Szakbarbár

Ha legalább 3 hónapon keresztül van a nagykorú gyermeknek legalább a minimálbért elérő jövedelme, akkor a 4. hónaptól nem jár (szünetel) a családi pótlék - feltéve, hogy a rendszeres jövedelem tényét bejelentik. A 23 éves korhatár nem változott, 2004.09.01-től ilyen formában van benne a jogszabályban (előtte folyamatosan nőtt a korhatár 23-ig) Részmunkaidősnek is ugyanannyi szabadság jár, mint a teljes munkaidősnek, csak pl. arra a 20 napra, amennyi jár neki, csak napi 4 órás bért fog kapni (ellentétben a teljes munkaidőssel, aki 20 nap szabadságra 20 napi 8 órás bért kap). Iskolarendszerű képzésben résztvevőnek tanulmányi szerződés hiányában is jár a szabadidő, ez a gyakorlatban fizetés nélküli szabadság kötelező engedélyezését jelenti. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 115. § (1) Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. (2) A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. (4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani. (5) A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidőkedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja. (6) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani. Üdvözlettel:

Ha 2006.01.01-nél hamarabb születne a baba, abban az esetben is fel lehet tornászni a tgyás összegét, mert a jogszabály szerencsére elég rugalmas. Ha aktuális lesz a dolog, akarom mondani a baba érkezése még idén, akkor írjál és megbeszéljük a részleteket. Üdvözlettel:

A járadék lejárta után 180 nap álláskeresést ösztönző juttatásra (áöj) lesz jogosult, melynek folyósítása alatt biztosított. Ha közben szül, akkor az áöj a szüneteltetése mellett kérheti a tgyást és a gyedet, előbbit már a -28. naptól érdemes kérni, mert többszöröse az áöj-nek. A többszöröse egészen pontosan azt jelenti, hogy a járadék alapját képező átlagkereset (erről kellett kapni egy számítást a járadék igénylésekor), de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz a tgyás és a gyed alapja.

Ha egyetlen napi jövedelem sincs az irányadó időszakban (tgyásnál 2004.01.01-2005.07.10), akkor a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz a tgyás és a gyed alapja. Én is gyessel javaslom kitölteni a köztes időt, még ha ez átmenetileg kedvezőtlen is, eszedbe ne jusson táppénzre menni, mert akkor lenne néhány napi tényleges jövedelem a 115.000-nek a 80%-ával, és akkor ennek a 70%-a lenne a tgyás és a gyed, vagyis 2 évig innád a levét annak, hogy 2 hónapig többet (gyes helyett betegszabi és táppénz) kaptál. Esetleg még gyermekápolási táppénzzel lehet áthidalni azt a kis időt, ennél az első naptól táppénz jár, nincs járulékköteles betegszabi, amiből lehetne - alacsonyabb összegű - tgyást, gyedet megállapítani. Üdvözlettel:

Aki biztosított és az előzetes biztosítási idővel már az első gyereknél is rendelkezett, annak egy kistesó születése esetén egymás után, sőt akár felváltva is járnak a különféle ellátások. Aki egyszerre többféle ellátásra jogosult (nagyobbikkal gyedre, kicsivel tgyásra), az választhat, hogy melyiket veszi igénybe. Természetesen a magasabb összegűt kell választani, hogy a döntésben segíteni tudjak, szükségem lenne a mostani gyed összegére, a jelenlegi szerződés szerinti bérre és a 2004.01.01-2004.03.17 közötti járulékköteles jövedelemre. Üdvözlettel:

