Prof. Dr. Balázs Csaba

Tisztelt Olga!
A pajzsmirigy betegségek diagnózisának felállításában fontos mutató a vérvizsgálati lelet. A laborleletek közül kiemelt jelentőséggel bír az un. TSH (thyrotropin hormon) érték, melynek normálistól eltérő mértéke pajzsmirigy betegségre utalhat. Fontos felhívnom a figyelmet, hogy a TSH érték egyénenként, sőt vizsgálatonként is eltéréseket mutathat. A hormon normál értéke 0.4 to 2.5 mIU/L között mozog. A TSH értékek azonban napszakonként, évszakonként, életkortó, az alkalmazott laboratóriumi módszerektől függően, populációnként különbözhetnek. Ráadásul a gyógyszerek egész sorát ismerjük, amelyek befolyásolják ezt az értéket.
Az értékek mindezek figyelembe vételével normalizálódni fognak.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Ilona!

Az alkalmazott gyógyszer nem okoz Se alkalikus foszfatáz emelkedett értéket. A Se pedig kifejezetten előnyös a májbetegek számára.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt K. Réka!

Lehet gyermeke és rendbe fog jönni.
1. Mindenek előtt a pánik tünetegyüttes kezelésével kellene kezdeni.
2.A pajzsmirigybetegség okainak kivizsgálása és kezelése a következő lépés.
Ezt követően vállalkozhat ismét újabb terhességre.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt Orsolya!

Esete nem gyakori, de jó példa arra, hogy nemcsak az anya segíthet a magzatnak, hanem fordítva is lehetséges. Az Ön születése után kialakult hypothyreosisnak sok örökletes oka lehet, amely a pótló kezeléssel helyerállítható. A gyógyszer mellett teherbe juthatott és a magzattól kapta a lepényen keresztül a szükséges hormont. Nem csoda, hogy a szülés után ez az "áldott segítéség" megszünt és ismét rosszul érzé magát. Valószínüleg ismét szükség lesz hormonpótlásra, de a gyógyszer formája, szedésének módja és dózisa függ a további vizsgálataitól.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Kérdező!

Éppen ma délelőtt tartottam továbbképző előadást a szakvizsgára készülő orvosoknak és bemutattam részletesen az Ön által felvázolt problémát.
A TSH értékekről és meghatározásról már több ízben írtam az egyes olvasói kérdésekre válaszolva és valószínüleg önálló cikk formájában is ki kellene erre térnem, ha időm megengedi... A lényeg az, hogy az autoimmun folyamt megelőzi a TSH (emelyik nem pajzsmirigy hormon) és a pajzsmirigy hormonjainak változását. Amennyiben babát szeretne, akkor nemcsak a TSH értéket, hanem immuno-endokrin kivizsgálás is indokolt, szükség esetén ennek kezelés is szükséges.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Ágnes!

Megértem elkeseredését, de bízom benne, hogy visszanyerheti önmagát.
1. A pajzsmirigyműtétét göbök miatt végezték, de nem derült ki, hogy mi okozta a göböket (gyulladűs, egyéb). A TSH-t nem a pajzsmirigy, hanem az agyalapi mirigy termeli. A pajzsmirigy-betegségek detektálása gyakran a TSH kóros értékén alapul, így a TSH referenciatartományának meghatározása nagyon fontos, egyúttal igen nehéz feladat. Az utóbbi három évtizedben a TSH felső határa a legújabb immunoassay-k megjelenésével a 10mIU/l szintről 2,5 mIU/l szintre csökkent. A TSH heterogén glikoproteinként található a keringésben; a különböző immunoassay-k specificitása pedig heterogén, így a TSH más-más isoformjait képesek detektálni. Ennek következtében a különböző vizsgálatok összehasonlítása nehézségekhez vezethet. A „normális” pajzsmirigy status meghatározása, a referencia populáció kiválasztása ugyancsak komoly problémákat vethet fel. Az Egyesült Államokban végzett National Health and Nutritional Examination Survay III (NHANES III) az anti-tireoglobulin antitest (TgAb) prevalenciáját 10%-nak, a tireoidea-peroxidáz (anti TPO) prevalenciáját 20%-nak találta a teljes populációban. Az ultrahang vizsgálattal detektálható hipoechogén inhomogenitás is gyakori eltérésnek bizonyult. A TSH referenciatartomány meghatározásában tulajdonképpen csak a következő kritériumoknak megfelelően lehet eljárni: vérvétel reggel éhgyomorra olyan betegekből, akik családi anamnézisében nem szerepel pajzsmirigy betegség, nem szednek gyógyszert, nincs látható illetve tapintható golyvájuk, a pajzsmirigy ultrahang képe eltérést nem mutat és sem anti TPO, sem anti TG pozitivitás nem detektálható. A NHANES III vizsgálatban az anti TPO pozitivitás a TSH növekedésével együtt emelkedett (5.5% 0.4-1.0 mIU/l TSH szintnél, 30.6% 3.5-4.0 mIU/l TSH szintnél, míg 80-90% 10 mIU/l feletti TSH esetén) így egyértelműnek mondható az immunrendszernek a TSH szintet befolyásoló hatása. Az előbbiek szerinti pajzsmirigy betegségektől mentes, 13344 személyből álló referencia tartományban a NHANES III szerint a medián TSH érték 1.39 mIU/l, a 2.5 és 97.5%-os percentilis határérték 0.45 illetve 4.12 mIU/l volt. Mindazonáltal a TSH érték nem követte a klasszikus gaussi eloszlást, tekintve hogy a referencia populáció mindösszesen 9%-ának volt a TSH értéke 2.5 mIU/l felett. Ezt az ún. okkult (antitest negatív) autoimmun pajzsmirigybetegségek TSH-t emelő hatásával lehetett magyarázni. A normál tartomány meghatározásánál figyelembe kell venni azt, hogy a NHANES III az USA-ban készült felmérés, ahol jól ismerten a jódellátottság –az állati takarmányok jódozásának is köszönhetően- normális. A magyarországi viszonyoknak talán jobban megfeleltethető az a németországi felmérés (NACB), amelyben 453 egészséges véradó TSH szintjét mérték. Ebben a csoportban a TSH alsó tartománya 0.4 mIU/l, míg a felső tartomány 3.7 mIU/l volt, és a NHANES III-hoz hasonlóan ez sem követte a gaussi eloszlást. A felső normális értékekben észlelt alacsonyabb százalékos arány a TSH receptor génpolimorfizmussal valamint TSH mikroheterogenitásával is magyarázható. A különbség az USA-ban és a Németországban észlelt eredmények között az előbbiben észlelt –kiegyensúlyozottabb jódellátottsághoz köthető- magasabb Hashimoto thyreoiditis arányra, míg az utóbbiban észlelhető –csökkent jódbevitelhez köthető- magasabb autonóm adenoma előfordulásra vezethető vissza. Magyarország speciális helyzetben van, hiszen a jódellátottság földrajzi régiónként jelentősen eltérő lehet. Ismert tény, hogy az Alföld északi része (leginkább a Jászság), Békés megye egy része az artézi kutak vizének köszönhetően jódban gazdag területnek minősül, míg az ország többi része leginkább jódban szegény területnek számít. Magyarországon eddig populációspecifikus, a jódellátottságot is figyelembevevő referenciatartomány-meghatározás nem készült, így ennek elvégzése mindenképpen hiánypótló lenne. Addig is a magyarországi TSH referenciatartománynál a német populációban mért eredmények figyelembevétele célszerű.
A referenciatartomány meghatározásánál az életkort, valamint a hypothalamus – hypophysis – pajzsmirigy tengely szabályozási pontjainak (set point) a változását, az úgynevezett individuális TSH tartományt is figyelembe kell venni. Ismert tény, hogy a TSH szintje az életkor előrehaladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél. A set point individuális; azonos T4 szint eléréséhez személyektől függően más és más TSH értékre van szükség, amely ráadásul egy egyénen belül is a legkülönbözőbb paraméterektől, biológiai helyzettől függően változik. Egy alacsonyabb T4 szint egyébként nem jelent feltétlen rosszabb pajzsmirigy funkciót, mivel az aktív T3 konverziót végző dejodinázok (leginkább a 2-es típusa) aktivitása növekszik, ahogy a T4 szintje csökken, így az aktív funkció akár változatlan is maradhat.
2. A cukorbetegség gyakran együtt fordul elő a pajzsmirigybetegséggel. A csökkent pajzsmirigy működése elhízáshoz vezet. Ez a folyamat lehet fokozatos és viszonylag gyors is. Jellemző, hogy a beteg viszonylag kevés ételt fogyaszt, diétázik és ennek ellenére nem tud fogyni. Ilyenkor a legkülönbözőbb diétával kínozzák magukat, pedig a megfelelő kezeléssel a testsúly fokozatosan redukálható. Az elhízás gyakorta fokozott szőrnövéssel is társulhat, mivel a zsírszövet aktívan vesz részt a hormontermelésben és elősegíti nőkben a szőrnövekedést (férfias típusú szőrösödés). Ilyenkor a legfontosabb, az elhízásban szerepet játszó hormonok szintéjnek meghatározásával diagnózishoz tudunk jutni és el lehet kezdeni az oki kezelést.
Mindezek figyelembe vételével: az eddigi kezelés áttekintését, a diéta beállítását és betartását, gyógyszeres kezelés szükség szerinti módosítását látom célszerűnek.


Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt Kérdező!

Jóllehet ez gyermekendokrinológiai kérdés, de megnyugtathatom, hogy rosszindulatú folyamat esetén minél előbb visszahívnák kislányát.
Jó egészséget kíváon:

Tisztelt Kérdező!

A problémája endokrin jellegű. A betegséget idegen szóval hirzutizmusnak nevezzük. Ez jelenti azt a kóros állapotot, amikor nőkön fokozott szőrnövekedés jön létre a test azon részein, amelyeken ez a jelenség csak férfiakon szokott előfordulni (bajusz, szakáll, a hasa, mellkas)
Ezeket a testrészeket férfihormon-függő, un. „androgén-dependens” régióknak is hívjuk. Ettől a típusú fokozott szőrnövéstől el kell különíteni az un. „hipertrichózis” fogalmát, amely esetben a szőrösödés az egész testre közel egyenletesen kiterjed. Mindkét típusú elváltozás hormonális eredetű, de míg hirzutizmusban a nőkben élettani körülmények között kis mennyiségben is termelődő férfi (androgén) hormonok túlműködése figyelhető meg, a hipertrichózisban más hormonális szervek (pl. pajzsmirigy) kóros működése ludas a tünetek kialakulásáért. A fokozott szőrnövésnek sok oka van. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenséget nem szabad bagatellizálni, mert a látszólag „kisebb” kozmetikai probléma hátterében a hormonális szervek betegségei: gyulladásai, daganatai is állhatnak. A hirzutizmus oka a férfi nemi hormonok fokozott hatása a szőrtüszőkre. Ennek két fő oka lehet:

1. A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben
2. A hormonok iránti érzékenység fokozódása

A férfi hormonok nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin”) juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.

Milyen gyakori és hogyan állapíthatjuk meg a betegség fennállását?
Az USA-ban a fogamzáskorú nők 10%-át érinti. A genetikai okok fontosságát jelzi, hogy egyes családokban, bizonyos népcsoportokban (mediterrán régiókban élőknél) lényegesen gyakoribb. A betegség diagnosztizálásához a „Ferriman-Gallway” által leírt módszert használjuk. Ennek lényege az, hogy a test 9 különböző részén határozzuk meg a szőrnövekedés mértékét és azt számokban („score”) fejezzük ki . Az érték (index) kiszámolása endokrinológus feladata. Annyit azonban célszerű tudni, hogy a 8. érték alatt a hirzutizmus enyhe, a 44. érték felett súlyos mértékű.


Milyen betegségek állhatnak a hirzutizmus hátterében?

• PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)
• Menstruációs hormonális zavarok

• Mellékvesék túlműködése és daganatai

• Kóros elhízás, fokozott inzulin szint

• Petefészek egyes daganatai

• Pajzsmirigy betegségei

• Egyes gyógyszerek (hidantoin készítmények, egyes hormonális fogamzásgátlók, stb)

Sajnos az esetek többségében nemcsak a hirzutizmus tünetei észlelhetők, hanem paradox módon a fokozott szőrnövés mellett egyes területeken (pl. hajas fejbőrön) a szőrzet ritkulása, kopaszodás is bekövetkezhet!
Az endokrinológus feladata a fenti tünetek megtalálása és kezelése.

Miből állnak a vizsgálatok?

• A személyes találkozás során a tünetek kialakulási idejének, a kórelőzménynek a tisztázása, a korábbi gyyógyszerek, családi adatok felvétele.
• A beteg vizsgálata, a Ferriman-Gallway index kiszámítása.

• Bizonyos hormonális vizsgálatok

• Képalkotó eljárások (CT, MRI szükség estén)

A gyógyulás több tényezőtől függ:

• A beteg korától
• Az alapbetegség természetétől

• A tünetek fennállásának idejétől (az előzetes epilálás rontja a gyógyulás esélyeit!)

