Szakbarbár

A bruttó bér 70%-a a bruttó tgyás és gyed, amiből aztán a megfelelő közterheket levonják. Ha 2004-ben 12*84.500 Ft bér van, akkor abból - a 30 és 31 napos hónapok átlagában - bruttó 59.000 Ft tgyás és gyed várható. Ebből adójóváírást mindenképpen igénybe lehet venni, hiszen bérjellegű és a jóváírás határába belefér, családi kedvezményt már nem teljesen, mert az adójóváírás levonása után nem marad 3.000 Ft adó, ami a kedvezmény lenne. Ezért azt tudom mondani, hogy a bruttó 59.000 Ft tgyás adójóváírással kb. 58.000, adójóváírással és családi kedvezménnyel kb. 59.000 Ft (ebben az esetben bruttó=nettó, mert csak adó lenne, amit elvisznek a kedvezmények). A gyedből már nyugdíjjárulékot is vonnak, így ott kb. nettó 53.000 illetve 54.000 Ft-ra lehet számítani családi kedvezmény nélkül illetve azzal együtt.

Rokkantsági nyugdíjjal párhuzamosan nyugodtan lehet a gyest folyósítani. Üdvözlettel:

Kedves vállalkozó anyuka! Félnivalója csak annak van, akinek a tgyás, gyed, gyes alatt a vállalkozásból bevétele származik, pl. azért, mert alkalmazott, segítő családtag viszi tovább a vállalkozást. Ez azért probléma, mert az egyéni vállalkozásról szóló törvény szerint az ev köteles személyesen közreműködni a vállalkozásban, egy másik tb jogszabály szerint pedig ha van személyes közreműködés, akkor kötelező a járulékokat legalább a minimálbér után megfizetni. Ha babázás alatt nincs bevétel a vállalkozásból, akkor nem fogja kellemetlen meglepetés érni. A mep nem illetékes járulékfizetési kérdésekben, ezért nem szóltak miatta. Üdvözlettel:

A szülési szabadság (tgyás) és az ezt követő fizetés nélküli szabadság (gyed) 1. évére jár a fizetett szabadság, ez nálad azt jelenti, hogy 2003.09.02-ig. Mivel nem írtad meg, hogy mikor születtél, ki veszi igénybe a gyermek utáni pótszabadságot, van-e a szerződésedben/kollektív szerződésben az Mt. általános szabályaihoz képest valamilyen plusz a szabadsággal kapcsolatban illetve hogy 2002-ből maradt-e meg valahány napod, ezért a konkrét számot, hogy mennyi jár, amikor visszamész, nem tudom megmondani. A munkáltatónak az akadályoztatás (babázás) elmúlását követő 30 napon belül el kell kezdenie kiadnia a szabadságot. Üdvözlettel:

A táppénz biztosításban töltött idő, de nem bérezett nap, ezért a jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosításba beszámít (emiatt egyébként sem kell aggódnod, mert rengeteg biztosításod van - munkanélküli, áöj is az), de abba a 180 bérezett napba, aminek a megléte esetén minimálbér kétszeresénél magasabb ellátásra lehet pályázni, abba nem számít bele. Ez azt jelenti,hogy minimálbér kétszeresénél kevesebb bérrel nincs is jelentősége annak, ha sok táppénz miatt nem jön össze a 180 bérezett nap. Üdvözlettel:

Hármaska előtt nem lesz 180 bérezett nap, ezért a tgyásnál és utána majd a gyednél is a szerződés szerinti bért, de legfeljebb a minimálbér kétszeresét fogják alapul venni. Már a 130 is több a 114-nél, úgyhogy csak ezért nem érdemes emelni, mert az emelésnek nem lesz hatása a tgyás és gyed összegére (0 és 179 bérezett nap között teljesen mindegy, hogy a minimálbér kétszeresénél mennyivel több a rövid idei/szerződés szerinti bér) A 0 emelésnek 0 költségvonzata van. Üdvözlettel:

Nem vagy egyedül ezzel a problémával, ez egy slágertéma mostanában, és hálás téma az APEH oldaláról, mert írósztal mellől tudják gyártani a határozatokat. Teljesen igazuk van (nem kisbetűs definíciókról van itt szó, az egyéni vállalkozásról szóló törvény mondja ki a kötelező személyes közreműködést, egy másik jogszabály pedig a járulékfizetést, ha a személyes közreműködés megvalósult), de ez egy joghézag. Sajnos nem tudok segíteni, inkább ügyvédhez kellene fordulni.