Ha biztosított vagy akkor jogosult leszel kistesóval is tgyásra és gyedre. Ha ő 2006-ban érkezik és addig nem változik a jogszabály, akkor az utána járó ellátások összege a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70%-a lesz. Kistesó előtt 180 bérezett napnak csak akkor van jelentősége, ha a bér sokkal magasabb, mint a minimálbér kétszerese. Pl. egy bruttó 100.000 Ft-os szerződés szerinti bérnél akkor is ugyanannyi lesz az ellátás (illetve csak pár Ft-nyi különbségek lehetnek),ha 0, 1, 2...., 179,180,181....365 napi bér van, vagyis ezeknél teljesen mindegy, hogy 0 nappal szerződés szerinti bérből vagy teljes éves bérből számítják a tgyást és a gyedet. De mondjuk egy félmilliós fizetésnél más a helyzet, ott 180 nappal 350.000 a tgyás, 0-179 nappal meg a minimálbér kétszerese. Remélem, a két példával sikerült érzékeltetni, hogy a napoknak mikor és miért van jelentőségük. Üdvözlettel:

Előszöris javaslom, hogy nézd át itt a családineten azt a cikket, ami részletesen foglalkozik az ellátásokkal (cikk by KataMama). Már csak azért is, mert az abban szereplő rövidítésekre fogok én is mindjárt hivatkozni. A tgyás és a gyed alapjába az irányadó időszakra járó rendszeres járulékköteles jövedelem (havi bér, rendszeres pótlékok) és az itt kifizetett nem rendszeres járulékköteles jövedelem (pl. prémium) tartozik bele. A tgyásnak mindenképpen a 2004.01.01-2004.12.31 közötti jövedelem lesz az alapja, a gyednek - ha az már 2006-ban kezdődik és a jogszabály addig nem változik - pedig a 2005.01.01-2005.12.31 közötti. Utóbbi szempontjából a pótlékok már nem is számítanak, mert az alapbér is jóval több a maximális gyed alapjánál. A tgyásba viszont abszolút minden bele fog számítani, ami 2004-re járó rendszeres vagy 2004-ben kifizetett (akármikorra járó) nem rendszeres jövedelem. Üdvözlettel:

Beszéljen helyettem a jogszabály: 51/2002. (III. 26.) Korm. rendelet az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról 22. § (1) Az állami felsőoktatási intézményekben költségtérítéses képzésben részt vevő, az adott félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgató, aki alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vesz részt, költségtérítés fizetésére nem kötelezhető. Arról már az érintettek tudnának beszélni, hogy ez a gyakorlatban nem mindig van így, hallottam olyan esetről, amikor a felsőoktatási intézmény egyéb jogcímen szedte be azt a különbözetet, amennyi a normál tandíja és az államtól az ilyen hallgatók után megkapott tandíj között van. Üdvözlettel:

A tb ellátások állampolgárságtól függetlenül, biztosításra való tekintettel járnak. Tgyásnál és gyednél (ezekről részletesebben itt az oldalon olvashatsz) bruttó 115.000 mellett nem nagy gond, ha nem lesz meg a 180 bérezett nap, ez csak a minimálbér kétszeresét jóval meghaladó fizetéseknél kellemetlen. A szükséges előzetes biztosítási idővel sem lesz probléma, mert abba a nappali tagozatos tanulmányok is beleszámítanak, de ezeket nem is kell majd igazoltatni, mert a munkaviszonyból és a táppénzből is bőven összejön a 180 nap. (Vagyis több mint 180 nap biztosításban töltött idő lesz, de a bérezett (járulékfizetős) napok száma várhatóan nem fogja elérni a 180-at.) Az évi 15 munkanap betegszabadság lejárta után - ha 2005.01.21-től indul, akkor 02.11-ig tart majd - egy speciális, pályakezdőkre vonatkozó szabály miatt akár 1 évig is lehetnél táppénzen, ennek összege a minimálbér 60%-a lesz (táppénznél nagyon szigorú a jogszabály), tehát úgy kb. nettó 34.000 Ft. Mivel a tgyás már a tényleges kereset, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének és nem a 60%, hanem a 70%-a lesz (180 napi kereset hiányában az 1-179 napi kereset, de maximum ennyi után állapítják meg), ezért a lehető legkorábbi időponttól, a 36. hét betöltésétől érdemes rá azonnal átváltani. A gyedet is így számolják majd, ez adójóváírással, családi kedvezmény nélkül a 30 és 31 napos hónapok átlagában nettó 67.000 körül várható, előbbi pedig 74.000 körül. Gyed passzív jogon annak is jár, akinek a biztosítása a tgyás folyósítása alatt szűnt meg, úgyhogy ebből a szempontból nem gond, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnik augusztusban. Abból a szempontból viszont már igen, hogy egy esetleges kistesónál az után járó gyednél a korábbi passzív gyed nem számít bele az előzetes biztosításba, de ezzel most nem tudunk mit kezdeni.(Ha magyar állampolgár lennél, akkor lehetne.) A családtámogatási ellátások - családi pótlék, egyszeri anyasági támogatás, gyes, ezekről szintén találsz részletes anyagot a honlapon - elsősorban magyar állampolgárnak és letelepedési engedéllyel rendelkezőknek járnak, de vannak nemzetközi szocpolegyezmények, amik még beleszólnak ebbe, és - ebben most nem vagyok biztos, de úgy tudom, hogy - a régi nagy jugoszláv egyezmény szerint Magyarországon tartózkodó jugoszláv állampolgárnak jogosult rájuk. Ezzel kapcsolatban azért érdemes lenne a lakóhely szerinti Magyar Államkincstárnál érdeklődni, de ott sem személyesen vagy telefonon az első ügyintézőnél, aki szembejön, mert ez egy elég rázós terület és én már kaptam így téves információt, inkább a levélben való érdeklődést javaslom. Mindig tervezem, hogy csinálok egy listát arról, hogy a szomszédos országok állampolgárai közül kinek jár és kinek nem, ha egyszer nagyon lesz időm és végre elkészül, akkor közzé lesz téve. Üdvözlettel:

Nem a kezdődiken van a hangsúly, hanem a végződiken. A munkanélküli járadékos (csak amíg a járadékot folyósítják) biztosított, és aki a biztosítás tartama alatt vagy a megszűnését követő 42 napon belül szül, az jogosult tgyásra. Gyedre már csak az, aki biztosított vagy a biztosítás a tgyás folyósítás alatt szűnt meg. (Természetesen a másik feltétellel is rendelkezni kell, ez az előzetes biztosítási idő, 2 éven belül kell 180 napnak lennie, de ezzel nem lesz gond, ha a munkaviszony megszűnése után járadékra mész és szülésig kapod is.) 2 év munkaviszony után (ha összesen ennyi volt) kb. 5 hónap munkanélküli jár. Ha a lejára előtti napon szülsz, akkor két évre bebiztosítottad magadat, járni fog a tgyás és a gyed is. A járadék későbbi igénylésével, szüneteltetésével lehet még egy kis időt nyerni, ez akkor lehet érdekes, ha pl. 2 hónapos terhes vagy augusztusban, de 30 napnál több ne teljen el a munkaviszony megszűnése és a járadékigénylés között, mert akkor megszakad a biztosítás és az minimálbér kétszeresét meghaladó alapnál nem jó.

A tgyás idejére és a gyed 1. évére jár a fizetett szabadság

A tgyás kezdetekor még biztosított leszel, úgyhogy az minden további nélkül járni fog, csak 2005.07.01-től passzív jogon. A gyed is járna alapból, mert akinek a tgyás folyósítása alatt szűnik meg a biztosítása, az jogosult gyedre, de azt mondom, hogy ne ezen a jogcímen igényeld meg a gyedet, mert ez így passzív gyed és abból később gondok lehetnek. Van egy szerecsésebb, bár kissé macerásabb megoldás is, ami hosszú távon (ha tervben vannak kistesók) nagyobb biztonságot jelent. A tgyás lejárta után igényelj munkanélküli járadékot csak néhány napra, majd kérd ennek a szüneteltetését és igényelj helyette gyedet. Így ugyanolyan összegű gyedet fogsz kapni, de azt úgy, mintha munkaviszonyban lennél és ha a gyedbe, gyesbe beleszületnek kistesók, akkor utánuk megint járni fog a tgyás és a gyed. Ha nem fogadod meg a tanácsomat, akkor a kifizetőhelyen (Fákisz? Mák? Nem tudom, hogy hívják nálatok) tudod megigényelni passzív jogon a gyedet, ha hallgatsz rám, akkor a munkaügyi központban. A tgyás és a gyed 2004-es bér 70%-a lesz, ha ez átlagban is 108.000, akkor adójóváírással, jövő évi adótáblával, családi kedvezmény nélkül nettó 71.000 Ft körüli tgyás és 65.000 Ft körüli gyed várható. Üdvözlettel:

Kedves Anyuka! Őszinte együttérzéssel olvastam a levelet, de segíteni sajnos nem tudok, sőt bármennyire rossz is, csak még inkább el tudom kesetíteni a 8,5%-os nyugdíjjárulék levonással (ennyivel kevesebb a nettó ápolási díj) és azzal, hogy én nem még nem hallottam róla, hogy az öregségi nyugdíj minimumának a 150%-a lenne az ápolási díj. Az én utolsó információm 100%, a 150%-ot olyan összefüggsében ismerem, hogy ezt nem haladhatja meg az 1 főre eső jövedelem ahhoz, hogy az ápolási díj járjon.) De gyorsan hozzá is teszem, hogy én csak a tb és a családtámogatási ellátásokhoz értek, ez pedig szociális ellátás, úgyhogy lehet, hogy most butaságot mondtam. A gyermekápolási táppénzre vonatkozó információt meg tudom erősíteni: gyáp csak 12 éves korig jár és ha volt ezzel kapcsolatban méltányosság, az is már jó régen lehetett, mert 1997 óta egészen biztosan nincs. Bármennyire is szeretnék, semmi használhatót nem tudok mondani. Szociális alapon járó támogatásokat a helyi önkormányzat állapít meg, csak hozzájuk tudom irányítani. Sajnos a jogszabály nagyon sok élethelyzetre nincs, vagy nem megfelelően van felkészülve. Az egyetlen, ami még eszembe jutott: azt írta, hogy egyedül neveli a gyermekét. Ha apuka tartásdíjat fizet, esetleg lehetne kérni a bíróságon ennek a felemelését a megváltozott körülményekre tekintettel. Ezzel kapcsolatban célszerű lenne ügyvéddel beszélni. Üdvözlettel:

Apuka a tgyás lejárta után mehet gyedre. Az álláskeresést ösztönző juttatás folyósítása alatt biztosított marad, és mivel a másik feltétellel is rendelkezik, kérheti a juttatás szüneteltetése mellett a gyedet. Összeget nem tudok mondani, mert nem írta, hogy a 3 hónapnyi szünetben mit csinált a férje, de ha a jövő évi minimálbér kétszeresénél többet keresett, akkor bármi volt is abban a 3 hónapban, 114.000-nek a 70%-át fogja kapni. (Ha kevesebbet keresett volna, akkor két variáció lenne, de ebbe most ne menjünk bele, mert lehet, hogy felesleges lenne.) Amíg mindketten jogosultak a gyedre, addig választhatnak (akárhányszor, oda-vissza), hogy melyikük veszi igénybe. Üdvözlettel:

