Herold Ferenc

Kedves Kati!

Az öröközöldek belső száradása nem betegség. Főként igaz ez a nagyon zárt lombozattal (tűlevéllel, pikkelylevéllel) rendelkező örökzöldekre. Nemes egyszerűséggel a fény hiánya miatt száradnak el a belső levelek. Ha ez a száradás nem terjed át a külső lombozatra, akkor nincs mért aggódni. Ha viszont a száradás elkezd kifelé haladni, akkor már érdemes betegségre, kártevőre gyanakodni. Belőlük azonban sok van, pontos beazonosításukhoz ezért képre (minél közelebbi, részletes, több oldalról készült), vagy helyszíni szemlére van szükség.
Azoknál az örökzöldeknél amelyeknél, mint írja kívül gyönyörű zöldek nincs tehát tennivalója, amelyek viszont kívül is csúnyák, azokról kérem küldjön minél több és részletesebb képet: kertember@gmail.com.
Az örökzöldek károsítói ellen egyébként hatásosan lehet védekezni. Fontos, hogy a problémát időben érzékeljük.
A belső száradás, még akkor sem okoz problémát, ha a növényt egyszer erőteljesen kell metszeni, így a belső része is feltárul. Egy darabig ( a leglasabban növő örökzöldek esetében is maximum. egy évig, a gyorsan fejlődőknél fél évig) a száraz rész csúnya képet mutatta, de ezt a növény új hajtásaival gyorsan elfedi.

Kedves Hajni!

Előre szeretném bocsájtani, hogy látatlanba nem könnyű megválaszolni a kérdést. De mivel elég részletesen leírta a problémát, ezért nem reménytelen.
Kicsit furcsa számomra, hogy gyomként jelentkezik a csalán és a laboda. Ez a két gyom nem jellemzője a rendszeresen gondozott, és nyírt gyepnek, még akkor sem, ha foltokban néha kiszárad. Ilyen kiszáradt foltokban inkább muhar, kakaslábfű, vagy ahogy Ön is írta tarackbúza, csillyagpázsit jelenik meg. A zárt gyepállományban utifű, pitypang, gombocska, libapimpó, moha, lóhere szokott gondot okozni. Természetsen rajtuk kívül még van egy-két faj, ami talaj függvényében megjelenik, de ezek az álatlános gyomosítók. A csalán, laboba és a hozzájuk hasonló gyomok inkább olyan helyeken jelenenek meg, ahol nyugalmuk van, ritkán nyírják le őket, vagy friss termőföld került a területre, és abban volt elfekvő gyommag. A csalán egyébként jelző növény, ami azt jelenti, hogy a talaj állapotára lehet következtetni a jelenlétéből. Konkrétan a nedvesebb, üde nitrogénban gazdag talajt jelzi.
Akkor sorba veszem a gondokat.
Gyomosodás megelőzésének legjobb módja, ha a gyep egészséges, sűrű, jól záródó állományú, ekkor a szél, vagy állatok által behozott gyommagnak kevés esélye van a kikelésre. Mondanom sem kell, hogy ahhoz, hogy egy gyep "pipec" legyen sokat kell és rendszeresen dolgozni. Nyírni, öntözni, tápoldatozni, szellőztetni, betegségek ellen kezelni, talaját kezelni. Így első olvasatra ez eléggé költségesnek tűnhet, de a látszat néha csal.
Gyomok eltüntetése. Kétszikűek írtása a legegyszerűbb, mert azokat szelektív gyomírtó szerekkel ki lehet ölni. Kaphatók erre a boltokban gyomírtó szerek. Egy négyzetméter költsége 20-30,-Ft körül mozog (szerenként változó). Az egyszikűek eltávolítása már bajosabb, ugyanis erre olyan gyomírtó szer van csak, ami a füvet is kiírtja. Tehát az egyszikűeket vagy mechanika úton kell kigyomlálni, vagy a gyeppel együtt kigyomírtózni. Vannak továbbá olyan gyomosítók, mint a libapimpó, vagy a moha (ami ugyan nem gyom, de mégis a fű gyomosítójaként tartjuk számon), amik azért jelennek meg, mert a talaj kémhatása változik, a talaj levegőtlenné válik, a kultúrgyep számára kedvezőtlenné válnak az életkörülmények, kiritkul, így lehetővé válik a gyom megjelenése. És, ha már egyszer megjelennek, akkor szép lassan ki is szorítják onnan az amúgy is szenvedő füvet.
Felülvetést úgy javaslom elvégezni, hogy ahol nagyobb foltokban rossz állapotú a talaj, ott az egész részt ki kell írtani gyomostul, a talajt fel kell lazítani, magágyat kell készíteni, és újravetni. Az nem fog működni, hogy fűmagot szórnak a meglévő fű, és gyom közé, mert ott nem megfelelő a mikroklíma arra, hogy a pici csírák megerősödjenek, fűvé, továbbá a fümagot sem tudják kellőképpen bedolgozni a talajba.
A gyepének felújítására felelősségteljesen csak akkor tudnék javaslatot tenni, ha láthatnám a problémát, vagy képeken, vagy személyesen.
Amikor gyepesítek, vagy olyan gyeppel állok szemben amira a tulajdonosa panaszkodik, mindig fel szoktam tenni a kérdést a tulajdonosnak. Mi a célja? Milyen gyepet szeretne? Mire akarja használni? Milyen lehetőségei vannak (pénz, idő, szakértelem, gépesítettség, külső adottságok:talaj, víz, napfény). Amég ezzel nem vagyunk tisztában kár is nekiállni a gyepesítésnek. Nem mindegy ugyan is a vetendő fűmag összetétele, a gondozás technológiája. Hiába akarunk mi golfpálya gyepet, ha nincs időnk gondozni, vagy nincs pénzünk fenntartatni, vagy netán a talaj nem teszi lehetővé stb. Arra akartam ezzel célozni, hogy egy lóherés, taracbúzás rendszeresen nyírt gyep is szép üdezöld tud lenni, benne a néhány tő pitypang nem zavaró, sőt sárga virágával még mutatós is lehet, csakúgy, mint a gombocska (százszorszép).
Remélem tudtam valamennyire segíteni a probléma orvoslásában. Ha további kérdése van szívesen válaszolok.
Üdvözlettel: