Minden további nélkül elmehetsz táppénzre a gyes mellett, mert a kettő akkor együtt, ha a gyes melletti munkából leszel keresőképtelen és Nálad erről van szó. Semmit nem befolyásol a táppénz, nem lesz tőle kevesebb a csed, gyed, mert ezeket csak a bérből számítják. 120 bérezett napra is csak akkor lenne érdemes hajtani, ha valami brutálisan magas béred lenne, mert minimálbér kétszeresénél többől csak akkor számolódik a csed, ha legalább 120 napig fizetted a járulékot a magas összeg után. Ez a bér egyáltalán nem magas, 0 és 180 napiból is ugyanannyi lesz. Az új ellátások alapja a július 1. és a táppénz kezdetét megelőző nap között elért átlag lesz.

Tilos szüneteltetni a vállalkozást annak, aki egy következő gyermekkel is szeretne csedet, gyedet kapni. A szünetelés alatt a biztosítási is szünetel, így pedig nem rendelkezel a következő baba utáni ellátásokhoz szükséges 2 jogosultsági feltétel egyikével, a 2 éven belül 1 év előzetes biztosítással.
Fontos lenne tisztázni, hogy mit és miért akart az egészségbiztosító, illet, hogy ennek alapján mit csináltál.

Bt tagja - teljesen mindegy, hogy bel vagy kül, ez jogi és nem tb kategória -, akkor biztosított, ha a társaságban személyesen közreműködik. Ha a csed igénylésekor ez a jogviszonya fennáll és van 2 éven belül 1 év biztosítási ideje, akkor jogosult csedre, gyedre. Májusban induló ellátáshoz a számítási időszak február 28-tól visszaszámolt 180 nap.

Gyed/gyes és táppénz akkor mehet párhuzamosan, ha dolgozol és innen mész táppénzre. Táppénz a keresőképtelenségre jár, tehát feltétel az, hogy egyáltalán akarjál "keresni", amíg csak otthon babázol, addig nem akarsz. A munkába visszatérés Nálad azt jelenti, hogy elkezded megint fizetni a járulékot és a 1658-as bevallásban nem jelentesz gyed miatti ún. kieső időt.

De a gyedet át lehet adni apukának is, feltéve, hogy van egy aktuális biztosítási jogviszonya és az előző 2 évben legalább 1 év előzetes biztosítása, ha a bére több, mint a minimálbér, akkor még több is lesz így a bevétel. Ha ő van gyeden, akkor pedig minden trükk nélkül lehetsz táppénzen.

Őstermelőként a minimálbér után kell járulékolni, abból pedig kevéske csed, gyed lesz. (Ha egy őstermelő egyetlen napot sem járulékol két baba között, akkor is a minimálbért veszik alapul.) Egy évben egyszer, év elején tudsz ezen változtatni, mert az első járulékbevallásban lehet róla nyilatkozni, hogy magasabb összeg után fizeted a járulékot. Érdemes a minimálbér kétszeresénél valamivel többet vállalni, mert ténylegesen vagy semennyit nem kell fizetni - ha nem leszel terhes jövő év végéig - , vagy csak 1 hónapot - ha az leszel és a táppénz előtt 1 havi járulékfizetéssel megalapozod a maximális gyedet.

1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről1 a végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben

A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

Tbj. 30/A. § (1) A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot.
(3) A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az (1)–(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre tett járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak az adóévre vonatkozóan. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.
(4) A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Tbj. 29/A. § (4) ... munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést.

Táppénz és gyes akkor jár együtt, hogyha a táppénzt munkából igényeled. A szabadság olyan, mintha dolgoznál, úgyhogy ha pár nap szabadságot kiadatsz, akkor már kaphatod őket együtt. Ha ez nem megoldható, akkor a gyest át tudod adni apukának, Te pedig csak a táppénzt kapod. A ketteske utáni csed kezdetén viszont vissza kell venni tőle, mert két gyerek után két ellátás csak akkor jár, ha ugyanaz a szülő kapja őket.

Ha ugyanabból a jogviszonyból szülsz megint a gyes alatt (vagy a vége után 1 éven belül), akkor először az általános szabályok szerint számolják ki az ellátások alapját, majd összehasonlítják az előző ellátással. A kettő közül a magasabbat kapod. Nálad az általános szabályok alkalmazásával lesz több, mert ezek alapján a csed 1. napján aktuális bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az alap, az előző csed/gyes alapja ennél kevesebb volt. Ezért az aktuális bér figyelembevételével lesz megállapítva minden.

Bármikor elmehetsz táppénzre, semmilyen hátrányod nem származik belőle. A táppénz maximális lesz - napi nettó 6.290 Ft - a csed korlátlan - a 30 és 31 napos hónapok átlagában havi nettó 271.000 Ft körül -, a gyed pedig maximális - az idei nettó 117.000 Ft-nál valamivel több.

Ha ketteske a gyes alatt vagy utána 1 éven belül születik és ugyanott dolgozol akkor is, mint egyeske előtt, akkor nem jársz rosszabbul a részmunkaidős bér miatt. Ki fogják számolni a részmunkaidős bérből az ellátások összegét, de rögtön össze is hasonlítják az egyeske utáni cseddel, gyeddel és ha ez magasabb volt, akkor újra ezt kapod. A részmunkaidő ösztönzése miatt került bele ez a módosítás pár éve a törvénybe, mert korábban a szorgalom jutalma 2 évig alacsonyabb ellátás volt és ez így nem volt sem korrekt, sem logikus.

Mikortól vagy ev? Mindig is katás voltál? Mikor voltál főállású ev? Ha a teljes munkaidős munkaviszony mellett lettél annó ev és nem tevékenykedtél ev-ként az ellátások alatt, akkor egészen 2016.03.31-ig nem voltál biztosított, mert a 25.000-es kata mellé nem jár a biztosítás...

Az ellátás kezdetét megelőző 3. hónap végéig 120 bérezett naptári nap is elég a korlátlan csedhez, mert a főszabály a 180 napból számolás, de ha nincs ennyi, akkor megnézzük, hogy legalább 120 van-e és ha van ennyi, akkor azt vesszük alapul.

Ahhoz, hogy korlátlan - minimálbér kétszeresénél többől számolódó - legyen a cseded, legalább 120 naptári napot kellene dolgozni úgy, hogy ez legkésőbb a csed kezdetét megelőző 3. hónap végéig meglegyen. Minden más esetben - nincs 120 nap vagy később lenne meg - májusi csedkezdetnél február 28. után esne a napok egy része -, minden mindegy, mert akkor a kevesebb napi átlag vagy ha semennyit sem dolgoztál, akkor a szerződés szerinti bér, de mindkét esetben legfeljebb a minimálbér kétszerese az alap.

Ha a magasabb bér felmerült, akkor a munkáltató bizonyára partner ebben. Ha partner, akkor az is elég, ha a szerződés szerinti bért megemelitek kicsivel a minimálbér kétszerese fölé. Ezzel már a helyzetben - nem dolgozol 120 napot - elérhető legtöbbre lehet pályázni.

A maximális gyednek meg pont a minimálbér kétszerese az alapja, úgyhogy ehhez nem is kell több bér.

A passzív csed, gyed nem minősül biztosításban töltött időnek. Jár mellé az egészségügyi ellátás és a szolgálati idő is ketyeg, de a biztosítás, ami újabb pénzbeli ellátásra jogosítana, az nem.
2 éven belül 0 előzetes biztosításod van és szülésig már nem is jöhet össze a 365 nap akkor sem, ha visszavesznek, úgyhogy a gyed teljesen esélytelen, mivel ahhoz a szülés előtti 2 évben 1 év biztosítás kellene.
A csednek lazábbak a jogosultsági feltételei, az ehhez szükséges 2 éven belüli 1 évbe a passzív csed és gyed is beszámít, úgyhogy ha lesz egy aktuális biztosítási jogviszonyod, ami álláskeresési járadék is lehet és akkor azt szüneteltetni kell majd, akkor összejöhet legalább a 168 napi csed. De utána csak gyesre leszel jogosult. Abból viszont kettőre is, mert mindkét gyermek után megigényelheted.

Nem vagyok otthon a közfoglalkoztatásban, de úgy tudom, hogy ez a jogviszony max. 1 évig tart, tehát valószínűleg már megszűnt a jogviszonyod és most egyszerűen csak passzív gyeden vagy, nem passzív állományban - passzív állomány kifejezést én arra használom, aki fizetés nélküli szabadságon van a munkaviszonyából és így babázik otthon.
A mindent eldöntő kérdés itt az, hogy megszűnt-e a jogviszony és ha igen, mikor, úgyhogy először ezt kéne tisztázni, csak utána tudok válaszolni.

A fél éves kor arra vonatkozik, aki gyesen van. A gyedet akár már kb. a baba 140 napos korában is meg lehet kezdeni és gyed mellett lehet dolgozni. (A szabadság olyan, mintha dolgoznál.)

Meg kell nézni az Ebtv. 42/C § (1) bekezdés a) pontját 2015.12.31-én és 2016.01.01-én. Idéntől ez a pont, ami arról szólt, hogy mikor lehet keresőtevékenységet végezni, hatályon kívül lett helyezve, vagyis már nincs benne ez a pont a törvényben, emiatt semmilyen korlátozás nincs gyed melletti munkára.
A fél év csak a Cstv-ben van benne, ez arra vonatkozik, aki eszerinti ellátást - gyest - kap.

Írd meg a könyvelőnek, hogy köszönöd, hogy figyel Rád és el akarja kerülni, hogy jogalap nélküli kifizetést követeljen vissza a kormányhivatal, de a fentiek alapján lehet a 169. naptól igényelt gyed mellett szabadságon lenni, úgyhogy nincs semmi gond.

Kisebb "bűn" utólag bejelenteni a biztosítást és bevallani a járulékokat, mint egyáltalán nem bejelenteni/bevallani. Előbbi egy adminisztratív hiányosság, utóbbi bűncselekmény: költségvetési csalás. Sokév alatt összesen 2 esetben láttam 40000 Ft-os mulasztási bírságot kiszabni elkésett bejelentés után. A járulékok be nem fizetése Téged nem érint, csak a bevalláson van a hangsúly.

Ha valamilyen fennálló jogviszony nélkül "utcáról" igényelted a gyest, akkor is jogosult vagy egészségügyi szolgáltatásra a folyósítása alatt.

A fizetés nélküli szabadsággal - ha ez 30 napnál tovább tart - megszakad a biztosításod. Ha megszakad, akkor csak annyi napot tölthetsz táppénzen, amennyi szabadságot előtte kiadatsz és erre a kb. 2 hónapra is csak a minimálbér 50%-át kapod. A csed, gyed alapja a szabadságra kapott átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz. A táppénz nem számít bele az átlagba.

Nagyon kusza történet, nem látom át, ezért kénytelen vagyok passzolni.

Azt nem tudom, hogy a kismamák milyen arányban veszélyeztetett terhesek ténylegesen, de a hozzám érkező kérdésekből a táppénzzel plusz bevételhez jutni akarók arányát legalább 90%-ra saccolom. Egészen biztos, hogy a valóban keresőképtelenek aránya ennek a töredéke, de a hímestojás üzemmód miatt mégis szinte általános, hogy panasz, gond nélkül is felvesznek táppénzre minden várandóst.

A táppénzt nem befolyásolja, hogy az első napján 6 vagy 8 órás vagy, mert már van több, mint 30 bérezett napod, az ebből számolt átlagot hasonlítják majd a régi gyed alapjához és a kettő közül a magasabbat kapod. Ez nagy valószínűséggel az utóbbi lesz.

Ha szabadság után mész táppénzre, akkor kaphatod a gyest és a táppénzt együtt. A táppénzt magadra, és nem a babára tekintettel kapod. A gyakorlat az, hogy kismamát még akkor is veszélyeztetett terhesként, 9-es kóddal vesznek állományba, ha éppen nem terhességgel összefüggő problémája van.

A csed és a gyed alapjához számolnak egy átlagot a pár hónap bérezett napból - ha ez volt legalább 120 nap, akkor az utolsó 120-ból, ha kevesebb, akkor mindenből, ami volt - és ezt hasonlítják össze az előző csed, illetve gyed alapjával. A kettő közül a magasabbat állapítják meg.

Minden naptári napban számolódik, úgyhogy bőven meglesz a 180 nap, de ha ennyi nem lenne, már 120-ból is lehet korlátlan (ennél magasabb bér esetén a minimálbér kétszeresénél többől számolódó) csed. A gyedhez meg minden mindegy, az akárhány bérezett nappal maximális lesz.
A helyettes kérdésére nem tudok mit mondani, ezt majd a munkáltató tudja, hogy hogy akarja megoldani.

Ez borzasztó időigényes, ilyenre itt nem vállalkozom.

Csak az aktuális jogviszonyban elért jövedelem az ellátások alapja, ezt kell kihasználni. Ha másik munkahelyed lesz, akkor mindenképpen kizárólag csak abból számolódik minden. Ha ugyanoda mész vissza, akkor viszont legalább 30 nap kell a munkaviszony vége és a következő eleje között, különben beleszámolódik az ugyanott, korábban kapott bér is. Ha 30 napnál tovább lógsz a levegőben, akkor megszakad a biztosítás, ezt el kéne kerülni, mert táppénzhez nagyon hátrányos. Ezért az az optimális, ha legalább 30 napra álláskeresési járadékot igényelsz és utána még vissza a régi helyedre magasabb bérrel. Maximális gyedhez a minimálbér kétszeresével.

Borzasztóan sajnáljuk a munkáltatót a létszámkeret miatt, de ez Téged baromira nem érdekel és nem érint, ez az ő privát problémája, amit oldjon meg.
Az Mt. azt mondja, hogy
133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

59. § A munkáltató a 127–132. §-ban meghatározott távollét megszűnését követően ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó

123. § (3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

Vagyis:
- ha Te azt mondod, hogy nem kérsz tovább fizetés nélküli szabadságot, akkor akár tetszik a munkáltatónak, akár nem, vége van a fizetés nélküli szabadságnak 30 nap múlva
- Ott az első teendő a bérrendezés
- Utána vagy munkába állít, vagy 60 napon belül elkezdi kiadni a babázás alatt felhalmozódott szabit
- Dolgoztatni, szabadságra küldeni csak a keresőképes munkavállalót lehet, ha felvesznek táppénzre, akkor onnantól kezdve táppénzen vagy, szabikiadás leáll - a maradék megvár, nem évül el.
Ha legalább 1 napot dolgoztál - szabadság ezzel egyenértékű -, , akkor ez már gyes melletti munkából igényelt táppénz és ilyenkor jár együtt a gyes és a táppénz.

Ha nem akarsz bonyodalmat a munkáltatóval, akkor még mindig megteheted, hogy a fizetés nélkülit visszamondod, az 31 naptól azonnal táppénzre mész és ettől a naptól a gyest átadod apukának.

A későbbiekben ugyanaz a végeredmény mindkét megoldással. Csed, gyed alapja főszabályként ebben a helyzetben az aktuális - korrigált! - szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, de ha egyeskével ennél több volt, akkor a régi összeget kapod megint.

A táppénz nem befolyásol semmit hátrányosan, mert az átlagot enélkül számítják.
A kedvezményszabályként emlegetett rendelkezés arról szól, hogy-
- a következő baba a gyes vagy gyes alatt, illetve ezeket követő 1 éven belül születik
- az előző ellátás alapjában csak a jelenlegi munkahelyen szerzett jövedelem van (2013.07.15 után csak az aktuális jogviszonyban szerzett jövedelemből számoltak)
- az előző ellátás alapja több, mint amennyi az újé lenne, akkor

az új ellátás is annyi lesz, mint a régi volt, tehát semmiképpen nem kapsz kevesebbet, csak annyi, vagy több lehet az új.

Nálad mind a 3 feltétel teljesül, úgyhogy alkalmazható a kedvezményszabály.

Az általános szabályok szerint mindenképpen ki kell számítani az ellátás összegét, az átlagban részmunkaidős bér is lesz, ami majd lehúzza, de az eredményt összehasonlítják az előző ellátással (csedet a cseddel, gyedet a gyeddel) és a kettő közül a magasabbat állapítják meg.