy minél jobb a talaj, annál szebben nyílik majd jövőre.
Ne késlekedjen a kiültetéssel!
Üdvözlettel:

Kedves Adrienn!

A 1,5-2 méter nem túl nagy, ezeknek csak a csüngő, oltott fák képesek. A gömb koronát nevelők 3,5-4 méter magasra nőnek. Ők:
gömbkőris, gömbplatán, gömbjuhar, gömbhárs, gömbakác, gömb csepleszmeggy, gömbszivarfa. Vannak továbbá az oszlopos, keskeny oszlopos növekedésűek. Ezek nagyon lassan nőnek, ezért viszonylag alacsonyak maradnak, szintén 3-4 méter közé nőnek: oszlopos gyertyán, oszlopos tölgy, oszlopos díszcseresznye, oszlopos csörgőfa, oszlopos bükk, japán gyertyánszil, oszlopos nyír.
Törpe csüngő fák, amelyek valóban csak 1,5-2 méterig nőnek: csüngő borsófa, csüngő kecskefűz, csüngő nyír.
Interneten a nevük alapján megtalálja őket. Van továbbá néhány örökzöld példány is. Véleményem szerint akár a különlegesebb gyümölcsfák is szóba jöhetnek.
Ha további segítségre van szüksége, keressen bátran.
Üdvözlettel:

Kedves Gabi!

Az elhalt leveleit lassan dobja el, főként nyugalmi állapotában. A leírt külső körülmények alapján most nyugalomban van a növény. 5 fok alá ne csökkenjen a hőmérséklet, mert az már hátrányos lehet az életére. A leveleket a tavaszi feléledésekor dobja el. Én a telelőből előhozva éles metszőollóval le szoktam vágni a barna leveleket úgy, hogy egy pici csonk maradjon, amit majd a növény szakszerűen le fog dobni magáról.
Nekem mindig kihajt tavasszal a filodendronom. Nagyon jól viseli a teljes sötétséget és a 5-10 fokos (attól függ hány fok van kint) léghőmérsékletet.
Felesleges most bolygatni a növényt, öntözni szükséges, de csak annyit, amitől épp nem szárad ki. A metszés ráér tavasszal.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!

Valószínűleg fagyhatás érte a növényt, ezért barnulhattak be a levelei. Ha nagyon csúnya és zavarja Önt, akkor vágja le őket, de a legjobb az lenne, ha maga dobná el őket, mert akkor a levélnyél és a törzs találkozásánál magától képez egy sebet a növény, és csak akkor dobja el a levelet, ha ez a seb már kialakult.
Ha tudja, akkor egy kicsit hidegebb helységben is teleltetheti 5-8 fok.
Nekem 8 fokon, teljes sötétségben telel át.
Üdvözlettel:

Kedves Éva!
Fekete ribizlit 3 méter sor és 1,2-1,5 méter tőtávolságra, piros ribizlit 2,5 méter sor, és 1 méter tőtávolságra javaslom ültetni. természetesen bokor növekedésű növényekre gondolok.
Üzemi méretű gyümölcsös telepítését vagy korán tavasszal, de leginkább ősszel a legjobb ültetni. Ez főként azért van így, mert nagy mennyiségben szabad gyökerű szaporító anyagot ültetnek. Ha netán konténeres anyaggal dolgoznak, akkor mindegy az ültetési idő.
Az ültetés mélységére érdemes odafigyelni. Ha túl mélyre kerülnek, akkor a sarjképződés vontatott, nem megfelelő minőségű lesz.
A szerves,- és zöldtrágya mindenféleképp nagyon hasznos. Ültetés előtt nagyon fontos a talajfertőtlenítés, főként a cserebogár pajor miatt.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!

Természetesen újból hozhat levelet és virágot is, de ez a kiszáradás nagyon visszaveti a fejlődésben. Ha a kiszáradás nem csak a leveleit, hanem a szárát is érintette, akkor viszont kevés az esély az újbóli virágzásra.
Ha a szára még nem barnult meg, akkor bizakodhat. Az ismételt öntözés hatására két héten belül meg kell jelennie az új hajtásoknak a korábbi levelek tövében.
Üdvözlettel:

Kedves Tünde!

