Prof. Dr. Balázs Csaba

T.Szandra!

A pajzsmirigy túlműködik (hyperthyreasis), ha a kelleténél több hormont termel. Ennek oka lehet a túl sok jódbevitel, a pajzsmirigy jóindulatú sok hormont termelő daganata, mérgezés, fertőzés vagy az agyalapi mirigy túlzott TSH-termelése. Leggyakoribb formája a Basedow-kór, amely egy főleg nőket érintő autoimmun betegség, és a pajzsmirigy megnagyobbodásával (golyva), valamint a hormonszint hirtelen megemelkedésével jár. A szem kidülledése, izmainak duzzadása és kettős látás kísérheti. A pajzsmirigy túlműködésének gyakori tünete a gyors mozgás, beszéd és gondolkodás, szapora pulzus, ingerlékenység, idegesség és álmatlanság, jó étvágy mellett fogyás, hasmenés, izzadás, csökkent meleg tűrés, valamint a meleg nedves bőr. A túl sok pajzsmirigyhormon nőknél cikluszavart okoz, férfiaknál csökkenti a spermaképződést, így meddőséghez vezethet. TSH-receptor elleni antitest meghatározás szükséges, mivel ez az antitest felelős a betegség létrejöttéért!.
Egyénre szabott kezelést javaslok, amely összhangban van a legkorszerűbb szakmai irányelvekkel.
Jóe egészséget kívánok:

Tisztelt Kristina!

Mindenek előtt azt kellene tisztázni, hogy mi okozta panaszait és leleteit és azt, hogy ennek megfelelő gyógyszerelésben részesült-e. Etikai és jogi okok miatt az eddgieket nem kommentál-hatom. A lényeg:életkortól és egyéntől függően naponta 60-100 hajszálat hullatunk el. De az erős hajhullás komoly kórképek kísérője is lehet. A haj növekedésének alapja a hajhagyma, amelynek képződését számos örökletes és hormonális tényező befolyásolja. A hajhagymák növekedésének három fázisa van. Az első az u.n. „anagén”, ez növekedés gyors fázisa, amely időszakban a haj növekedése 28 naponként akár 1 cm-t is elérhet. Ez az időszak néhány évig is tarthat. Ezt követi az u.n. „katagén” szakasz, amely a gyors növekedés végét jelenti és néhány (2-3 ) hétig tart. Majd a „telogén” fázis köszönt be, amikor a hajhagymák nyugvó állapotba kerültnek. Ez az összes hajszál 10-15%-t is jelentheti és 100-120 napig is eltarthat. Lényeges ez a szakasz is, mert biztosíthatja a kihullott hajszálak utánpótlását. Természetes, hogy fésülködéskor, vagy hajmosáskor több hajat veszítünk, mint egyébként. Normálistól eltérő hajhullásról csak akkor beszélhetünk, ha azt vesszük észre, hogy a korábbinál jobban hullik a hajunk, fénytelenné, töredezetté válik, reggel, ébredés után a párnánkon sok hajszálat találunk, vagy már kisebb fizikai hatás alkalmával is csomókban szakad ki hajunk. Ezekben az esetekben minden alkalommal érdemes kideríteni, hogy milyen okok állnak a háttérben.
A hajhullást számos tényező válthatja ki: hormonok, fogamzásgátló, autoimmun betegségek (pajzsmirigygyulladás), nőkben fokozott férfi hormontermelődése, stressz, mérgező anyagok, gyógyszerek, sugárkezelés, táplálkozási rendellenességek. A legújabb kísérleti adatok igazolták, hogy a pajzsmirigy hormonjainak jelentős szerepe van a nők hajának növekedésében, a hajhullás megállításában A legújabb kutatási eredmények kimutatták, hogy a nőkből kozmetikai műtétek során kivett hajhagymák növekedése hogyan változik pajzsmirigy hormonok hatására. A kivett hajhagymákat tenyésztették és vizsgálták az egyes fázisokat a pajzsmirigy két hormonjának: a trijódtironinnak és a tiroxinnak a jelenlétében. Meglepetésükre azt figyelték meg, hogy ezek a hormonok növelték az anagén fázis hosszúságát, sőt fokozták a bőr pigmentációját is. A kísérlet azért jelentős, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a pajzsmirigy hormonjainak hiánya felelős lehet a nők fokozott hajhullásáért, másrészt reményt is ad a hatásos kezelésre.
További immuno(!) endokrin kivizsgálást javaslok, jó egészséget kívánok:

Tisztelt Kérdező!

Amennyiben pajzsmirigy gyulladása van akkor a szervetlen jódot és az azt tartalmazó készítményt nem ajánlom.
Miért?
A pajzsmirigy hormonjai maghatározó fontosságúak minden szervünk működése szempontjából a szívműködéstől a hajképződésig. Kiderült, hogy a nők sterilitásának, az ismételt vetéléseknek a hátterében is a pajzsmirigy működésének zavara (autoimmun gyulladása, csökkent működése) áll. Ennek a népegészségügyi jelentőségű kérdésnek a felismerése késztette a kutatókat arra, hogy 2009 április 16-17 között Washingtonban megrendezzék azt a Szimpóziumot, ahol igyekeztünk összefoglalni a pajzsmirigy működésének zavarai és a sterilitás, a spontán vetélésék, a magzat fejlődési rendellenességek közötti tudományosan megalapozott kapcsolatokat. Ezen túlmenően ajánlásokat kidolgoztak ki a kezelésre, megelőzésre egyaránt. A hazai szakemberek számára ez év májusában foglaltam össze a leglényegesebb információkat.
A legfontosabb megállapításaik a következők voltak:
• A terhesség alatt a pajzsmirigy 50%-kal több hormont termel, mint előtte
• A terhesség idején a pajzsmirigy térfogata 10-20%-kal növekszik.
• A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél találtakéval.
• A terhesség alatt a csökkent pajzsmirigy működésének (hipotireózisnak) a veszélye lényegesen nagyobb, mint a nem terhesekének.
• A pajzsmirigy betegségeinek több formája (autoimun betegségek, pajzsmirigy gyulladásos betegségei) öröklődhetnek.
• A magzat saját pajzsmirigye a terhesség első három hónapjában fejlődik ki, addig az anya által termelt hormonra van utalva
• A magas ant-TPO szint normális TSH mellett is ok lehet a vetélésnek
• A már korábban csökken pajzsmirigy működésű terhesekben a tiroxin dózisát feltétlen célszerű emelni a kiindulási érték 50%-val.
• A nem megfelelően kezelt terhesek gyermekeinek pajzsmirigy működése, ill. idegrendszeri-szellemi fejlődése (IQ) károsodott lehet.A terhesek egy részének szelénhiánya is van, ezért ennek pótlására célszerű törekedni.
• A szülések után 2-4 hónap múlva az esetek 8-18%-ban autoimmun pajzsmirigygyulladás alakulhat ki.
• A pajzsmirigy fokozott működésének megállapítása nehezebb, mint a nem terheseknél, mert egyes tünetek: idegesség, gyengeség, alvási zavarok, izzadékonyság a terhességben egyébként is megfigyelhető tünetek. Ezt nehezíti az is, hogy a hagyományos hormonszintek sem nyújtanak a diagnózishoz mindig segítséget. Azt javasolják, hogy ilyen esetben endokrinológus segítségét vegyék igénybe a diagnózistól a kezelésig .

Az Amerikai Pajzsmirigy Társaság (ATA) azt ajánlja, hogy már a családtervezés időszakában mérjék fel, hogy ki tartozik a fokozottan veszélyeztetett („high risk”) csoportba.
Kiket sorolnak ide:
• Akiket már kezeltek pajzsmirigy betegség miatt.
• Akiknek a családjában pajzsmirigybetegség fordult elő
• Akinek golyvájuk (strúmájuk) ismert.
• Akiknek pajzsmirigy elleni antitestek (fehérjék) mutathatók ki a vérükben.
• Akinek inzulinnal kezelt cukorbetegségük van vagy inzulin rezisztenciájuk van.
• Akinek egyéb autoimmun betegségük: ízületi-, bél-, bőr-, máj-vese-, szembetegségei ismertek.
• Akinek meddősége van (ennek hátterében autoimmun pajzsmirigybetegség állhat!).
• Akiknek ismételt vetélésük, koraszülésük volt.
• Akiknek nyakát valamilyen okból besugározták

A fokozott rizikójú nők kiszűrése lényegesen csökkentheti a sterilitást, a vetélések, tovább az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek számát.

Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Kérdező!

A maradék pajzsmirigy (ha ép), akkor az működőképes. Persze ez attól is függ, hogy kell-e izotópos kezelés.

Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Kérdező!

Megértem és átérzem gondját. A betegséget idegen szóval hirzutizmusnak nevezzük. Ez jelenti azt a kóros állapotot, amikor nőkön fokozott szőrnövekedés jön létre a test azon részein, amelyeken ez a jelenség csak férfiakon szokott előfordulni (bajusz, szakáll, a hasa, mellkas). Ezeket a testrészeket férfihormon-függő, un. „androgén-dependens” régióknak is hívjuk. Ettől a típusú fokozott szőrnövéstől el kell különíteni az un. „hipertrichózis” fogalmát, amely esetben a szőrösödés az egész testre közel egyenletesen kiterjed. Mindkét típusú elváltozás hormonális eredetű, de míg hirzutizmusban a nőkben élettani körülmények között kis mennyiségben is termelődő férfi (androgén) hormonok túlműködése figyelhető meg, a hipertrichózisban más hormonális szervek (pl. pajzsmirigy) kóros működése ludas a tünetek kialakulásáért. A fokozott szőrnövésnek sok oka van. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenséget nem szabad bagatellizálni, mert a látszólag „kisebb” kozmetikai probléma hátterében a hormonális szervek betegségei: gyulladásai, daganatai is állhatnak. A hirzutizmus oka a férfi nemi hormonok fokozott hatása a szőrtüszőkre. Ennek két fő oka lehet:
A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben
A hormonok iránti érzékenység fokozódása
A férfi hormonok nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin”) juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Milyen gyakori és hogyan állapíthatjuk meg a betegség fennállását?
Az USA-ban a fogamzáskorú nők 10%-át érinti. A genetikai okok fontosságát jelzi, hogy egyes családokban, bizonyos népcsoportokban (mediterrán régiókban élőknél) lényegesen gyakoribb. A betegség diagnosztizálásához a „Ferriman-Gallway” által leírt módszert használjuk. Ennek lényege az, hogy a test 9 különböző részén határozzuk meg a szőrnövekedés mértékét és azt számokban („score”) fejezzük ki (ábra). Az érték (index) kiszámolása endokrinológus feladata. Annyit azonban célszerű tudni, hogy a 8. érték alatt a hirzutizmus enyhe, a 44. érték felett súlyos mértékű.
Milyen betegségek állhatnak a hirzutizmus hátterében?
PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)
Menstruációs hormonális zavarok
Mellékvesék túlműködése és daganatai
Kóros elhízás, fokozott inzulin szint
Petefészek egyes daganatai
Pajzsmirigy betegségei
Egyes gyógyszerek (hidantoin készítmények, egyes hormonális fogamzásgátlók, stb)
Sajnos az esetek többségében nemcsak a hirzutizmus tünetei észlelhetők, hanem paradox módon a fokozott szőrnövés mellett egyes területeken (pl. hajas fejbőrön) a szőrzet ritkulása, kopaszodás is bekövetkezhet!
Az endokrinológus feladata a fenti tünetek megtalálása és kezelése.
Miből állnak a vizsgálatok?
A személyes találkozás során a tünetek kialakulási idejének, a kórelőzménynek a tisztázása, a korábbi gyógyszerek, családi adatok felvétele.
A beteg vizsgálata, a Ferriman-Gallway index kiszámítása.
Bizonyos hormonális vizsgálatok
Képalkotó eljárások (CT, MRI szükség estén)
A gyógyulás több tényezőtől függ:
A beteg korától
Az alapbetegség természetétől
A tünetek fennállásának idejétől (az előzetes epilálás rontja a gyógyulás esélyeit!)
Az alábbi típusú gyógyszereket alkalmazhatunk (a betegség természetétől függően):
Csökkentik a férfihormonok termelődését és vérszintjét
Növelik a női hormonok mennyiségét és vérben, ill. a bőrben a szintjét
Gátolják az 5-alfa-reduktáz enzim működését a bőrben
Befolyásolják a kisiklott pajzsmirigyműködést
Összegezve: a hirzutizmus ma már gyógyítható, de célszerű az okok megkeresése. Az egyes epilálási módszerek egyrészt elfedhetik a bajt, másrészt éppen ellenkező hatást érhetnek el!.
Előjegyzés: Székely Melindánál, e-mail: Szekelym@vipmail.hu vagy info@endokrinkozpont.hu

Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Dóra!

Valóban nehéz volna terjedelmi okok miatt minden kérdésére itt kitérni. A személyes megbeszélés és vizsgálat talán előnyösebb volna.
Néhány dolgot addig is megjegyzek:
1.A strúma a pajzsmirigy megnagyobbodását jelenti. A növekedés lehet a pajzsmirigy egyenletes, amely érinti mind a két lebenyt, esetleg a középen lévő összekötő részt („isztmusz”-t). A növekedés mértéke eltérő lehet az alig nagyobbtól a már nyelési és légzési zavarokat okozó méretig. Az esetek másik részében csak az egyik részre lokalizálódó göb jelenik meg a mirigyben. A strúma gyakran látható, tapintható. Alapvető elv: soha nem szabad az orvosnak megfeledkeznie arról, hogy a beteg nyakár megtekintse és megtapintsa! A pajzsmirigy méretéről, göbeiről további információt nyújthat az ultrahangos vizsgálat. Fontos tudni, hogy az ultrahangos vizsgálat nem helyettesítheti a beteg panaszainak megismerését és tapintást. A T3 és a T4 hormon képződése a pajzsmirigyben zajlik. A magzat 12. hetétől már képes saját hormontermelésre. A folyamat alapja, hogy a szervetlen jód beépül szerves formába és ott raktározódik a „tireoglobulin” nevű nagy fehérje molekulában. Amennyiben a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő jód, akkor a hormonképződés károsodik. A jódhiányos területeken ezért alakult ki a golyva és a következményes kretenizmus. Napjainkban a világméretű programnak köszönhetően a jódhiány lényegesen visszaszorult. A jód hiányában kevés T3 és T4 képződik, amely miatt fokozott a TSH termelése. A TSH pedig fokozza a pajzsmirigy működését stimulálja osztódásra a sejteket, s ez a folyamat golyvaképződéshez vezet. Ebből az következne, hogy a jódozással ( a só jódozásával és jód tabletta bevitelével minden megoldható lenne. Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerű. Kiderült, hogy azokban az afrikai országokban, ahol a jódozást kiterjedten alkalmazták gyakorlatilag eltűnt a kretenizmus és csökkent a göbös megbetegedések száma, de ugyanakkor más természetű (autoimmun eredetű) betegségeké viszont emelkedett. Fontos azt megjegyezni, hogy egészséges egyénekben a jódpótlás alapvető, de az anorganikus jód bevitele (főleg túlzott formában!) káros lehet.
2. Az allergiás betegségek lényegében autoimmun kórképek. Az allergiás kórképekben az ún. 1. típusú immunreakció zajlik, amelynek lényege, hogy az allergén (pollen, gyógyszer stb.) elleni immunreakcióban az „IgE” típusú, antitestek vesznek részt és ez azonnal, gyors szöveti immunválaszt eredményez. Tehát az allergén (pl. virágpor) megjelenése esetén az allergiás reakció perceken belül jelentkezik. A szerv-specifikus autoimmun betegségek (pl. pajzsmirigybetegségek) esetében az antitest nem IgE, hanem IgG típusú, ami azt jelenti, hogy a betegség nem azonnal, hanem az autoimmun reakció kezdete után hetekkel, hónapokkal jelentkezik. Mivel az azonnali és a késői típusú autoimmun folyamatok egymással „rokonok”, ezért nem meglepő, hogy az allergiás betegségek (asthma, szénanátha, lisztérzékenység, cőliákia, csalánkiütés, bélgyulladások stb.) gyakran társulnak a pajzsmirigy autoimmun betegségeivel. Ez a kísérletesen is igazolt adat azért fontos, mert felhívja az orvos és betege figyelmét arra, hogy ezekben a betegségekben nem a pajzsmirigy, a tüdő, az ízületek vagy a bőr a beteg, hanem a hiba az immunrendszerben van! Ezért szükséges a holisztikus, integratív szemlélet, amely az embert egységes egésznek tekinti és nem az egyes szerveket, panaszokat, esetleg laboratóriumi adatokat kívánja gyógyítani, ill. enyhíteni, hanem a szervezet egészére koncentrál.
3. Több gyógyszer , élelmiszer befolyásolja a pajzsmirigy Hormonjainak hasznosulását.
Melyek ezek?
• Csökkentik az pajzsmirigyhormon felszívódását:
o Vaskészítmények
o Tejtermékek
o Kálcium karbonátot tartalmazó tabletták
o Alumínium sók
o Szóját tartalmazó ételek
o Protonpumpa gátló gyógyszerek, amelyeket a fokozott savtermelés gátlására szednek
• Gátolják a pajzsmirigy biológiai hasznosulását:
o Szteroidok
o Gyulladáscsökkentő, a reumatológiai betegségek kezelésére használt szalicilszármazékok
o Vízhajtók (pl. a Furosemid)
o Főleg a pszichiátriai gyakorlatban használt gyógyszerek (lítium, depresszió ellenes készítmények)
• Befolyásolják az agyalapi mirigy működését és a pajzsmirigy hormonjainak képződését:
o Fogamzásgátlók
o A szívbetegek gyógyításában gyakran használt Cordarone, ill. Amiodaron, Huma-Pronol, Concor stb.
o A röntgen vizsgálatokban használt kontrasztanyagok
o Az emlő daganatban szenvedők által szedett tamoxifen
o A nyugtatók és altatók egy része (barbiturátszármazékok)
o Az antibiotikumok egy része, a gyakran hosszabb ideig szedett rifampicin
Mindezek az adatok (hangsúlyozom ismételten a teljesség igénye nélkül!) arra utalnak, hogy a pajzsmirigybetegek kezelése valóban összetett feladat, holisztikus szemléletet követel a kezelő orvostól és körültekintést, odafigyelést a betegtől egyaránt
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Mónika!

Ha jól érzi magát,akkor ezt a kezelést folytassa!
Későbbiekben remélem meg tudjuk beszélni a további teendőket.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt Kérdező!

Természetesen van jelentősége az eltávolított pajzsmirigy nagyságának. Ha mód van rá, akkor a legkíméletesebb műtét indokolt.

Valóban célszerű ép pajzsmirigyszövetet meghagyni.

Elég gyakori, hogy a T4 önmagában nem elegendő vagy nem megfelelő. Erről több előadásban szóltam és ezen a honlapon is írtam.

Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Kromer Margit!

Van mód soron kívüli vizsgálatra, kérem jelezze ezt kolléganőmnet, Székely Melindának: e-mail:
Szekelym@vipmail.hu vagy szekelymelinda66@gmail.com. Egyébként később nem lesz módomban előjegyezni.
Önnek nagy valószínüséggel a szülés utáni pajzsmirigygyulladása zajlik.
Mit célszerű erről tudni?
A posztpartum tireoiditisz (PPT) a leggyakoribb endokrin betegség. Incidenciája kb 5-8%), azaz minden huszadik-tizenkettedik várandós nő közül egy esetében számíthatunk az előfordulására. 1. típusú diabeteses betegeken a prevalencia ennek háromszorosa. Más autoimmun betegségben szintén fokozott mértékű az előfordulás. Nagy a recidíva arány is: egy következő terhesség esetén 56-70% a visszatérés esélye.

Oka:

A PPT autoimmun eredetű destruktív tireoiditisz, mely a terhesség immuntoleranciáját követően exacerbálódik. Fokozott a rizikó a DR-3, DR-4 és DR-5 HLA haplotípusokat expresszáló nőkön. PPT kialakulása során a CD4+/CD8+ arány emelkedik. A humorális immuneltérések (tireoida-peroxidáz elleni antitest /aTPO/, tireoglobulin ellenes antitest stb) mellett a celluláris immunitás is számos eltérést mutat: az NK sejtek aránya és a monocyta polarizáció csökken, az aktivált T sejtek aránya nő, főleg az aTPO pozitív, klasszikus kórlefolyású esetekben. A szövettani képet limfocita infiltráció vagy diffúz destrukció jellemzi.

Tünetek, diagnózis, terápia

A következők jellemzők :
1. A terhesség előtt vagy alatt nincs pajzsmirigy funkció zavar.
2. A posztpartum időszakban kóros TSH érték alakul ki (magas vagy alacsony).
3. Nincs emelkedett TSH receptor ellenes antitest szint.
Az anamnézisben gyakran szerepel 1. típusú diabetes, autoimmun betegség (pl SLE, reumatoid artritisz, Sjögren szindróma, ritkán Addison kór, de társulhat Basedow kórhoz is). Figyelem felhívó az anamnesztikus posztpartum depresszió, a korábbi PPT illetve a már régebbről ismert aTPO pozitivitás .
Típusos esetben a szülés után fájdalmatlan kis strúmát lehet megfigyelni. Leírták abortusz után is. Posztpartum kb 6-12 héttel enyhe hipertireózis alakulhat ki, mely rövid ideig tart, spontán szűnik. Tünetei megegyeznek az enyhe hipertireózis tüneteivel. Fontos az elkülönítés a Basedow kórtól: segíthet a TSH receptor ellenes antitest jelenléte, az esetleges exoftalmusz, a struma fölött észlelt zörej és surranás, sz.e. a radiojód felvétel (PPT esetén csökken). Az aTPO nem differenciál, hiszen Basedow kórban is lehet aTPO pozitivitás (mint ahogy az esetek 10-20%-ában a TSH receptor ellenes antitest is lehet pozitív PPT-ben! .
A PPT okozta hipertireózis tireostatikus terápiát nem igényel (ilyen kezelés nem is lenne megfelelő, hiszen a sejtdestrukció következtében kiáramló hormon okozza a tüneteket). Szükség esetén béta-blockoló adható (propranolol, emellett szoptatni is lehet). Röviddel ezután hipotireózis jöhet létre, mely sokszor 1 évig is tart, azonban definitív is maradhat . Ezt a klasszikus lefolyást Stagnaro-Green szerint a betegek mintegy 25%-a követi, 32%-ban viszont csak a hipertireotikus fázis mutatkozik, 43%-ban pedig csak hipotireózis .
A hipotireózis járhat enyhébb, szokványos tünetekkel, de feltűnő lehet a koncentráció készség és a memória romlása, az apátia, gyengeség, száraz bőr, a hideg intolerancia. Tipikus helyzetnek írják le a nemrég szült asszony néha rendkívüli kimerültségét, és a gyakran jelentkező postpartum depressziót. A szülés utáni hetek során a kis csecsemő körüli teendők és a gyakori szoptatás nagy fizikai és szellemi megterhelést jelentenek az anyának. A hozzátartozó és az orvos könnyen minősítheti kifáradásnak a PPT és a depresszió tüneteit. Japán szerzők leírták, hogy súlyos esetekben kettős öngyilkosság is előfordul (anya és csecsemő), melyet japánul „Shinjuh”-nak neveznek.
A tüneteket okozó hipotireózist egyénileg kezeljük (hasonlóan, mint az egyéb pajzsmirgy-gyulladást).

Jó egészséget kívánok, üdvözlettel:

Tisztelt Kérdező!

Általában igen, kivétel az, ha immunhiányos állapotban is szenved, pl. IgA hiány.

Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Rigó Rozália!

Etikai és jogi okok miatt közvetlen, konkrét tanácsot vizsgálat nélkül nem adhatok.
Általánosságban azt mondhatom,hogy ebben a vonatkozásban is több tévhit kering.
Az egyik, hogy a TSH mindent eldönt (vizsgálat nélkül!).Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
Fiatal koromban nagyon örültem annak, hogy saját fejlesztésű módszerrel a hormonok szintjét meg tudjuk határozni. Azt reméltük, hogy ezzel a dolgok nehezén túl vagyunk. Tévedtünk! A rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése.
Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték! Figyelembe kell venni a következőket:
• Az egyéni, azaz individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg lakóhelyének jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető. Gyakran hívtak ilyen betegekhez konzíliumba és nehéz volt a kollégákkal is elfogad-tatni, hogy betegeknek nincs fokozott pajzsmirigyműködésük!)
• az alkalmazott gyógyszereket!
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
• TSH elleni antitest jelenlétét
Mi az ún. normál érték?
Az alábbiak az irányadók a TSH értékek esetében. Hangsúlyozni kell, hogy csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részben diagnózist
Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
Fiatal koromban nagyon örültem annak, hogy saját fejlesztésű módszerrel a hormonok szintjét meg tudjuk határozni. Azt reméltük, hogy ezzel a dolgok nehezén túl vagyunk. Tévedtünk! A rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése.
Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték! Figyelembe kell venni a következőket:
• Az egyéni, azaz individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg lakóhelyének jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető. Gyakran hívtak ilyen betegekhez konzíliumba és nehéz volt a kollégákkal is elfogad-tatni, hogy betegeknek nincs fokozott pajzsmirigyműködésük!)
• az alkalmazott gyógyszereket!
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
• TSH elleni antitest jelenlétét
Mi az ún. normál érték?
Az alábbiak az irányadók a TSH értékek esetében. Hangsúlyozni kell, hogy csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részben diagnózist. Ráadásul az ún. normál értékeknél nem veszik figyelembe, hogy a beteg 12 vagy 82 éves, a tartomány ugyanaz(!...).

Miképpen hatnak a TSH és a pajzsmirigy hormonok szintjére egyes gyógyszerek? Ezekről nem szokott szó esni!
Ez a betegek által feltett egyik gyakori kérdés, amelyet azért nagyon nehéz megválaszolni, mert valamilyen formában az összes gyógyszer hat a TSH szintre. A legfontosabbakat és a leggyakrabban használtakat emelem ki:
 Szervetlen jódot tartalmazó készítmények: Cordaron (szívgyógyszer), Betadin (bőrfertőtlenítő), Rtg kontrasztanyagok (CT és MR vizsgálatoknál használják), Terhességi vitaminok egy része
 Gyulladáscsökkentő szteroid készítmények (Medrol). Reumatológiában használt gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, szalicilát származékok ( Indometacin)
 Hormonális fogamzásgátlók
 Depresszió esetén használt gyógyszerek (pl. litium)
 Gyomorégés, gyomorfekély gyógyszerei (proton pumpa gátlók nagy csoportja)
 Csontritkulás esetén alkalmazott készítmények (kálcium készítmények)
 Béta-receptor blokkoló szívgyógyszerek, vérnyomáscsökkentők (Concor, Huma-Pronol, Betaloc)
 Szója tartalmú élelmiszerek és készítmények
Fontos, hogy a pajzsmirigy betegségei gyakran társulnak más kórképpel:
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
• Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
• Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
• Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
o Meddőség, menzesz zavarok?
o Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
o Hajhullás?
o Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
o Ízületi gyulladás?
o Hüvelygyulladás?
o Vitiligo (bőrfestékhiány)?
o Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
o Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
o Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
o Van-e szívizomgyulladása?

A pajzsmirigybetegeknek életük végéig kell a hormon készítményeket szedni? Ez az egyik leggyakoribb kérdés, amit a betegeim feltesznek. Nem az ujjukból szopják, hanem különböző „hiteles” forrásokból kapják. Persze ebben a formában ez is tévedés! Az angol-szász szakirodalomban ezt a következő módon jellemzik: „Once you start thyroid medicine, you need to stay on it forever”. Miként minden féligazság, ennek is van részben igazság tartalma.

• Mikor kell tartósan, esetleg élete végéig szedni?
A pajzsmirigyhormon pótló kezelésre akkor van gyakran a beteg élete végéig szükség, ha:
o A beteg pajzsmirigyének nagy részét valamilyen okból műtéti úton eltávolították
o A beteg nagy dózisú izotóp kezelésben részesült
o Az hosszú évek során valamilyen gyulladás leggyakrabban autoimmun folyamat), ill. vegyszerek hatására a pajzsmirigy jelentős része elpusztult
Amennyiben a gyulladásos folyamat (korábbiakban már utaltam rá) oka kiderül és megfelelő kezelésben részesül, akkor nem kell a betegnek élete végéig a gyógyszert szedni.
• Mikor kell a dózison változtatni?
Miként azt fentebb hangsúlyoztam, a pajzsmirigy funkció, a hormon iránti igény a betegség egyes szakaszaiban (pl. terhesség) változhat, ezért a dózis változtatására kerülhet sor. A meddőség, a terhesség esetén más-más egyénre szabott dózisra van szükség. Ezt még akkor is hangsúlyozom, ha napjaink orvosi gyakorlata az uniformisszerű ún. protokollkezeléseket helyezi előtérbe. Arról már korábban írtam, hogy „miképpen kell téliesíteni a pajzsmirigyet”. Ez azt jelenti, hogy télen a dózis emelésére, a nyári kánikulában pedig csökkentésre van szükség. Feltétlen egyéni mérlegelést (!!!)kíván, ha a betegnek más betegsége is van (ez a leggyakoribb eset!).
Melyek a leggyakoribb esetek?
o Szívbetegségek, magas vérnyomás: általában a dózis csökkentése szükséges, ha ritmuszavar áll fenn.
o Menzesz zavarokban szenvedőkben a dózis emelése válhat szükségessé
o Csökkent libidó esetén növelni célszerű a dózist
o Nagyfokú aluszékonyság fennállásakor – amennyiben a pajzsmirigyműködés korábban már csökkent volt- szintén több gyógyszerre van szükség
• Mikor lehet a pajzsmirigyhormon kezelést elhagyni?

A betegeim nagyon meglepődnek, amikor a gyógyszeres kezelés felfüggesztésének kérdése felmerül. Amennyiben a pajzsmirigy működése a korábbi kezelések hatására normalizálódott és az autoimmun folyamata megszűnt, akkor a kezelés felfüggesztése, majd elhagyása indokolt. Mivel az alapbetegség fellángolhat, ezért az évenkénti endokrin kontroll vizsgálat indokolt ilyen esetekben is.
Mi az őssejtek („stem cells”) szerepe, remény a gyógyszer teljes elhagyására?
Fiatal orvosként már foglalkoztam az őssejtek („stem cells”) izgalmas kérdéskörével. Mára ez a kérdés „divatos” lett és a bulvársajtó mindennapi témájává vált. Az állatkísérletek már igazolták, hogy egerekben az őssejtek és a stimuláló faktorok bevitelével a pajzsmirigysejtek „újjászületése” elvégezhető (Ningyi Jiang és mtsai Differentiation of E14 Mouse Embryonic Stem Cellsinto Thyrocytes In Vitro . Thyroid Volume 20, Number 1, 2010). Kétségtelen, hogy emberben még ez az eljárás nem számít „rutin” jellegűnek.

Jó egészséget, további immuno-endokrin vizsgálatot és egyénre szabott kezelést javaslok, jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt Ágnes!

A pajzsmirigy rendellenes működéséből fakadó szerteágazó tünetek, jelentősen megnehezíthetik a betegség diagnózisát. Megeshet, hogy a laborértékek nem utalnak eltérésre, de a beteg mégsem érzi jól magát, ilyenkor másfelé kell folytatni a vizsgálódást.
- A betegek gyakran hosszabb-rövidebb leírás formájában küldik el a labor-, vagy ultrahang vizsgálati eredményeket és az ott szereplő számadatok alapján azt várják, hogy ítéletet mondjak az egészségügyi állapotukról, miként ezt kérdése is tartalmazta. Többször hangsúlyoztam személyesen és a betegeknek szánt írásaimban is, hogy az adatok, számok fontosak ugyan a diagnózis megállapításához, de Ezerarcú betegség
A betegek csak azt látják, hogy egyik-másik eredmény a referencia tartományon kívül esik, ez alapján hajlamosak azonnali következtetéseket levonni. Természetes, hogy mielőbb szeretnének választ és megoldást kapni a problémájukra, különösen, mert a pajzsmirigy betegségei kezdetben többnyire csak enyhe panaszokat okoznak, majd a betegek fokozatosan eljutnak a „nem érzem jól magam” állapotba, és csak nehezen kerülnek a megfelelő szakemberhez. Közben a súlyproblémák, hízás, fogyás, bőr- és hajtünetek, fáradtság és hangulati ingadozások határozzák meg a mindennapjaikat. A leletek azokban nem adnak választ minden kérdésre.
A pajzsmirigy problémák változatos tüneteket produkálhatnak, melyek könnyen összetéveszthetőek más betegségekkel. A diagnózishoz ezért elengedhetetlen a betegek tüneteinek részletes kikérdezése és fizikális vizsgálata. - A páciensekkel első körben részletesen elbeszélgetek a panaszaikról, tünetekről. A kikérdezés során egyaránt körbejárjuk az örökletes betegségek témakörét épp úgy, mint a beteg életében bekövetkezett nagyobb változásokat, például stresszhelyzeteket, melyek szerepet játszhattak a panaszok megjelenésében.

Vérvizsgálat: napszakonként is más lehet!

A laboratóriumi vizsgálatok a szerv aktuális működéséről adnak felvilágosítást. Az agyalapi mirigy által termelt „thyreotrop stimuláló hormon” a TSH, ill a pajzsmirigy hormonok FT3 és FT4 szintek meghatározása jelzi a szerv aktuális funkcionális állapotát. Az adatok értékelése minden esetben egyénre szabott és az orvos feladata. A beírt és csillaggal jelzett normál értékek néha megtévesztőek lehetnek, mert az értékek függhetnek a napszakoktól, évszakoktól, a szedett gyógyszerektől is. Fontos, hogy a terhesség egyes szakaszaiban az értékek eltérőek. Ki kell emelni, hogy a pajzsmirigy betegségeinek nagy csoportja autoimmun eredetű, ezért a TPO-, a thyreoglobulin – és a TSH receptor elleni antitestek megmérése alapvető fontosságú.

Ultrahang
A pontos diagnózist segíti az ultrahang vizsgálat is. A képalkotó eljárások között az izotópos módszerek mellett ez a legelterjedtebb. Segítségével a pajzsmirigy felépítésére (göbös jellegére), a gyulladás fennállására, daganatok jelenlétére lehet következtetni. A vizsgálat nem csak fájdalommentes, gyorsan elvégezhető, de a pajzsmirigy egészének állapotáról is képet ad. A vizsgálat alkalmas arra is, hogy a segítségével vékonytű biopszia (mintavétel) révén eldönthessük a folyamat jó vagy rosszindulatúságát.

De, nem a leletet kezeljük, hanem a beteget!
Fontos, hogy holisztikus szemléletben, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az egész embert vizsgálva közelítsük meg a háttérben álló okok feltárását. A holisztikusnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse. Nem a szervek, hanem a lélek és a test egységének. A pajzsmirigybetegségekről is kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége. Vizsgálni és gyógyítani ezért az egész embert kell.

Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Emese!
 
Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de - legnagyobb sajnálatomra - a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte. Az egyes laboratóriumi módszerek ugyanis nagyon eltérőek, ezért a vizsgálatok értékelésében a laboratórium orvosai és kezelőorvosai lehetnek segítségére, akik ezeknek az információknak birtokában vannak, „validálják” az eredményeket. Az ösztrogén dominancia kérdéséről korábban már írtam és azt ezen a honlapon megtalálhatja.

Jó egészséget kívánok:

Üdvözlöm ! Tisztelt Kérdező!

Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte és a gyógyszeres szedés indikálta, ill. a felvilágosítást adta. Nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem. Kérem, hogy keressen fel személyesen, ahol mindent részletesen átnézhetünk, értékelhetünk, a megoldást megtalálhatjuk. A gyorsabb átfutási idő miatt, kérem, hívjon a következő telefonszámon: 0630/631-9309, vagy amennyiben megad egy telefonszámot, felhívjuk időpont-egyeztetés végett. Amennyiben további kérdés merül fel, kérem, forduljon hozzám bizalommal!

Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Hozsu!

Köszönöm jó kívánságait és hasonlót kívánok.
A védőoltást (miképpen erről korábban részletesen írtam) javaslom.
Általánosságban úgy vetődik fel a kérdés, hogy kapjanak-e influenza elleni oltást a pajzsmirigybetegek?
A fenti kérdést naponta többször is kapom, mert az influenza járvány Európa nyugati részén tombol és nagyon közelít felénk. Az influenzavírus biztosan őrzi vezető helyét a legtöbb megbetegedést okozó világméretű járványok (pandémiák) képzeletbeli ranglistáján. Az influenzavírus egyedülálló képessége, hogy egy hónap alatt akár a világ népességének 30%-át képes megfertőzni. Ennek egyik oka, hogy cseppfertőzéssel emberről-emberre könnyen terjed. Másrészt az influenza A-vírus antigén szerkezete állandóan változik, és a változás mértékével arányosan nő a fertőzőképesség. Így rendszeres helyi-szezonális járványok, vagy kb. 20-40 évente akár minden kontinensre kiterjedő érintő pandémiák alakulhatnak ki. Bár az influenzafertőzés közvetlen mortalitása alacsony, 0,1-2% közötti, világméretű járvány kitörése esetén egy év alatt mintegy 135 millió ember halálát okozhatja.
A megelőzésnek több „nem specifikus” és specifikus módja van:
A nem specifikus védekezés a fontos higiénés rendszabályokat foglalja magában: a közösségekben, közlekedésben szájkendő viselését, a gyakori kézmosást, a nagyobb összejövetelektől („buliktól”) való tartózkodást jelenti. Ne együnk közlekedési járműveken! A megfelelő mennyiség vitaminpótlás, nyomelem pótlás (pl. Béres csepp extra) stimulálja aspecifikus módon az immunrendszerünket.
A specifikus védekezés alapja a védőoltás
Az oltás ma már nálunk is legyengített vírussal történik és a Egészségügyi Világszervezet (WHO) általában ezt javasolja mindenkinek megelőzés céljából.
Kik kapják elsősorban:
A 65 évnél idősebbek
A vesebetegek
A májbetegek
Asztmában szenvedők
Szívbetegek
Vérképző szervi betegségben szenvedők
Endokrin betegek közül a cukorbetegek
Mozgásszervi betegségben szenvedők
A daganatos betegek
A pajzsmirigybetegek kapják-e az oltást?
Ebben az esetben a kérdés további megfontolás tárgya:
Amennyiben a betegeknek korábban műtétük volt akár jó, akár rosszindulatú pajzsmirigy daganat miatt, akkor az oltás indokolt!
Amennyiben a betegségük autoimmun eredetű, akkor az oltás megfontolandó. Ennek oka, hogy az oltás után az alapbetegségük fellángolhat. Mivel az autoimun betegségek gyakran társulhatnak (autoimmun bél-, vese- idegrendszeri-, bőr betegségekkel), ezért ezek kiújulásának is nagyobb a kockázata. Ezért az oltásnak mindig egyéni megítélésen kell alapulnia. A terhes pajzsmirigybetegeknek az oltás további kockázatot jelenthet.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Mámel Anita!

Ismert, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT). Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző.Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3, amely képes bejutni a megfelelő szervekbe.
Miért fontos ezt tudni?
Sokan csodálkozva fogadják és kérdezik, hogy a T4 (tehát a tiroxin) miért okoz olyan eltérő hatásokat, tüneteket. Egyeseknek a T4 szívdobogást, másoknak jelentős fogyást, hasmenést okoz. A titok nyitja a fenti enzimekben keresendő. Mi a vérben határozzuk meg a T4 szintjét, pedig a dejodináz-1.- és 2.-től függő aktív T3 a szövetekben képződik (pl. a szívben), ezért sem lehet egyértelműen következtetni a T4 szintből a T3-ra. Tehát a T4 adása esetén – amennyiben a beteg dejodináz-1. és 2. szintje alacsony, akkor a bevitt T4-ből (pl. Letrox) képződött aktív T3 mennyisége lényegesen kevesebb, ezért az a látszat mintha a gyógyszer nem hatna. Napjainkban ez a kérdés ismét rendkívül aktuális és egyre többen javasolják a T4 helyett olyan gyógyszer(ek) alkalmazását, amelyek a T3 és T4 kívánt keverékét tartalmazzák.
Ez annál is inkább indokolt, mert az alábbi tünetek T4-gyel nehezen, ill. nem teljes mértékben befolyásolhatók:
Fáradékonyság, feledékenység, meglassult gondolkozás
Depresszióra hajlam
Hízás, csökkent étkezés mellett
Menstruációs zavarok, terméketlenség
Végtagokban zsibbadásérzés

Fontos azonban tudni, hogy a kezeléshez szükséges a T3 és a T4 szinteknek , ill. a T4/T3 aránynak a vérben történő meghatározása, mert a TSH önmagában nem elegendő.
A cél tehát nem egyetlen laboratóriumi adat (pl. a TSH) „beállítása”, hanem a komplex kezeléssel a betegek életminőségének javítása és lehetőség szerinti teljes helyreállítása.
A kezelést egyénre szabása alapvetően fontos.

Jó egészséget kívánok:Prof.Dr. Balázs Csaba

Tisztelt F. Györgyi!

Ezekről a krdésekről ezen a honlapon kis sokat írtam, ezek részleteit megtalálhatja.
Itt röviden:Nagyon fontos kérdést vetett fel. Hasonló problémája nagyon sokaknak van, ezért részletesebben válaszolok.
Az autoimmun betegségeknek didaktikai okokból elkülönítjük a szisztémás és az egy-egy szervre lokalizálódó szerv-specifikus formáit. Ezekre a betegségekre jellemző, hogy öröklődnek, főleg nőkben fordulnak elő és gyakran társulnak egymással (pl. pajzsmirigybetegség cukorbetegséggel, meddőséggel stb).. Az autoimmun eredetű szerv-specifikus pajzsmirigybetegségeknek két fő formája ismert: az autoimmun pajzsmirigygyulladás (Hashimoto betegség) és Basedow-Graves kór.
A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttõl 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van)!
Az Ön esetében is fontos, hogy az immunológiai, autoimmun történések megelőzik a csökkent pajzsmirigyműködés kialakulását akár évekkel!!!. Tehát az örökletes alap meghatározó, a külső tényezők egész sora ismert, amely elindítja a folyamatot. Éveken át lappang és gyakran már csak a kialakult végeredménnyel szembesül a beteg. Arról már nem is szólva, hogy az autoimmun folyamat – még a csökkent pajzsmirigyműködés előtt! – gátja lehet a fogantatásnak. A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában lényeges az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét (!) az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni.
A csökkent pajzsmirigy működése elhízáshoz vezet. Ez a folyamat lehet fokozatos és viszonylag gyors is. Jellemző, hogy a beteg viszonylag kevés ételt fogyaszt, diétázik és ennek ellenére nem tud fogyni. Ilyenkor a legkülönbözőbb diétával kínozzák magukat, pedig a megfelelő kezeléssel a testsúly fokozatosan redukálható. Az elhízás gyakorta fokozott szőrnövéssel is társulhat, mivel a zsírszövet aktívan vesz részt a hormontermelésben és elősegíti nőkben a szőrnövekedést (férfias típusú szőrösödés). Ilyenkor a legfontosabb, az elhízásban szerepet játszó hormonok szintéjnek meghatározásával diagnózishoz tudunk jutni és el lehet kezdeni az oki kezelést. Ezzel egyidejűleg emelkedik a koleszterin szint. Gyakran nem is gondolnak arra, hogy ennek hátterében a pajzsmirigy csökkent hormontermelése áll. A USA-ban 16 millió azon egyének száma, akik az emelkedett koleszterin szintjük miatt részesülnek hormonális kezelésben és normalizálódott koleszterin szintjük. A fokozatosan, látszólag minden ok nélkül kialakult csökkent pajzsmirigyműködést korábban „idiopathiásnak” (ismeretlen eredetűnek) tartották. Kiderült, hogy ezeknek a betegségeknek az oka autoimmun folyamat. Nőkben a betegség lényegesen gyakoribb, mint férfiakban (4-5:1).
Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencsére nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
Jó egészséget kívánok: Prof. Dr. Balázs Csaba

Tisztelt Nóra!

Nem javaslom!

Tisztelt Mónika!


Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de - legnagyobb sajnálatomra - a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte. Az egyes laboratóriumi módszerek ugyanis nagyon eltérőek, ezért a vizsgálatok értékelésében a laboratórium orvosai és kezelőorvosai lehetnek segítségére, akik ezeknek az információknak birtokában vannak, „validálják” az eredményeket.
Ami a TSH-t illeti mire jó TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít  elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
pajzsmirigy, cikktartalmiA TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus túlműködést 2,5 és 10 között állapítunk meg, túlműködés esetében ez az érték 10 és 100 közötti. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részében diagnózist.
Mire jó a TSH?
A felsoroltak után jogosan vetődik fel ez a kérdés. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos, szűrő jellegű módszer, de annak az élettanitól eltérő volta nem jelent önmagában betegséget! A TSH meghatározás tehát lényeges vizsgálati módszer lehet a pajzsmirigybetegségeinek kivizsgálásában és kezelésében a kellő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező szakorvos számára.
A laboratóriumi vizsgálatot azonban minden esetben meg kell előzze a beteg panaszainak meghallgatása, az alkalmazott gyógyszerek áttekintése (ún. anamnézis), a beteg vizsgálata, képalkotó eljárások, immunológiai tesztek. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeket együttesen szabad és kell értékelni, hiszen a beteg vizsgálata és kezelése egyaránt holisztikus megközelítést igényel.
További immuno-endokrin kivizsgálást javaslok: