A szabad játék fogalma és szabad játék ötletek

A korai és a kisgyermekkor, óvodáskor legmeghatározóbb tevékenysége a játék. Bavalis Laura óvodavezető, óvodapedagógus példaként az első, "kukucs" játékot említi a szülőkkel, amikor még csak egy kendővel takarja el a szülő az arcát, aztán játékosan, hirtelen előbújik - és a gyerek vidáman fogadja, hogy a szülő újra megjelent.

"Vagy gondoljunk az első ölbeli játékokra, amikor egy mondóka végén megcsiklandozza a szülő a gyermeket, vagy a cirógatókkal végig olvassák a gyermek ujjait" - teszi hozzá. 

Mint mondja, már ezek az első játékok elkezdik megalapozni a biztonságos kötődést, az érzelmi fejlődés alapjait. Mindez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyerek biztonságban érezze magát a környezetében, és ezáltal nyitottan, bátran fedezze fel a világot.

A szakértő szerint ezek az első ölbeli játékok nyitják meg a kaput a szabad játék felé, amely egyszerre jelenti a kikapcsolódást, pihenést és a megismerést, tanulást is.

Hiszen a kicsik a játékon keresztül tudják feldolgozni az élményeiket, kifejezni, megjeleníteni az érzelmeiket.

Az óvodapedagógus hangsúlyozza, hogy a gyerekek más gyerekekhez és a felnőttekhez is játékokon keresztül kapcsolódnak, ez pedig elősegíti a társas kapcsolatok alakulását és a kommunikáció fejlődését is. Ráadásul a környezetüket is a játékokon keresztül ismerik meg. 

A szabad játék előnyei

"A gyerekeknek szükségük van a játékra. Nem véletlen, hogy még a gyermekjogi egyezmény is tartalmazza, hogy a gyermeknek joga van a játékhoz" - mondja az óvodapedagógus, és hozzáteszi, hogy a szabad játék feltételeinek megteremtése a felnőttek feladata.

"Fontos, hogy legyen egy biztonságos, nyugodt környezet, ahol a játék kibontakozhat. Elegendő idő, amiben a játék elmélyülhet. Fontos, hogy sokszínű eszközök álljanak a gyermek rendelkezésére, és itt nemcsak a játékszerekre gondolok. Lehet ez egy üres doboz, botok, kendők, bármi, amivel a gyermek egy képzeletbeli világot teremthet meg. Fontos, hogy a gyereknek legyenek élményei, melyek segítik a játék során a képzelet és fantázia fejlődését."

Vagyis ahhoz, hogy a gyerekek érzelmileg és mentálisan egészségesen fejlődjenek, szükségük van egy olyan fizikai, szociális térre, amiben szabadon kibontakozhatnak és ahol élményeiket, érzelmeiket feldolgozhatják.
 

    OLVASD EL EZT IS:    

A szabad játék és az irányított játék közötti különbségek

"Ha nagyon egyszerű különbséget szeretnénk tenni a szabad játék és az irányított játék között, akkor azt mondanám, hogy a szabad játék a gyermek terepe, az irányított játék pedig a felnőtt terepe" - mondja Bavalics Laura óvodapedagógus. 

A szakértő szerint a szülő feladata, hogy hagyjon elég időt gyerekének a szabad játékra. 

"Lehet, hogy úgy tűnik, hogy a gyermek nem csinál semmit, esetleg unatkozik. De ezek a helyzetek elengedhetetlenek a játék fejlődéséhez, és a játékon keresztül a gyermek képességeinek, személyiségének fejlődéséhez"

- teszi hozzá. 

A szabad játékban éppen az a jó, hogy bármi megtörténhet. Például egy kendőt használhatnak ejtőernyőként vagy palástként is, ahogy egy fa építőelem lehet telefon, egy bot pedig kard vagy akár varázspálca is. 

A szakértő hozzáteszi, hogy ettől függetlenül természetesen szükség van az irányított játékra is, hiszen sok olyan játékhelyzet van, amit egy felnőtt tud először megismertetni a gyermekkel. "Gondoljunk csak az első táblásjátékokra, társasjátékokra, puzzle játékokra. A felnőttek gyakran mintát adnak, segítik a játékszerekkel való megismerkedést" - mondja az óvodapedagógus. 
 

Szabad játék az óvodában

Az óvodapedagógus azt mondja, hogy az ölbeli játékok a bizalom, a kötődés kialakítása, támogatása miatt is nagyon fontosak, és hatnak a szociális képességek fejlődésére is. A mondókák, ritmusok, simogatók, ringatók pedig hatnak a gyermek beszédfejlődésére, szókincsinek alakulására, a játékokon keresztül alakul a testi tudatossága, ritmusérzéke.

"A gyakorlójáték, hangsúlyosabban a legfiatalabb gyerekekre jellemző, általában még az óvodáskor elején leggyakrabban megjelenő játéktípus. A játék során a gyerekek egyszerű mozgásokat végeznek, tologatják az autót, pakolgatják a különböző tárgyakat, játékokat. A játék során ismereteket szereznek a tárgyakról, funkciójukról, minőségükről, igazi felfedező játékról beszélünk.

Mely funkciók, hogyan fejlődnek a szabad játékban?

A konstruáló játék során a gyerekek valamilyen eszköz felhasználásával létrehoznak valamit, alkotnak valamit. Ez lehet építőkockákkal, LEGO-val, vagy a kertben talált botokkal is.

• Amikor a gyermek alkot, épít, sokszínű tapasztalatokat szerez a környezetéről, a tárgyak statikájáról.
• Fejlődhet a társakkal való együttműködés a közös munka során.
• Fejlődik a gyerekek kitartása, amikor a leboruló tornyot újraépítik.
• Fejlődik a gondolkodás, a képzelet, a kreativitás a konstruálás során, az építés során felmerülő egy–egy probléma megoldása során. Pl. mindig leesik a kendő a kuckó tetejéről, hogyan tudjuk rögzíteni? Ilyenkor fontos, hogy ne siessünk rögtön a gyermek segítségére, mert a problémamegoldó gondolkodás fejlődése mellett, az „én képes voltam megoldani” élménye és tapasztalata építi a gyerekek önbizalmát, önbecsülését.

A szerepjáték során a gyerekek felvett szerepeket játszanak el, gyakran megjelenítik a felnőttek világát, megélt élethelyzeteket, szituációkat játszanak el, ismételnek meg, és ezen keresztül dolgozzák fel azokat.

Például a mackó oltást kap, játékból ételt főznek, telefonon beszélnek, autót vezetnek. Ez a játéktípus az óvodáskorban virágzik a legjobban, de később is felfedezhető a gyerekek játékában. 

• A szociális kommunikáció fejlődése,
• a kreativitás, fantázia fejlődése,
• illetve az élményfeldolgozás,
• érzelmi intelligencia fejlődése

szempontjából különösen jelentős.

A szabályjáték az a játéktípus, amit a leggyakrabban játszanak együtt a felnőttek a gyerekekkel. Gondoljunk csak a társasjátékokra és kártyajátékokra. Azonban ehhez a játékhoz kialakult szabálytudatra van szükség, ami egy lassan fejlődő folyamat, inkább óvodáskor végére, kisiskoláskorra alakul ki.

Ezért fontos, hogy életkornak megfelelő játékokat válasszunk a gyerekek számára. Kisebb korban a gyermek kudarctűrése még nem tudja elviselni, hogy vesztett egy játékban. Ez egyszerre szól az érzelmek éréséről és a szabálytudat alakulásáról.

Természetesen az életkornak megfelelően választott szabályjátékok elősegítik a gondolkodás fejlődést, a logikus gondolkodást, a problémamegoldást, sikerélményt ad, örömforrás, kikapcsolódás lehet, ami miatt újra és újra játszani szeretnénk.

Ritkán említett, de fontos játéktípus a „fizikai aktivitáshoz” kötődő játékok. Ezek azoka a játékok, amikor a gyerekek a szabad játék során futkároznak, fogócskáznak, mászókáznak, csúszdáznak, függeszkednek. Mindezt azért teszik, mert jólesik nekik.

Ide tartoznak még az úgynevezett „vadulós” játékok is, amikor a gyerekek harcolnak, birkóznak, hevesebben játszanak. Itt fontos megkülönböztetni azt, hogy ez egy kölcsönös, örömből fakadó aktív játék, és nem agresszió, a játék nem egymás bántásáról szól" - fejti ki a szakértő. 
 

Mi történik, ha a különórák tengerében nem jut elég idő a szabad játékra? 

Ha egy kisgyermeknek nincs lehetősége biztonsággal felfedezni a környezetét, nincs lehetősége játszani, akkor a szakértő szerint az alapvető érzelmi életben, értelmi képességekben is lemaradás tapasztalható.

"A beszéd, szociális kommunikáció, társas kapcsolatok, gondolkodás fejlődése, az érzelmek, élmények feldolgozása mind–mind a játékon keresztül történik ebben a korban. (Ezért is van, hogy a traumatikus eseményeket átélt gyerekek, vagy mélyszegénységben élő gyerekek több lemaradást mutatnak több területen is. Természetesen ez a téma sokkal komplexebb, de fontos tényező)" - teszi hozzá. 

Az óvodapedagógus azt mondja, a gyerekek akkor tudnak egészségesen fejlődni, képességeiket kibontakoztatni, ha elegendő, összefüggő játékidő áll rendelkezésükre. Nem kell félnünk attól sem, hogy unatkozik a gyerek, erre is szüksége van ahhoz, hogy fejlődjön az önállósága, kreativitása és önbecsülése.

"Látjuk, hogy nagy a nyomás a szülőkön, rengeteg program közül lehet választani. A szülők a legjobbat szeretnék a gyermeküknek, nem szeretnék, ha a gyermekük kimaradna vagy lemaradna valamiből. Szeretnének többet megadni a gyermeküknek, mint amire nekik volt lehetőségük. Emellett a szülők közötti feszültséget is lehet látni, ha az egyik gyerek már jár különórára, akkor lehet, hogy az enyémet is vinni kellene. És még a szabad játék mellett legelszántabb szülő is el tud bizonytalanodni ilyenkor, hogy valóban elég jó szülő vagyok, ha nem viszem a gyerekem különórára?"

A szakértő szerint a megfelelő egyensúly megtalálása fontos.

Nemcsak babakorban és óvodáskorban, hanem még kisiskoláskorban is nagyon fontos szerepe van a játéknak. Ezért is nagyon fontos az órák közötti szünet, a szabadban töltött idő, illetve a délutáni szabadidő.

"Természetesen ahogy nőnek, fejlődnek a gyerekek, lassan változnak a játéktípusok, és a szabad játékra fordított idő. Idővel a játékot más szabadidős tevékenységek váltják fel. De játékra, a kikapcsolódás valamilyen formájára még a felnőtteknek is szükségük van" - hangsúlyozza Bavalics Laura óvodapedagógus. 
 

    EZ IS ÉRDEKELHET:    

A szabad játék tehát elengedhetetlen része a gyerek egészséges érzelmi és mentális fejlődésének. Nekünk, felnőtteknek pedig az a feladatunk, hogy támogassuk gyerekeinket ebben és megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek abban segítik őket, hogy legyen elég idejük nyugodtan, felszabadultan és szabadon játszani. 

Indexkép: Michael Morse fotója a Pexels oldaláról

Forrás: Kerekes - Böddi - Bavalics: A gyermekek játéka - és ami mögötte van, Móra 2024.