Az alábbi típusú gyógyszereket alkalmazhatunk (a betegség természetétől függően):

• Csökkentik a férfihormonok termelődését és vérszintjét
• Növelik a női hormonok mennyiségét és vérben, ill. a bőrben a szintjét

• Gátolják az 5-alfa-reduktáz enzim működését a bőrben

• Befolyásolják a kisiklott pajzsmirigyműködést

Összegezve: a hirzutizmus ma már gyógyítható, de célszerű az okok megkeresése. Az egyes epilálási módszerek egyrészt elfedhetik a bajt, másrészt éppen ellenkező hatást érhetnek el!.

Jó egészséget kívánok:

Tisztelt \\\"egy aggódó feleség\\\"!

A válaszomat két részre bontom:
1. A növekedési hormon hiánya ezzel a gyógyszerrel nem befolyásolható. A Nebido férfi hormont tartalmaz, a HCG képes az nem működés más úton történő befolyásolására. Eredmény várható, de fontos a megfelelő kontroll.
2. A kialakulás oka nem bizonyítható. Azonban a SM autoimmun betegség és ehhez más autoimmun kórképek: így a hypophysis gyulladása is társulhatott, ezért ez a lehetőség valószínűsíthető. Az allergiás betegségek lényegében autoimmun kórképek. Az allergiás kórképekben az un 1. típusú immunreakció zajlik, amelynek lényeges, hogy az allergén (pollen, gyógyszer stb) elleni immunreakcióban az IgE típusú, antitestek vesznek részt és ez azonnal, gyors szöveti immunválaszt eredményez. Ezért nem meglepő, hogy az allergiás betegségek (asthma, lisztérzékenység, cöliákia, csalánkiütés, bélgyulladások stb.) gyakran társulnak a pajzsmirigy autoimmun betegségeivel. Ez a kiséletesen is igazolt adat azért fontos, mert felhívja az orvos és betege figyelmét arra, hogy ezekben a betegségekben nem a pajzsmirigy, a tüdő, az idegrendszer, az izületek vagy a bőr a beteg, hanem a hiba az immunrendszerben van! Ezért szükséges a holisztikus, integratív szemlélet, amely az embert egységes egésznek tekinti és nem az egyes szerveket, panaszokat kívánja gyógyítani, ill. enyhíteni, hanem a szervezet egészére koncentrál. Fontos tudni, hogy az immunológiailag aktív gyógyszerek nem egyszerűen elnyomják az immunreakciókat, hanem modulálják és a helyes irányba tudják „visszabillenteni”.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt gia!

Az adatok birtokában csak valószínüsíthetem, hogy igen. A post-partum autoimmun syndr. esetében ez gyakran előfordul.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt M.Nóra!

Tisztázni kelle(ne) a csökkent pajzsmirigyműködés okát. Valószínüleg a szülést követő autoimmun gyulladás okozhatta a bajt. Ez viszont okozhatja az átmeneti meddőséget.
Az Amerikai Pajzsmirigy Társaság (ATA) azt ajánlja, hogy már a családtervezés időszakában mérjék fel, hogy ki tartozik a fokozottan veszélyeztetett („high risk”) csoportba.
Kiket sorolnak ide:
• Akiket már kezeltek pajzsmirigy betegség miatt.
• Akiknek a családjában pajzsmirigybetegség fordult elő
• Akinek golyvájuk (strúmájuk) ismert.
• Akiknek pajzsmirigy elleni antitestek mutathatók ki a vérükben.
• Akinek inzulinnal kezelt cukorbetegségük van.
• Akiken inzulin rezisztenciájuk van
• Akinek egyéb autoimmun betegségük: ízületi-, bél-, bőr-, máj-vese-, szembetegségei ismertek.
• Akinek meddősége van (ennek hátterében autoimmun pajzsmirigybetegség állhat!).
• Akiknek ismételt vetélésük, koraszülésük volt.
• Akiknek nyakát valamilyen okból besugározták

A fokozott rizikójú nők kiszűrése lényegesen csökkentheti a sterilitást, a vetélések, tovább az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek számát.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt Polgár Tamásné!

Nem tudom, hogy területileg melyik kerületi endokrin szakrendeléshez tartozik.
A személyes konzultációt illetően kérem, hogy hívja a kolléganőimet a 06-30-631-9309 számon előjegyzés céljából.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Ildikó!
Mindenek előtt őszinte együttérzésem mindazok miatt, ami Önnel történt.
Sajnos az információ nem elegendő ahhoz, hogy egyértelmű választ adjak minden tekintetben.
1. A PET/CT-t az onkológus kérheti. Erre Bp-en is van mód.
2. A DNS vizsgálat sok kérdésre adhet felelelet, de nem mindenre. Vannak DN- teszttel kimutatható betegségek és vannak, amelyek nem ("in situ hibridizáció stb.)
Az Országos Onkológiai Központban a molekuláris genetikai labor rendkívül jól működik. Ebben az intézetben, ha szükséges, PET/CT-re is előjegyzik.
Ilyen esetekben: egy dolgot nagyon fontos mérlegelni: az elvégzendő vizsgálatból lesz-e haszna a betegnek vagy csak vizsgálatok száma lesz több!
Javulást és gyógyulást kívánok, tisztelettel:

Tisztelt Barbara!

A Nootropilból 2x2 tbl-t szedhet. A csaladáalapiítást januuár urán tervezheti!!!
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztellt M. Anita!

Az előző kérdező is azon csodálkozott, hogy a TSH értékei mennyire változtak.
Sajnos a hely szűkösége nem engedi meg, hogy részletesen írja erről a vizsgálatról.
A lényeg:A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttõl 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában alapvető az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét (!) az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencsére nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
Részletes immun-endokrin kivizsgálást és oki kezelést javaslok.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Kérdező!

Igen lehet! Ez is mutatja, hogy nem a TSH-t kell kezelni, az csak egy adat.

Tisztelt Andrea!

Mindenek előtt köszönöm kedves sorait.
A pajzsmirigy kicsi, 20-40 g nagyságú, jelentéktelen, különösebb törődést nem igénylő szerv – gondolják sokan, pedig helytelen működése minden alapvető életfolyamatunkra, és ezáltal az egész szervezetünkre kihat.
A pajzsmirigy a légcső előtt pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk, ami jód és fehérje felhasználásával hormont trijódtironint (T3-t) és thiroxint (T4-t) termel,. Ezek mennyiségét az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonján (TSH) keresztül szabályozza (fontos megjegyezni, hogy a TSH nem a pajzsmirigy által termelt hormon!). Ezek a hormonok felelnek a szervezet anyagcsere-bioenergia folyamatainak megfelelő működésért, a fehérje-szintézisért, szabályozzák a testhőmérsékletünket, oxigén fogyasztásunkat, a magzat idegrendszeri fejlődését csökkentik a koleszterinszintet, elősegítik a szervezet növekedését, felelősek a központi idegrendszer, a szív, a gyomor-bélrendszer és a bőr megfelelő működéséért, és nagymértékben meghatározzák lelki (pszichés)állapotunkat. Is. Fontos tudni, hogy jóllehet a T3 és a T4 , a TSH szintjét a vérből meg tudjuk határozni, azonban az egyes laboratóriumokban kapott értékek eltérést mutathatnak. További gond, hogy az un. normál (referencia értékeket) nem a hazai körülményekhez viszonyították, pedig azok jelentős földrajzi és genetikai különbséget mutathatnak az egyes kontinenseken. Fontos tudni azt is, hogy a hormonoknak a mennyiségét mérik, azonban azok funkcióját nem. Erre jó és gyakorlati példa, hogy a TSH (tehát az agyalapi mirigy által termelt hormon) szintje a vérben a nap egyes periódusában változik (legmagasabb éjfél előtt a hajnali órákban).A TSH biológiai „erőssége” is egyénenként, évszakonként is különböző lehet, ráadásul egyes gyógyszerek (szteroidok), betegségek (pl láz) is befolyásolják. A hormonok mérése tehát fontos, de mindig egyénenként, a beteg panaszainak függvényében kell értékelni.
Amikor a pajzsmirigyhormon szintje még csak kismértékben tér el a normálistól, a tünetek nem jellegzetesek, így általában nem is tulajdonítanak nekik jelentőséget. Enyhe fáradékonyságon és a koncentrációs képesség romlásán kívül más nem érzékelhető. Komolyabb esetben az anyagcsere lelassul, lassabb lesz a mozgás, a beszéd, a gondolkodás is, érdektelenség alakulhat ki, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, a haj ritkává és szárazzá válik, gyakran hullik is, csökkent a libidó (nem vágy! )meddőség, menstruációs zavarok, végtagzsibbadás magas vérnyomás, testszerte vizenyő (ödema) lépnek fel.
Összefoglalva:
1. A pajzsmirigy betegségei öröklődnek.
2. A testsúly növekedése (nem nagy étvágy mellett) vezető tünete a csökkent pajzsmirigybetegségnek
3. A menseszavar is a pajzsmirigybetegségek egyik tünete
4. A pajzsmirigy betegségaihez gyakran PCOS társul, ami újabb kérdéseket vet fel
Elérhetőség:06-30-631-9309
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt Kérdező!

Ez a betegség az ún. poicistás pajzsmirigy kór, ameéynek lényege, hogy leggyakrabban autoimmun folyamat következtében elfolyósodott göbök alakulnak ki (A jelenség a nemzetközi irodalomban ismert:The prevalence of polycystic thyrod disease in hypothyroid patienzs. Thyroid,20. 1205, 2010). A műtét ilyen esetben nem jelent végleges megoldást. Az okoz, ill. okokat kell(ene) kereseni. Azt tanácsolom, hogy előzetes immuno-endokrin vizsgálat nélkül a jódit ne szedje (ettől túl - és alacsony működés is, továbbá autoimmun gyulladás is lehet...). A pajzsmirigy hormon (melyik típus) adása és dózisa is további mérlegelés tárgya és függ állapotától.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Kérdező!

Fontos kérdésével ismételten azt bizonyítja, hogy nem a leleteket, ahnem a beteget célszerű kezelni. A TSH értékről már több ízben írtam ezen a honlapon is és elemezten az ún. normál értékeket is. A lombik bébi (IVF) program előtt nem elegendő azt tudni, hogy milyen a TSH, hanem a beteget kell megvizsgálni. Tisztázni kellene, hogy autoimmun betegsége (nemcsak pajzsmirigy fennáll-e?). A pajzsmirigy hormonjai valóban hatnak a sexuális funkciókra is, mivel növelik az SHBG (sex hormone binding globulin) szinjét, ezért is kedvezők a termékenység szempontjából. Azonban a pajzsmirigy túlműködés és a hormon túladagolása legalább ennyi veszélyt rejt magában. Ezt kérdést újra és újra elmondtam hazai kongrasszusokon és megírtam hazai lapokban. Ez év márciusában újabb továbbképzést tartok.
Ennek összefoglalója a következő:
Az anyai immunválasz alkalmazkodása az immunológiai szempontból szemiallogén magzathoz, alapvető a termékenység, a terhesség sikeres kihordása és a szülést követő betegségek elkerülése szempontjából. A napjainkban felfedezett szabályozó T sejtek olyan sejtek, amelyek gátló aktivitásúak és alapvető szerepet játszanak a károsító immunválasz kivédésében és az autoimmun betegség megelőzésében. A terhesség alatt a Th1 (sejtközvetített immunitásért felelős) és a Th2 (humorális immunitásért felelős) sejtek egyensúlyára feltétlen szükség van. A terhesség első felében a Th1 cytokinek túlsúlyát a Th2 cytokinek képződésének fokozódása követi. Amennyiben ez a Th1-Th2 váltás kóros, akkor az a gyulladásért felelős cytokinek túltermelése miatt a terhesség megszakadását eredményezheti. A kényes immunhomeosztázisban fontos a HLA-G molekulák szerepe. Ezek a MHC I. osztály molekuláitól eltérően alacsony polimorfizmust mutatnak. A HLA-G molekulák expresszálódnak a placentán, a thymuson, azonban az MHC I osztály további antigénjei (HLA–A és B) nem mutathatók ki. A HLA-G molekuláknak és azok szekretált, szolubilis formáinak lényeges szerepe van az autoimmun folyamat megakadályozásában. A pajzsmirigy és a gonadális tengely kölcsönhatásban van a terhesség előtt, alatt és a szülés után. A pajzsmirigy autoimmun betegségei lényegesen gyakoribbak a terméketlen, mint a fertilis nőkben. Jóllehet az autoimmun folyamat önmagában nem akadályozza meg az élettani implantációt, azonban a korai vetélések arányát lényegesen növeli. A szubklinikus és manifeszt hypothyreosis a terhességgel kapcsolatos betegségek rizikóját fokozza. Egyelőre a terhesek szisztémás szűrése még nem elfogadott, a legújabb tanulmányok azonban azt bizonyítják, hogy a TSH és az autoantitestek meghatározása előnyös a magas kockázatú és főként az infertilis nőkben.
Javaslatom: immun-endokrin kivizsgálás és oki kezelés.
Jó egészséget kívánok: