Kisgyerekek

Ha többet szeretnél megtudni arról, hogy hogyan tölti a gyermeked napjának legnagyobb részét, teszteld le az alábbi izgalmas, kipróbált kérdéseket!

Az ismert tanárra olyan mély benyomást tett nemrég egy anya viselkedése, hogy úgy döntött, kemény üzenetet fogalmaz meg a szülők számára.

Valójában úgy lenne pontos a cím, hogy A neurofeedbackek. Merthogy többféle válfaja létezik. Közös nevezőjük, hogy EEG-n alapszanak. Tehát EEG elektródákkal vezetünk el jelet a koponyáról.

A mozgás kicsik és nagyok számára egyaránt fontos: lássunk néhány szórakoztató, fejlesztő játékötletet, melyekkel megmozgathatjuk az egész családot.

Apa vicces, Anya ideges így fogalmazta meg a családjában fennálló szülői szerepeket egy ismerős kislány. A kijelentés egy nagyon is komoly problémára utal, mégpedig arra, hogy a gyereknevelés oroszlánrésze legtöbbször az anyukákra hárul, ami bizony megtépázza az idegeiket.

Néhány hete egy felkapott játszótéren üldögélve az elcsigázott, csemetéik után rohangáló szülőket néztem.

Csökkenti a tanulók tanulmányi teljesítményét és magabiztosságát, saját képességeikbe vetett hitét a hosszan tartó vagy erősödő iskolai zaklatás egy új tanulmány szerint.

Úgy is szokták nevezni, hogy a szorongásos zavarok előszobája! Milyen igaz! És sajnos a megfelelési kényszer is, mint minden lelki probléma kialakulása, a gyermekkorból gyökerezik!

Hiperaktív vagy tehetséges? A szülők, nagyszülők nem objektívek. Bár azt is el kell mondanom, hogy tapasztalatom szerint többnyire alulértékelik csemetéiket. Félnek kimondani, hogy tehetséges, intelligens, különleges. Félnek a helyes értékítéletüktől, ezért inkább pesszimistábbak, ha Gyerkőceikről van szó.

Rengeteg cikk, riport, könyv foglalkozik azon gyerekekkel, akik eltérnek az átlagtól, nem férnek bele az óvodai-iskolai oktatás, nevelés elképzelt masszájába.

Amikor ezt a két szót meghalljuk, mindjárt az óvoda és az iskola jut az eszünkbe. Mert hát hol is folyhatna máshol nevelés, mint az intézményekben, ahol a nevelők végzik a munkájukat. Eközben viszont elfelejtünk egy nagyon fontos dolgot!

A baltimore-i iskolában egy ősi, egészen természetes módszerhez folyamodtak a tanárok, és alkalmazására megtanították a gyerekeket is. Bámulatos az eredmény.

Bár többségünk szégyelli, ha az ujjai segítségével számol, egyes felmérések szerint a zsenik közül is sokan tesznek így.

Sok szülő a társasjátékok során szereti nyerni hagyni a gyermekét, mert úgy gondolja, ezzel jót tesz neki, hiszen növeli az önbizalmát. Szakemberek szerint azonban mindez koránt sincs így, sőt, az ilyen viselkedéssel kifejezetten ártunk a csemeténknek.

A gyerekbe vetett bizalom szárnyakat ad - ez a szülői és pedagógusi hitvallásom. Tanárként mindig a dicséret motiváló erejében hittem.

Az integrált nevelésnek lehetnének hatalmas előnyei is, ám a gyakorlatban sajnos előfordul, hogy semmi nem úgy alakul, ahogy eltervezték: szenved a gyerek, mert nem kapja meg azt a speciális nevelést, amire szüksége lenne, s szenved az óvónő és a csoport is. Mi lenne a megoldás?

Maria Montessori rövid, de annál fontosabb tanácsait minden szülő figyelmébe ajánljuk.

Soha nem volt ennyi beilleszkedési, tanulási, magatartási problémával küzdő gyerkőc, mint most.

A totyogókkal való beszélgetés gyakran kerül úgy szóba, mintha valamely külön nyelvről, vagy más népcsoportról lenne szó. Dacoskodnak, ellenállnak és mintha egyáltalán nem értenék, mit szeretnénk mondani nekik. Pedig elegendő néhány apróságra odafigyelni.

Édesapám mindig azt mondogatta: a gyermek isten áldása a házon. Ezt éreztem minden szavából, mozdulatából, hangsúlyából. De ez azt is jelentette: a gyermeket nevelni kell.