Nem olyan könnyű azt leszedni. Keményen ragaszkodik a fához, sőt ahhoz sok apró szállal csatlakozik. Éles eszközzel, vagy fejszével tudja csak leszedni. Ez egy tapló gomba, ha jól tudom nem mérgező, de ebben nem vagyok biztos. Jobb az óvatosság, vegyen fel kesztyűt.
Ha leszedte ne ássa el a kertben, hanem dobja a kukába.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!
Nem szeretnék unalmas betegség neveket pufogtatni. A leírt tünet sok jót nem jelent. Olyan betegség okoz ilyet, amely belülről támadja a növényt. Főként a szállító részeket teszi tönkre, így nem kap vizet táplálékot a fejlődő fa, ezért a fokozatos elhalás.
A beteg ágakat egészséges részig el kell távolítani, és kombinált (gombaölő, baktériumölő) növényvédő szerrel kell több alkalommal permetezni.
Ha igazából meggyőződhetnék a baj forrásáról, akkor a kivágást javasolnám.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!
Több járható út is létezik. A legnehezebb a biológia út, amihez vagy egy nagyon képzett szakember folyamatos tanácsaira, vagy legalább alapfokú vízbiológiai ismeretek szükségesek. Ezt ajánlanám, de a körülmények miatt tudom, hogy ez a legnehezebben járható út.
A közepesen nehéz, de a legdrágább a víztisztító eszközök használata. Nagyon jó szűrő, tisztító berendezéseket lehet kapni, amelyeket el kell helyezni a tóban, be kell üzemelni, majd működtetni (tisztítani) kell őket.
A legolcsóbb és legegyszerűbb, egyben a legnagyobb terhelést jelenti a környezetre a vegyi módszer. meg kell venni a víztisztító vegyszereket, bele kell szórni a tó vizébe meghatározott időnként, és a víz tiszta lesz, marad. Ha bővebben is érdekelné a téma, akkor konkrét tóméretekkel, leírással jelentkezzen. vagy itt, vagy a kertember@gmail-es címemen. A halak egyébként erősen hozzájárulnak a tó vízminőség romlásához.
Nincs jogi szabályozás a telepítési távolságokról. Régen volt, de eltörölte a jogszabály alkotó. Ma az a gyakorlat, ha a szomszédoknak gondjai vannak egymás növényeiből, akkor birtokvitát kezdeményeznek az önkormányzati jegyzőnél, amelynek a vége polgári peres eljárás lesz. Néhány év alatt a bíróság dönt. A fa marad, a szomszédot károsító veszélyeztető ágakat kell eltávolítani. Tudom, hogy csak bosszantja a falevél, de valahogy próbálja meg elfogadni a helyzetet és párbeszéddel megoldani a szomszéddal.
Üdvözlettel:

Kedves Noémi!
Édes keveset ér az a mennyisségű alga, amit egy olyan hal meg bír enni. Nagyon sokat telepíteni belőlük pedig nem érdemes.ha ez megoldás lehetne, akkor ezt alkalmaznák.
Nem látom mekkora fagykár érte az epret. Ha még van rajta zöld rész, vagy a töve él, akkor biztosan újra erőre kap.
Üdvözlettel:

Kedves Krisztina!

Valóban igénytelen növények a bangiták. Nem szeretik a károsítók, persze ennek ellenére lehet, hogy valami mégis kedvet kap ahhoz, hogy megtámadja. Ez azonban ritkán okoz bennük vészes visszaesést, és pusztulást. Ezért is gondolom azt, hogy az Ön bangitáival sem lehet nagy baj.
A ráncos levelű bangita szerintem csak váltja a leveleit. Az örökzöld nem azt jelenti, hogy állandóan fenn maradnak a levelei, még a fenyők is lecserélik a lombjukat ki tavasszal, ki nyáron.
A Prágai bangita levélcsúcs száradásának nem ismerem az okát, tippelnék a vízhiányra, vagy gombára, de kép nélkül nehéz. Jó lenne képeket látnom a növényekről. Emil címemre tud képet küldeni (kertember@gmail.com).
Üdvözlettel:

Kedves Noémi!
Telepítsen bele siklót:) Az lelkesen fogyasztja a békákat.
Viccen kívül, sehogy. Nehéz az állatokat távol tartani az élőhelyüktől. Megoldást lehet, ha kihalássza őket, és messze viszi a kertjétől. Ha pedig beköltözik egy új, akkor azzal hasonlóképp járjon el. Minél városiasabb környezetben van a tava, annál ritkábban költözik bele egy újabb.
A víz barnaságát az oldott anyagok, vagy lebegő élő szervezetek, mint pl. algák okozzák. Ezt növény betelepítéssel nem lehet teljesen megoldani, csak mérsékelni. A tavirózsa, és a hínár-félék olyan hatékonyan tisztítják a vizet, hogy akár szép tiszta vizet is eredményezhetnek. Ha azonban a párolgás miatt tölteni kell a tóba, akkor a víz egyensúlya felborulhat, és ismét zavarossá válik a víz.Művi környezetben, természetes megoldásokkal szinte lehetetlen tiszta vizet produkálni, ezért találták ki a vízszűrőket, vagy a vegyszereket. A szűrők vegyszer nélkül érik el a kristálytiszta átlátszó vizet. Vigyázni kell a megválasztásukkal, mert könnyen mellé foghatunk. Sok van belőlük a piacon, vétel előtt érdemes alaposan tájékozódni. A vegyszerek gyors, de rövid távú megoldást adnak, viszont káros hatással vannak a tó élővilágára is.
Ha részletesebben kíváncsi valamire, akkor vegye fel velem a kapcsolatot, van egy kiváló vízbiológus kollégám, aki mélyebb információkkal tudja ellátni.
Üdvözlettel:

Tisztelt Kérdező!
Képes befutni ezt a kerítést és be is fogja, csak időt kell adni neki. Kb. 6-8 év amíg eltűnik a kerítés.
Lehet gyorsítani a növekedését öntözéssel, tápoldatozással. Én lombtrágyának a Plantafos Universalt, granulált, szilárd műtrágyának az Everris termékeit használnám. Nincs párjuk.
A hosszú hajtások visszavágásával is lehet serkenteni a sűrűbb, erőteljesebb növekedésre.
Üdvözlettel:

Kedves Tünde!
Szinte bármikor lehet metszeni, nem érzékeny a metszésre. Ha jelentősebb visszavágást szeretne végrehajtani rajta, akkor azt jobb nyugalmi állapotban, azaz januártól-március közepéig, de ez erősen időjárásfüggő.
Üdvözlettel: