Mikortól vagy ev? Mindig is katás voltál? Mikor voltál főállású ev? Ha a teljes munkaidős munkaviszony mellett lettél annó ev és nem tevékenykedtél ev-ként az ellátások alatt, akkor egészen 2016.03.31-ig nem voltál biztosított, mert a 25.000-es kata mellé nem jár a biztosítás...

Az ellátás kezdetét megelőző 3. hónap végéig 120 bérezett naptári nap is elég a korlátlan csedhez, mert a főszabály a 180 napból számolás, de ha nincs ennyi, akkor megnézzük, hogy legalább 120 van-e és ha van ennyi, akkor azt vesszük alapul.

Ahhoz, hogy korlátlan - minimálbér kétszeresénél többől számolódó - legyen a cseded, legalább 120 naptári napot kellene dolgozni úgy, hogy ez legkésőbb a csed kezdetét megelőző 3. hónap végéig meglegyen. Minden más esetben - nincs 120 nap vagy később lenne meg - májusi csedkezdetnél február 28. után esne a napok egy része -, minden mindegy, mert akkor a kevesebb napi átlag vagy ha semennyit sem dolgoztál, akkor a szerződés szerinti bér, de mindkét esetben legfeljebb a minimálbér kétszerese az alap.

Ha a magasabb bér felmerült, akkor a munkáltató bizonyára partner ebben. Ha partner, akkor az is elég, ha a szerződés szerinti bért megemelitek kicsivel a minimálbér kétszerese fölé. Ezzel már a helyzetben - nem dolgozol 120 napot - elérhető legtöbbre lehet pályázni.

A maximális gyednek meg pont a minimálbér kétszerese az alapja, úgyhogy ehhez nem is kell több bér.

A passzív csed, gyed nem minősül biztosításban töltött időnek. Jár mellé az egészségügyi ellátás és a szolgálati idő is ketyeg, de a biztosítás, ami újabb pénzbeli ellátásra jogosítana, az nem.
2 éven belül 0 előzetes biztosításod van és szülésig már nem is jöhet össze a 365 nap akkor sem, ha visszavesznek, úgyhogy a gyed teljesen esélytelen, mivel ahhoz a szülés előtti 2 évben 1 év biztosítás kellene.
A csednek lazábbak a jogosultsági feltételei, az ehhez szükséges 2 éven belüli 1 évbe a passzív csed és gyed is beszámít, úgyhogy ha lesz egy aktuális biztosítási jogviszonyod, ami álláskeresési járadék is lehet és akkor azt szüneteltetni kell majd, akkor összejöhet legalább a 168 napi csed. De utána csak gyesre leszel jogosult. Abból viszont kettőre is, mert mindkét gyermek után megigényelheted.

Nem vagyok otthon a közfoglalkoztatásban, de úgy tudom, hogy ez a jogviszony max. 1 évig tart, tehát valószínűleg már megszűnt a jogviszonyod és most egyszerűen csak passzív gyeden vagy, nem passzív állományban - passzív állomány kifejezést én arra használom, aki fizetés nélküli szabadságon van a munkaviszonyából és így babázik otthon.
A mindent eldöntő kérdés itt az, hogy megszűnt-e a jogviszony és ha igen, mikor, úgyhogy először ezt kéne tisztázni, csak utána tudok válaszolni.

A fél éves kor arra vonatkozik, aki gyesen van. A gyedet akár már kb. a baba 140 napos korában is meg lehet kezdeni és gyed mellett lehet dolgozni. (A szabadság olyan, mintha dolgoznál.)

Meg kell nézni az Ebtv. 42/C § (1) bekezdés a) pontját 2015.12.31-én és 2016.01.01-én. Idéntől ez a pont, ami arról szólt, hogy mikor lehet keresőtevékenységet végezni, hatályon kívül lett helyezve, vagyis már nincs benne ez a pont a törvényben, emiatt semmilyen korlátozás nincs gyed melletti munkára.
A fél év csak a Cstv-ben van benne, ez arra vonatkozik, aki eszerinti ellátást - gyest - kap.

Írd meg a könyvelőnek, hogy köszönöd, hogy figyel Rád és el akarja kerülni, hogy jogalap nélküli kifizetést követeljen vissza a kormányhivatal, de a fentiek alapján lehet a 169. naptól igényelt gyed mellett szabadságon lenni, úgyhogy nincs semmi gond.

Kisebb "bűn" utólag bejelenteni a biztosítást és bevallani a járulékokat, mint egyáltalán nem bejelenteni/bevallani. Előbbi egy adminisztratív hiányosság, utóbbi bűncselekmény: költségvetési csalás. Sokév alatt összesen 2 esetben láttam 40000 Ft-os mulasztási bírságot kiszabni elkésett bejelentés után. A járulékok be nem fizetése Téged nem érint, csak a bevalláson van a hangsúly.

Ha valamilyen fennálló jogviszony nélkül "utcáról" igényelted a gyest, akkor is jogosult vagy egészségügyi szolgáltatásra a folyósítása alatt.

A fizetés nélküli szabadsággal - ha ez 30 napnál tovább tart - megszakad a biztosításod. Ha megszakad, akkor csak annyi napot tölthetsz táppénzen, amennyi szabadságot előtte kiadatsz és erre a kb. 2 hónapra is csak a minimálbér 50%-át kapod. A csed, gyed alapja a szabadságra kapott átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz. A táppénz nem számít bele az átlagba.

Nagyon kusza történet, nem látom át, ezért kénytelen vagyok passzolni.

Azt nem tudom, hogy a kismamák milyen arányban veszélyeztetett terhesek ténylegesen, de a hozzám érkező kérdésekből a táppénzzel plusz bevételhez jutni akarók arányát legalább 90%-ra saccolom. Egészen biztos, hogy a valóban keresőképtelenek aránya ennek a töredéke, de a hímestojás üzemmód miatt mégis szinte általános, hogy panasz, gond nélkül is felvesznek táppénzre minden várandóst.

A táppénzt nem befolyásolja, hogy az első napján 6 vagy 8 órás vagy, mert már van több, mint 30 bérezett napod, az ebből számolt átlagot hasonlítják majd a régi gyed alapjához és a kettő közül a magasabbat kapod. Ez nagy valószínűséggel az utóbbi lesz.

Ha szabadság után mész táppénzre, akkor kaphatod a gyest és a táppénzt együtt. A táppénzt magadra, és nem a babára tekintettel kapod. A gyakorlat az, hogy kismamát még akkor is veszélyeztetett terhesként, 9-es kóddal vesznek állományba, ha éppen nem terhességgel összefüggő problémája van.

A csed és a gyed alapjához számolnak egy átlagot a pár hónap bérezett napból - ha ez volt legalább 120 nap, akkor az utolsó 120-ból, ha kevesebb, akkor mindenből, ami volt - és ezt hasonlítják össze az előző csed, illetve gyed alapjával. A kettő közül a magasabbat állapítják meg.

Minden naptári napban számolódik, úgyhogy bőven meglesz a 180 nap, de ha ennyi nem lenne, már 120-ból is lehet korlátlan (ennél magasabb bér esetén a minimálbér kétszeresénél többől számolódó) csed. A gyedhez meg minden mindegy, az akárhány bérezett nappal maximális lesz.
A helyettes kérdésére nem tudok mit mondani, ezt majd a munkáltató tudja, hogy hogy akarja megoldani.

Ez borzasztó időigényes, ilyenre itt nem vállalkozom.

Csak az aktuális jogviszonyban elért jövedelem az ellátások alapja, ezt kell kihasználni. Ha másik munkahelyed lesz, akkor mindenképpen kizárólag csak abból számolódik minden. Ha ugyanoda mész vissza, akkor viszont legalább 30 nap kell a munkaviszony vége és a következő eleje között, különben beleszámolódik az ugyanott, korábban kapott bér is. Ha 30 napnál tovább lógsz a levegőben, akkor megszakad a biztosítás, ezt el kéne kerülni, mert táppénzhez nagyon hátrányos. Ezért az az optimális, ha legalább 30 napra álláskeresési járadékot igényelsz és utána még vissza a régi helyedre magasabb bérrel. Maximális gyedhez a minimálbér kétszeresével.

Borzasztóan sajnáljuk a munkáltatót a létszámkeret miatt, de ez Téged baromira nem érdekel és nem érint, ez az ő privát problémája, amit oldjon meg.
Az Mt. azt mondja, hogy
133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

59. § A munkáltató a 127–132. §-ban meghatározott távollét megszűnését követően ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó

123. § (3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

Vagyis:
- ha Te azt mondod, hogy nem kérsz tovább fizetés nélküli szabadságot, akkor akár tetszik a munkáltatónak, akár nem, vége van a fizetés nélküli szabadságnak 30 nap múlva
- Ott az első teendő a bérrendezés
- Utána vagy munkába állít, vagy 60 napon belül elkezdi kiadni a babázás alatt felhalmozódott szabit
- Dolgoztatni, szabadságra küldeni csak a keresőképes munkavállalót lehet, ha felvesznek táppénzre, akkor onnantól kezdve táppénzen vagy, szabikiadás leáll - a maradék megvár, nem évül el.
Ha legalább 1 napot dolgoztál - szabadság ezzel egyenértékű -, , akkor ez már gyes melletti munkából igényelt táppénz és ilyenkor jár együtt a gyes és a táppénz.

Ha nem akarsz bonyodalmat a munkáltatóval, akkor még mindig megteheted, hogy a fizetés nélkülit visszamondod, az 31 naptól azonnal táppénzre mész és ettől a naptól a gyest átadod apukának.

A későbbiekben ugyanaz a végeredmény mindkét megoldással. Csed, gyed alapja főszabályként ebben a helyzetben az aktuális - korrigált! - szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, de ha egyeskével ennél több volt, akkor a régi összeget kapod megint.

A táppénz nem befolyásol semmit hátrányosan, mert az átlagot enélkül számítják.
A kedvezményszabályként emlegetett rendelkezés arról szól, hogy-
- a következő baba a gyes vagy gyes alatt, illetve ezeket követő 1 éven belül születik
- az előző ellátás alapjában csak a jelenlegi munkahelyen szerzett jövedelem van (2013.07.15 után csak az aktuális jogviszonyban szerzett jövedelemből számoltak)
- az előző ellátás alapja több, mint amennyi az újé lenne, akkor

az új ellátás is annyi lesz, mint a régi volt, tehát semmiképpen nem kapsz kevesebbet, csak annyi, vagy több lehet az új.

Nálad mind a 3 feltétel teljesül, úgyhogy alkalmazható a kedvezményszabály.

Az általános szabályok szerint mindenképpen ki kell számítani az ellátás összegét, az átlagban részmunkaidős bér is lesz, ami majd lehúzza, de az eredményt összehasonlítják az előző ellátással (csedet a cseddel, gyedet a gyeddel) és a kettő közül a magasabbat állapítják meg.

Mindenekelőtt fontos lenne tudni, mert alapvetően határozza meg, hogy mi hogy alakul, de nem derült ki számomra, hogy a mostani munkahely ugyanaz-e, mint ahol egyeske születése előtt dolgoztál. illetve érdekes lehet még, hogy az óraadós jogviszony fenn fog-e állni még akkor, amikor szülsz.

Egy jogszabály soha nem tud mindenkivel fair lenni. Az Ebv. Veled nem az, mert 2 követelményt támaszt gyedhez, gyedhez és ebből csak az egyik a hosszú korábbi munkaviszony. A másik jogosultsági feltétellel is kell rendelkezni, ami egy aktuális, legalább a csed 1. napján fennálló biztosítási jogviszony.
Ha egy minimálbér alapú csed és gyed (havi nettó 66.000 Ft illetve 58.000 Ft családi kedvezmény nélkül) jó, akkor ahhoz nem nagyon kell variálni, egyszerűen csak álláskeresési járadékot kell igényelni a munkaviszony megszűnése után, ezt szüneteltetve jogosult leszel csedre és gyedre. Ha az írt 5 évben nem voltál járadékon, akkor most 90 napig kaphatod. A csedet már a szülés várható idejét megelőző 28. naptól lehet kérni, ott még bőven tartani fog a járadék.

Ha nem minimálbér alapú ellátásra pályázol és tudsz időt, munkát, pénzt befektetni, akkor egy új biztosítás kreálásval akár maximális gyeded is lehet. Ha munkahelyet - ismerősnél - nem is találsz, lehetsz egyéni vállalkozó...

Hacsak nem kerül biztosításba, akkor egy ketteskével valóban nem lesz jogosult semmire, mert a csedhez és a gyedhez 2 jogosultsági feltétellel kell rendelkezni és ebből legalább az egyik - aktuálisan fennálló biztosítási jogviszony - hibádzik. Emellett a szülés előtti 2 évben 365 nap biztosítási jogviszonnyal is kell rendelkezni, hogy ezzel hogy áll, azt nem tudom, mert nem írtad, mikor szűnt meg a munkaviszony. A passzív gyed alatt nem biztosított! Jár mellé az egészségügyi szolgáltatás és a szolgálati idő, de újabb pénzbeli ellátásra jogosító biztosítotti státusz nem.

A csednek annyival lazábbak a jogosultsági feltételei, hogy ehhez a passzív csed és gyed is beszámítható a 365 napba. Így ha egyeske 3 éves kora előtt jön a kistesó, akkor - gyes helyett - álláskeresési járadék igénylésével biztosításba kerülve legalább a csedre jogosult lehet, de legfeljebb csak a minimálbér után.

A gyedhez is jó megoldás az lenne, hogy kezdjen el dolgozni most és utána menjen vissza fizetés nélküli szabadságra. így már ketyeg a biztosítás babázás közben.

Csed első napja: amikortól kéred az ellátást. Legkésőbb a szülés várható idejét megelőző 28. naptól kérheted, ez július 18. Utána van rá fél éved, hogy beadd az igényt, egészen pontosan 2017.01.31-ig megigényelheted, de nem a benyújtás számít, hanem hogy mit jelölsz meg, mikortól igényeled. Ha a csed 1. napján még fennáll a munkaviszony, akkor utána bármikor is szűnik meg, végig jár minden, tehát a július 31-i megszűnéssel már jó vagy, nincs mit elhúzni rajta.

Ha egyszer felveszik a babát a bölcsibe, akkor utána minden működik úgy, hogy eltervezted. Egyedül a felvétel a problémás, ha ahhoz kapsz munkáltatói igazolást és azt elfogadják, akkor utána már senki nem piszkál semmit. Gyed és táppénz jár együtt, gyed (és táppénz) mellett lehet bölcsibe adni a gyermeket.

Mindent nagyon jól csináltál, a helyzetben elérhető legtöbb csed és gyed lesz belőle, de ez azt jelenti, hogy ezek alapja csak a minimálbér kétszerese lesz. Ahhoz, hogy a csed több legyen, legalább 120 napot kell dolgozni, a gyed pedig eleve legfeljebb csak a minimálbér kétszereséből számolódik.
Új munkahelyen nincs kedvezményszabály.
Idén induló, minimálbér kétszereséből számolódó csed a 30 és 31 napos hónapok átlagában családi kedvezmény nélkül nettó 134.000 Ft, gyed 117.000 Ft, de ez jövőre egy kicsit több lesz.