A családi pótlék összege 3 dologtól függ: gyermekek száma, egészséges-e, egyedülálló szülővel vagy családban nevelkedik-e. A bér összege és egyéb más körülmény nem befolyásolja. 1 gyerekes egyedülállónak egészséges gyermek után 5.700 Ft jár.Meg kellene nézni az igénybejelentőn, hogy nyilatkozott-e egyedülállóságról. Ha igen, és ennek ellenére nem a magasabb összeget kapja, akkor az a családtámogatási kifizetőhely ügyviteli hibája és kamatostul jár a különbözet a teljes időszakra. Ha az igénybejelentésen (vagy később) nem jelezte, hogy egyedülálló, akkor lehet most nyilatkozni róla, akár visszamenőleg is, de ebben az esetben csak a megelőző 2. hónap elejétől jár a magasabb összeg.

A munkaviszony megszűnése után passzív jogon 90 napig jár a passzív táppénz. Ha ennek a folyósítása alatt vagy a vége után 28 nappal szülsz, akkor jogosult vagy tgyásra is, mindkettőnek a 2004-es jövedelem lesz az alapja. De vigyázz, mert a tgyás után gyedet már nem kaphatsz automatikusan, mert ahhoz biztosításban kell lenni legalább a tgyás első napján. Ezért azt javaslom, hogy vagy néhány nappal a szülés előtt vagy a tgyás lejárta után közvetlenül, ha csak pár napra is, de regisztráltasd magad munkanélküliként, mert ha járadékot kapsz, akkor ennek a szüneteltetése mellett jogosult vagy tgyásra és gyedre. A biztosítás megszűnése és megszakadása két külön dolog, ha egyik biztosításból 30 napon belül egy másik lesz (munkanélküli), vagy biztosításból jogfenntartó idő lesz (passzív táppénz), az nem számít megszakadásnak. Üdvözlettel:

Ha a bejelentett munkaviszonyban 53.000 volt az átlagkereset, akkor abból 37.000 Ft-os tgyás és 34.000 Ft-os gyed várható. Ha dec. 1-től indult a szülési szabadság, akkor 2005.05.17-ig jár a tgyás, utána a baba 2 éves koráig gyed, 2 és 3 éves kor között pedig majd a gyes, ami idén nettó 21.228 Ft, de ez minden évben emelkedik, mert nyugdíjminimumfüggő. Adójóváírást az adóból lehet igénybevenni, annak erejéig, a bevallásban akkor lehet visszaigényelni, ha év közben nem volt érvényesítve. Ha a minimálbérből annyi volt a nettó, amennyi, akkor abban már benne van az adójóváírás, mégegyszer nem fog járni.

Szerintem nincs abban semmi rossz, hogy a pénztárcához tervezed a gyereket, én egyenesen azt szoktam mondani, hogy a családtervezés a tb ügyintézőnél kezdődik. Úgy gondolom, hogy a gyermekvállalás nagy felelősség, és az ember akkor adja rá a fejét, ha tudja, hogy el is tudja tartani azt a gyereket, úgyhogy szerintem teljesen természetes, hogy próbálod úgy szervezni, tervezni az életedet, hogy a boldogságot ne árnyékolja be egy 21.228 Ft-os gyes. Előszöris: terhesség alatt felmondási védelem van, ez persze csak addig tart, amíg a cég is létezik. De egyáltalán nem olyan egyszerű egy cég tevékenységét felfüggeszteni, mint ahogyan azt az emberek gondolják. Ez egy több hónapos, sokszor több éves folyamat, ami alatt végig véd a felmondási tilalom, úgyhogy megszüntetni nem lehet a munkaviszonyodat, legfeljebb megszűnik (ugye érthető a különbség?) a cégnek a cégnyilvántartásból való törlésének a napjával. Ha mégis megszűnne a munkaviszony még terhesség alatt, akkor sincs semmi gond, mert ennyi munkaviszonnyal 270 nap munknélküli járadékra vagy jogosult és ha a járadék vagy az azt követő 180 napi álláskeresést ösztönző juttatás folyósítása alatt szülsz, akkor jogosult vagy tgyásra és gyedre. A járadékfolyósítást pedig még ki is lehet tólni 3 hónappal, mert a munkaviszony megszűnése után 90 napig passzív jogon esetleg elmehetsz táppénzre. Ha olyan év lesz az irányadó időszaka a tgyásnak, ahol nincs 180 bérezett napod, vagy nem lépsz gyorsan és a munkaviszony illetve a járadék igénylése között 30 napnál több telik el, akkor a minimálbér kétszerese után fog csak járni a tgyás. Ez a gyedre is vonatkozik, de ott nincs nagy különbség a minimálbér kétszereséből számított és a maximális gyed között, úgyhogy gyednél nem nagyon van jelentősége a 180 napnak.

A táppénz alapja annyi lesz, mint a gyedhez beszámító átlagkereset, mert ha azért nincs 180 bérezett nap, mert az irányadó időszakban tgyásban, gyedben részesültél, akkor ez a szakzsargonban kedvezményszabálynak nevezett rendelkezés lép be. De csak az ellátás alapja ugyanannyi, a táppénzenk nincs felső határa és nem vonnak belőle nyugdíjjárulékot, úgyhogy nettóban mindenképpen több lesz a gyednél. A gyedet pedig valószínűleg egyaránt a 2001-es jövedelemből állapították meg, ami a tgyásnak is alapja volt, úgyhogy úgy is lehetne mondani,hogy a mostani táppénzed bruttóban annyi lesz, mint annó a tgyásod volt, csak a kedvezőbb adótábla miatt nettóban minimálisan jobb lesz. A 2. kérdést nem értettem, táppénz annak jár, aki keresőképtelen, hogy terhesség miatt vagy más miatt, az irreleváns, de alanyi jogon terhességre hivatkozva nem jár. Táppénz 1 évig jár, ez kb. 2005 szeptember vége nálad. Ha közben keresőképes lennél, akkor egy következő keresőképtelenségnél újra megállapítanák, hogy mennyi táppénzjogod van még, a keresőképtelenség előtti évben táppénzen töltött napokat levonják 365-ből és a maradék jár még (a betegszabi után, ha az új keresőképtelenség új évben kezdődik) Ha 180 napot nem tudsz összehozni, akkor teljesen mindegy, hogy pl. 90 vagy 175 napod van, 180 nap hiányában - ennél magasabb bér esetén - legfeljebb a minimálbér kétszerese után jár a tgyás és a gyed. Csak magas fizetés mellett érdemes törekedni a 180 napra

Kedves Ildikó! Év elején nem "számolják újra" a gyedet, az egyszer megállapítottat kapja végig. Egyetlen kivétel lenne, de ilyen a benyújtott, de még nem elfogadott jövő évi költségvetési törvény szerint most nem lesz - ha valakinek maximális összegben állapítják meg a gyedét és a folyósítás alatt a maximális összeg emelkedik, akkor ha a fizetésbe belefér, a továbbiakban az új maximumot kapja. Ha a gyedre egyszer már jogosult volt, akkor azt végig kaphatja a baba 2 éves koráig, függetlenül attól, hogy már nincs munkaviszonya, csak a biztosítás megszűnése után passzív jogon jár. Ha a kistestvér születésekor nem lesz biztosított, akkor utána nem lesz jogosult tb ellátásra, csak az alanyi jogon járó gyest kaphatná, azt viszont nem érdemes kérni, mert negyede a gyednek. Ha kétféle ellátásra is jogosult (elsővel gyedre, másodikkal gyesre), akkor választhat, hogy melyiket veszi igénybe, a gyedet kell választani (vagyis semmit nem kell tenni, nem kell megigényelni a gyest, a gyed meg jár végig automatikusan). Ha az anya megfelel a tgyás és a gyed feltételeinek, akkor akár két tucat gyerek után is kaphatja ezeket, nincs olyan szabály, mint amire gondol, hogy csak az első után járnak a magasabb összegű ellátások, utána pedig csak gyes lenne. A tgyáshoz és a gyedhez az előzetes biztosítási idővel nem lesz gond, viszont ha nem lesz biztosított amikor szül (tgyáshoz) vagy amikor igényli (gyedhez), akkor nem lesz jogosult ezekre az ellátásokra. Azt javaslom, hogy 2005.07.24-től létesítsen valamilyen biztosítással járó jogviszonyt, ahol a kistestvér születése utáni 168. napig, kb. 1,5 hónapig - akár a nagytestvér után járó gyes mellett - tevékenykedjen a minimálbér kétszeresét meghaladó bérrel, majd fennálló biztosításból (ami utána meg is szűnhet, de addig legyen) igényelje meg a kistestvérrel a gyedet. Így - a jelenlegi szabályok szerint - az ő két éves korági a minimálbér kétszeresének a 70%-át fogja gyedként kapni. Üdvözlettel: Szakbarbár

Az adókedvezményt az adóból lehet érvényesíteni, ha nincs bér vagy nincs kifizetve, akkor a 0 bérnek 0 az adója és 0 adókedvezményt lehet belőle igénybevenni, legalábbis az adóelőlegnél. A bevallásban tudod érvényesíteni a különbözetet, de azt is csak akkor, ha ott van adód, amiből igénybe tudod venni a kedvezményt. Vagyis ha eddig a családi kedvezmény (és esetleg adójóváírás) levonása után is maradt még adód, akkor várhatóan lesz a bevallásban fizetendő adód, amit majd csökkenteni tud az előlegnél figyelembe nem vett, de járó családi kedvezmény. Kezdettől fogva nem tartom szerencsésnek, hogy adókedvezmény formájában járjon a támogatás, mert rengeteg minimálbéres vagy akörüli ember van 2,3, több gyerekkel, akik egyetlen forintot sem, vagy pl. 30.000-ből 5.000-et tudnak érvényesíteni, vagyis ennyit kapnak meg, a többi pedig adó hiányában elvész. Üdvözlettel:

A jogosultság előtti évet veszik figyelembe, 2005-ben ez azt jelenti, hogy alapesetben - mert azért vannak kivételek - a 2004.01.01-2004.12.31 közötti időszakot. Már csak ezért sem érsz sokat vele, ha elkezded magad után fizetni a járulékot, hiszen már legfeljebb csak 2 hónapot lehetne megdobni, de egyébként is felesleges ennyi pénzt kidobni, ha van egyszerűbb megoldás.

A járadékot kapó munkanélküli biztosított, ezért nemcsak az alanyi jogon járó minimális összegű gyesre, de a korábbi jövedelmétől függő tgyásra és gyedre is jogosult. Ha járadékosként szül, akkor ezt szüneteltetve igényelheti a tgyást és a gyedet. Arra mindenképpen kellene vigyázni, hogy a munkaviszony vagy az esetlegesen utána következő passzív táppénz után legfeljebb 29 napon belül regisztráltassa magát a munkaügyi központban, mert járadék a következő naptól jár és ha eközött meg a munkaviszony vagy a passzív táppénz utolsó napja között 30 napnál több telik el, akkor megszakad a biztosítás folyamatossága, ami a minimálbér kétszeresénél magasabb fizetésnél, ha az előző év elejétől a tgyásra jogosultságig van 180 bérezett naptári nap, akkor hátrány. (Kevesebb bérnél ez mindegy lenne)

Maximális gyedre hajtani nem kell, mert 2005-ben a maximális 2-3 ezerrel kevesebb csak a minimálbér kétszereséből számítottnál. Magas fizetéssel elég csak a tgyásra koncentrálni, mert annak nincs felső határa, úgyhogy elég, ha a szülés vagy a várható időpontja előtti év elejétől az igénylésig megvan a 180 bérezett nap. A gyedhez a tgyás meg az előtte esetlegesen lévő táppénz miatt nehezebben jön össze a 180 nap, a tgyáshoz ezt általában egyszerűbb produkálni. A megfogalmazás, hogy mikor érdemes érdmemes teherbe esni, elég furcsa, én ilyet soha nem mondanék. Általános recept nincs is rá, mert betegszabi(k), szabadság(ok) jó időzítésével sok napot lehet pótolni.

A jelenlegi szabályok szerint ha két gyerek között egyetlen bérezett nap sincs az irányadó időszakban, akkor a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz a tgyás és a gyed alapja. Ha a tgyás, gyed, gyes alatt a munkáltatónál fizetésemelés van, akkor a kismama bérét is kell folyamatosan emelni. Ha nem lenne béremelés (és még csak papíron vagy előrehozva sem lenne), a 108.000 Ft az 2005-ben biztosan, de talán még 2006-ban is olyan közel lesz az akkori minimálbér kétszereséhez, hogy egy borzasztó ártatlan kis trükkel fel lehet addig húzni, de erről majd akkor lesz érdemes beszélni.

Csak az idei munkaviszony után 73 nap járadékra jogosult, ha 2003-ig volt több munkaviszony és csak 1 hónapig volt járadékon, akkor ez jóval több lehet - érdemes lenne megnézni, hogy mennyi. Úgy kellene időzíteni a járadékigénylést, hogy a szülés várható ideje előtt 28 nappal még legyen hátra valamennyi járadékjogosultság, mert ha a járadékot szünetelteti, akkor helyette igényelhet tgyást és gyedet. A járadék igénybevételét lehet késleletetni maximum 90 nap passzív táppénzzel. Olyan minimálisan többet lehetne csak kihozni összegben, ilyen kevésért nem érdemes próbálkozni.