Kisgyerekek
"Tudod-e, hogy a kezdet a legfontosabb általában is, de különösen a fiatal és zsenge lényeknél? Hiszen ilyenkor lehet őket formálni, s ilyenkor vésődik beléjük az a forma, amelyet bennük kialakítani akarunk." - Platón -
Arról a különleges és ezzel együtt csodálatos, általam mindenképpen szeretett 2015-16-os évről szeretnék mesélni, ami a KÉK csoportunk életében nagyon sikeres évnek számított. Rengeteg pályázaton indultunk, sokfajta - főként kreatív - élménnyel teli, emlékezetes és nagyon tevékeny év áll mögöttünk.
"Búcsúzom az óvodától, mindent köszönök, Emlékezni fogok rátok, s ha majd felnövök Én is idehozom majd el az én gyermekem, S vele is úgy játsszatok majd, mint ahogy velem"...(Buborék együttes - Ovibúcsú)
Intézményünk udvarának, előkertjének parkosítása során külön figyelmet fordítottunk arra, hogy allergiát, mérgezést, sérülést okozó növényektől mentes legyen.
Kedves Olvasó! Cikkemmel szeretném bemutatni, miért tartom fontosnak a gondoskodásra való nevelést. A mai rohanó világban, amikor a siker orientáltság lép előtérbe és az idő kevésnek bizonyul, gyakran előfordul, hogy a családok elfelejtik megmutatni miért érdemes és szükséges a törődés kialakulására való nevelés. Amennyiben belegondol bármely ember, lényeges momentum és elvárás a társadalomba való beilleszkedéshez. Egészen az alapoktól kezdeném.
"...mert a csoportszobából kijőve, egy új közösen alkotott világba tudunk játszani, együtt nevelni, és együtt nevetni!"
A környezeti nevelés közügy. A jó tapasztalatokat, gyakorlatokat szeretném megosztani a kollégákkal, családokkal.
Többet ésszel, mint erővel; bimbózó óvónői pályám kezdetén gyakran felvetődik bennem ez a közmondás.
"A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, Milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel" (Szent-Györgyi Albert)
A feltétel nélküli szeretet az, amikor úgy tudsz adni, hogy nem kívánsz elvenni.
Nem a legkreatívabb óvó néni cím, ami motivált a cikk megírására, hanem az, hogy nagyon sok szép kreatív munkát láttam az utóbbi években a Szentesi Felsőpárti Óvoda Pillangó csoportjában.
A mi óvodánk közössége arról nevezetes, hogy a kreativitásunk nem csak az óvodai foglalkozásokon jelenik meg, hanem az óvodai élet minden területén nap mint nap áthatja az összes tevékenységünket, legyen szó akár a gyermekek, akár a felnőttek társas kapcsolatáról is. A mi jelszavunk: " Nálunk sosem unatkozol, még ha a wc-re mész a folyóügyeidet intézni, akkor sem!" :)
Óvodánk kiemelt tevékenysége a manuális tevékenység, mely fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének.
A tánc, a zene: egész személyiségre ható komplex tevékenységek. Célom, hogy a gyermekek boldogan, felszabadultan táncoljanak, mozogjanak, és ismerjék meg hazánk népi kultúráját.
Mindig is az a hit mozgatott, hogy mi, óvodapedagógusok sokkal többet tehetünk a gondozási feladatok elvégzésénél és az ismeretátadás, szokásalakítás munkájánál is, amelyek kétség kívül fontosak.
Gyermekkoromban nem múlhatott el karácsony, hogy ne társasjátékoztunk volna a családdal. Ezek az örömteli játszmák, a minőségi idő, a család együttléte meghatározóak voltak számomra. Egyik évben - mikor kolléganőmmel azon gondolkoztunk, hogy milyen karácsonyi meglepetést készítsünk a gyerekekkel az óvodában - eszembe jutott, hogy miért is ne csinálhatnánk társasjátékot!
Együtt a szülőkkel a gyerekek szeretetteljes, sokoldalú, kreatív tanulásáért és neveléséért.
Pap Nikolett vagyok, és 3 éve vagyok óvó néni a Berzencei Szent Antal Óvodában. A minősítő vizsgámon nem olyan régen estem át, és azt szeretném bemutatni és elmondani, hogy az elmúlt időszakban milyen szokásokat próbáltam, próbáltunk kialakítani csoportunk életében.
Abrudán Judit-Hajnal vagyok, 2012 óta dolgozom óvodapedagógusként Erdélyben. Jelenleg a Kolozsvártól 20 km-re fekvő településen, Gyaluban, ahol egyetlen magyar nyelvű csoport, a Mókuskák csoportja működik, s emiatt vegyes korosztályú gyerekkel foglalkozunk, mindössze 22 gyerekkel.
Mint mindig, most is az okokat keresem: miért viselkednek ennyire elnézően, engedékenyen a szülők?