Gyerekek fejlődése

Kreativitás, intelligencia, képességek, tudás Milliószor halljuk ezeket a szavakat, meg hogy fejleszthető-e, változtatható-e, vagy nem. Azt is sokat halljuk, olvassuk, hogy ezek összefüggnek egymással, hogy a kreativitás intelligencia függvénye. Persze, a kognitív funkciók, mint a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás, összefüggnek az intelligenciával. Ha nem tud valaki emlékezni arra, mit csinált a múlt héten, vagy egy hónappal ezelőtt, vagy annak előhívásában akadályokba ütközik, akkor nehéz

Anyuka, szobrász példáján, Karácsony Sándor versén, Michelangelo idézeteként, Adler szemszögéből, hivatkozásokon keresztül bemutatva a differenciálás nem más, mint a mindenkinek az önmaga képességeihez mért maximális fejlődése. A differenciálás megvalósításához nagyon sok feltétel kell.

Először is a legfontosabbat le kell szögeznünk: minden ember kreatívnak születik, és ez a képesség még felnőtt korban is remekül fejleszthető. Ahhoz, hogy ötletgazdag, alkotó gyerekeket neveljünk, először nekünk magunknak kell kreatívvá válnunk. Nincs más út.

A tiszta éneklésen, tapsoláson, körjátékokon, hangszeres zenehallgatáson túl nagy súlyt helyezek az élményalapú kreatív tevékenységekre, interaktív játékokra.

Egy-egy irodalmi mű feldolgozása nagyon változatosan történik, de ahol csak lehet, alkalmazom a szerepjátékot, a dramatizálást és az ezekhez kapcsolódó, a kreativitást szintén fejlesztő írásbeli gyakorlatokat.

Apró leleményességek is sokat érnek. Számtalanszor a kulcs, a feladat megfogalmazása. A gyerekek kevésbé motiváltak a poroszos módszerek és megfogalmazás esetén. A kreatív, életből vett feladatok jobban megmozgatják őket, sokkal inkább partnerek lesznek. Ezek közül a gyakorlatok közül mutatok be néhányat

Az ötlet és az ihlet akkor született meg igazán, amikor a tanfolyamon a PowerPoint modulját tanultuk. Tudtam, hogy EZ AZ, amivel érdekesebbé, izgalmasabbá, líraiabbá, elsajátíthatóbbá, érthetőbbé és színesebbé tehetem az olvasás, írás, és a fogalmazás órákat.

Sok mindent tanítunk az iskolában! De azt, amire egy fejlődő gyermeki léleknek szüksége van, azt a legkevésbé. Mire gondolok? Önmaga megismerésére, és önbecsülésre, a másokkal való kapcsolatok kiépítésére és ápolására.

Arról is hallani nap mint nap, milyen manapság az oktatás, mit nem tudnak gyerekeink, mit tesz és nem tesz meg értük a pedagógus, a szülő. Cikkemben arra hozok – remélhetőleg – jó példákat, hogyan lehet egy kisgyermek életét az alkotással megszépíteni, kiteljesíteni.

Mikor Blanka terápiás vizsgát tett, eszembe jutott a fáradságos, de boldog út, melyen közösen mentünk végig. Minden pillanata gyötrelem és gyönyör is volt egyben. Kutyám kiképzése alatt magam is sokat változtam.

Mindent összevetve gyakran látom sziszifuszinak és kilátástalannak a helyzetet. Mégis állandóan keresem a megoldást továbbképzéseken, önképzéssel, kollégákkal való beszélhetések alkalmával, új módszerek kipróbálásával.

Nagy kihívást jelent az előadások életre hívása, hiszen színpadra lépni és megszólalni nehéz, idegen nyelven még nehezebb. A színjátszásnak ez egy olyan speciális formája, amely nem feltétlenül és nem csupán a nyelvtudást fejleszti.

Az érzelmi érzékenyítést a gyerekek körében úgy szoktam kezdeni, hogy első lépésben megismerkedünk az alapvető érzelmekkel. Boldogság, öröm, együttérzés, félelem, harag, düh, csodálkozás, szomorúság, és még sorolhatnám

Lehet, hogy mások számára csupán a megoldás a fontos, míg nekem a hozzá vezető út az, ami igazából a szépségeket, az elismerést, és persze a kihívást kínálja, még akkor is, ha megannyi nehézséggel van kikövezve.

A közösen végzett feladatok, a siker, inspiráló valamennyi tanuló számára, bátran mondják el ötleteiket, ösztönözve egymást a tökéletes megoldás felé. Az órákon minden alkalommal használjuk az infokommunikációs eszközöket, melyek a hatékonyságot nagyban segítik.

Célunk az iskola, tanító nénik megismerése, pozitív hatások megtapasztalása, az iskolával, tanító nénikkel való ismerkedés kapcsán megkönnyíteni az óvodából iskolába való átmenetet.

A 6. b és a 6. d osztály lány tanulóival azon gondolkodtunk, hogyan lehetne a mindennapos testnevelésórákat színesebbé, élvezetesebbé tenni. Szeptember közepétől egy 10 órás Diáktestnevelő projektbe fogtunk. 10 órán keresztül a testnevelésórák minden percét a diákok tervezték és valósították meg. Az órák témáját saját „kútfőből” választották a diáktanárok.

Nagyon fontos, hogy a gyerekek tudják, csak úgy lehetünk igazán jó kis osztályközösség, ha odafigyelünk a társunkra és mindig számíthatunk egymásra. Fő célom egy összetartó osztályközösség kialakítása.

Tapasztalataim szerint a fejlesztő órák, hasznosak a gyerekek számára mivel ott egyénre szabottan az őket érintő problémákra épülnek a foglalkozások. Ezek a gyerekek igénylik a kommunikációt, a sok beszélgetést, főleg akkor, ha saját magukról beszélhetnek. A rájuk való odafigyelés, érdeklődés felőlük olyan fajta nyitottságot eredményez náluk, mely által saját maguk kezdenek el beszélni életükről, az otthoni viselkedésükről.

A hozzánk belépő személy nem azt látja, hogy csoportunk „küzd” az éppen ide járó SNI-s, BTM-es, hátrányos szociokulturális környezetből érkező vagy valamilyen traumatikus eseményt megélő gyermekekkel. A hozzánk érkező vendég harmóniát, szeretetet és együtt játszó, boldog gyerekeket lát. Erre volt kíváncsi sok kolléga, és ezért választ minket sok szülő.