Egyszerre csak az egyik szülő vehet igénybe egyfajta ellátást és csak egyik gyermek után. Ha a férjét nem akarják elengedni és ragaszkodik a munkahelyéhez, akkor tényleg az egyetlen megoldás az, hogy ő igényli meg a gyedet, mert arra kötelezően fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani. Apuka csak gyedre mehet, úgyhogy először a nagyobbik gyermek után kell gyedet igényelni, majd a kicsi után az igénybe nem vett tgyás időszakának lejárta után kell megigényelni a gyedet. Ha a kettő között van pár nap vagy hét, azt fizetett szabadság kivételével lehet áthidalni. Egy ilyen trükk bevetésével viszont lehet, hogy számíthatnak a munkáltató haragjára és bosszújára, mert ha tudomása van (lesz) róla, hogy a férje valójában nem a gyermek gondozására kért fizetés nélküli szabadságot, hanem külföldön dolgozik, akkor véleményem szerint rendeltetésellenes joggyakorlásra és a munkaviszonyból eredő legememibb munkavállaló kötelezettség megszegésére hivatkozva (vagyis hogy nem akart dolgozni és ezért azt találta ki, hogy gyeden van, közben meg máshol dolgozik) akár még rendkívüli felmondással is, de rendes felmondással mindenképp megszüntetheti a munkaviszonyt. Úgyhogy szerintem át kellene ezt gondolni. Üdvözlettel:

Kedves Apuka! Az alanyi jogon járó családi pótlékról és egyszeri anyasági támogatásról nem írnék részletesen, mert ezekről mindent elolvashat itt a családineten. Inkább azt érdmemes megnézni, hogy az első két évben az alanyi jogon járó gyest vagy a biztosítás után járó tgyást és gyedet lenne célszerűbb igénybevenni. Bruttó 35.000-ből néhányszáz Ft eltéréssel ugyanannyi tgyás és gyed illetve (jövő évi mértékű) gyes jár, úgyhogy ezen igazán nincs mit variálni. A tgyás majd gyes kombináció párezerrel hozna a konyhára a végig csak gyesnél, mert a majdnem ugyanalyan összegű tgyásból nem vonják azt a 8,5% nyugdíjjárulékot, ami a gyesből lejön. A tgyás időszaka alatt kb. 12.000 Ft-tal több a tgyás, mint a gyes, ha ez megér annyit, hogy eggyel többször állnak sorba és a munkáltatót is bevonják az ügyintézésbe, akkor a sorrend tgyás majd gyes, ha nem ér ennyit, akkor csak egyszer kell a gyest megigényelni és azt fogja kapni végig. Üdvözlettel:

Az irányadó időszakban 26.500 Ft-os bér van, ennek a 70%-a lenne a tgyás és a gyed, ami nettóban kevesebb a gyesnél, úgyogy nem éri meg igényelni, akkor már jobb (és egyszerűbb is) rögtön születéstől a gyes. Mi lenne a legjobb? Villámgyorsan eljönni hozzám egy tanácsadásra és megtudni, hogy hogy lehet a bruttó 26.500-ból nettó 80.000-et csinálni.

Gyed mellett egyáltalán nem lehet dolgozni. Gyes mellett egy jövő évtől érvényes módosítás után 1 éves kortól lehet napi 4 órában dolgozni, vagy bármennyit, ha az otthon történik. Apuka gyedére nem tudok biztosat mondani, mert az általános szabály az, hogy apukák csak a szülési szabadság 168 napja (tgyás) után igényelhetnek gyedet, de van egy olyan rendelkezés is a jogszabályban, ami miatt inkább arra hajlok, hogy ebben az esetben (örökbefogadás) ez nem így van és talán már a gondozásba vétel napjától kérheti. Az örökbefogadás a tb-ben is egy elég speciális helyzet, nincs benne tapasztalatom, ezért azt mondom, hogy érdemesebb lenne közvetlenül az egészségbiztosítási pénztárnál érdeklődni.

A táppénz nem számít bérezett napnak. Mindenki annyi ideig kaphat táppénzt, amennyi előtte a folyamatos biztosítása. A nappali tagozatos tanulmánnyal nem biztosított, csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult, ezért pl. ha 1 hónapot dolgozik, akkor utána (illeve a betegszabadság lejárta után) csak 1 hónap táppénzt kaphat. A tanulmányok nem zárják ki, hogy munkaviszonyt létesítsen, hacsak nem PhD-s, de ott meg másképp lehet megoldani. 180 napi jövedelem nem feltétlenül szükséges.