Kisgyerekek

Amikor átkerültem a felső épületbe, az anyuka megkeresett azzal, hogy szeretné hozzám átkérni kislányát, mert úgy érzi, nálam jobban beszélne, fejlődne, és sokat emleget otthon. Kettős érzés volt ez nekem: egyfelől boldog voltam, hogy rám bízza kislányát, másfelől kellemetlen helyzetbe kerültem kollegiálisan. Aztán minden elrendeződött. Én lettem az óvó nénije.

Nem rég az én óvodai csoportomból is került hozzá kisgyermek, s meglátogattam az iskolában. Kíváncsi voltam, hogy állja meg a helyét. Panni szeretettel várt, s mindent büszkén mutatott.

Több évtizedes megfigyeléseim, tapasztalataim alapján mondhatom, hogy ezek a gyerekek általában testi fejlettségükben elmaradnak társaiktól, a tanulásban esetleg lassabban haladnak, ezért gyakran agresszióval kompenzálnak. Ezek az érzések, indulatok belső feszültségből adódnak a gyerekeknél és a felnőtteknél egyaránt. Mindezek ismeretében találtam ki, hogy bevezetem a DÜHÖNGŐ FÜZETET. Ez egy bármilyen füzet lehet, amibe a felmerült sérelmeiket írhatják le.

36 éve vagyok a pályán, mint általános iskolai testnevelés-földrajz szakos dolgozom immár a negyedik iskolában. Pályám során nagyon sok különböző személyiségű tanulóval találkoztam. Volt zseni és butuska, kétballábas és sportoló, jó magaviseletű és kezelhetetlen, vagy nehezen kezelhető.

A pedagógusnak tudnia kell mit, mikor, miért és kinek szeretne átadni, ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy ismerje a gyermekek egyéni képességeit, adottságait, de legfőképpen személyiségét. Segítségül szolgálhatnak a megismerésben az ön- és társismereti, kapcsolatteremtő és bizalomerősítő játékok. Amikor pedig már kialakult a bizalom, elengedhetetlen a ráhangolódás segítése, az empátiás készség és a pozitív gondolkodás.

A matematika egy izgalmas kaland azoknak, akik felfedezik a problémamegoldásban rejlő élvezetet, a tiszta, logikus világ biztonságát, a mélyben rejlő összefüggések szépségét. De addig, amíg idáig eljutunk, keresztül kell vágni az unalmasabb részeken: a számolás gyakorlása, a fogalmak megtanulása, az absztrakciós képesség kialakítása; bizony ezek sokszor nem tűnnek izgalmasnak. A matek-mesékkel ezt a kalandot szeretném becsempészni minden korosztály matematika tanulásába.

Mesék, beszélgetések társas kapcsolatok alkalmával nyer igazi értelmet a jó és a rossz. A csoporttársak nyílt bírálata az egyént magatartásának megváltoztatására sarkallja. Miután a kisfiú befogadták, önmaguktól beválasztották őt egy-egy játékba, fokozatosan megszűnt a kisfiú erőszakos kapaszkodása egy-egy csoporttársba.

Minden szülő rémálma, ám sajnos nagyon is létező dolog és sokkal gyakoribb, mint gondolnánk. Bármelyik gyerekkel megtörténhet, függetlenül nemétől, korától, családi hátterétől, vallásától. Az elkövető sokszor a gyermek által is ismert, szeretett személy, és nem feltétlenül mindig felnőtt.

Fogyasztó világunkban nehéz kiigazodni, ha valóban gyermekeinknek való játékokat, programokat szeretnénk. Egy jó óvoda, ily módon sziget, bástya lehet a kisgyermekes családok számára. Óvodai közösséggé válni egy olyan lehetőség, melyben a családdal karöltve védjük a világra rácsodálkozó, fejlődő kisgyermeket, hogy egy olyan, szeretetteljes, életkorának teljes mértékben megfelelő környezetet biztosítsunk, mely óvón segíti a kisgyermeket növekedésében.

Az óravezetés során minden pedagógusnak fontos eszköze a differenciálás. Nemcsak a tanulók képességbeli és munkatempóbeli különbségeiből adódó munkavégzésben segít, hanem kiváló eszköze lehet az empátia fejlesztésének is. A másik elfogadását, az önbizalom megerősítését segíti a párban tanulás, a hagyományos csoportmunka és a kooperatív technikák alkalmazása.

Kutakodtunk és felfedeztük, hogy milyen hosszú utat tesz meg a búzamag, mire az asztalunkhoz ér, kenyér formájában. Rácsodálkoztunk, milyen sok ember munkája szükséges ahhoz, hogy kenyeret együnk.

Azt hiszem, mindannyian tapasztaltuk már. hogy a gyerkőcök képessége mennyire eltérő. Az egyik csemetének kevesebb, míg a másiknak több időintervallumra, több gyakorlásra van szüksége a tananyag elsajátításában, lehet ez olvasás, számolás, környezetismeret, bármely tantárgy. A gyermekek, akár a felnőttek, vágynak a sikerre. A kudarc, a lemaradás elhiteti velük, hogy nem tudják. Így megszűnik bennük a motiváció arra, hogy tudni akarják.

Gyakorlott pedagógusként vallom, hogy az oktató és nevelő munka a szeretetteljes, elfogadó légkör megteremtésével kezdődik. Hiszen egy szorongásmentes környezetben mindenki sokkal jobban képes önmaga érvényesítésére, tudása bővítésére. Nem számít, hogy a nevelő munka elején, hétfő, vagy szerda reggel mennyi időt vesz el a közösségformálás. Empatikus környezetben, ahol képesek vagyunk mások segítésére, elfogadására, sokkal könnyebben és hatékonyabban tudunk a tanulmányi munka terén is eredményeke

Mivel itt az ősz, készülünk a télre, gondoltam mi is lehetne hasznosabb alkotás, mint egy madáretető készítése. Gyerekekkel megbeszéltük, hogy készítek egy madáretetőt, amit ők kedvük szerint festhetnek, díszíthetnek. Miután elkészül az etető, magot raknak bele és kitesszük a fára a kismadaraknak. Mindenki azonnal leült a székére és türelmetlenül várta, hogy alkothasson.

Hiszek abban, hogy az iskola egyik legfontosabb feladata a gyerekek kreativitásának folyamatos fejlesztése és képzése. Minden gyermek kreatív, egészen addig ki is tud ebben teljesedni, amíg az oktatási rendszer vagy egy autoriter pedagógus meg nem nyirbálja, le nem nyomja.

A Föld világnapja alkalmából elhatároztuk a gyermekekkel, hogy az indiánok földjére utaztunk és csoportunkat indiántáborrá alakítjuk át. Igazi élmény hiányában a könyvtárba látogattunk, ahol indiános könyvek nézegettünk és meghallgattuk könyvtáros néni indiános történetét. A gyermekek fokozott érdeklődést mutattak az indiános projektünk, játékunk iránt.

Te hány alkalommal szólsz rá a gyerekedre egy-egy séta alatt? Gondolkoztál már azon, mi lenne, ha egy ideig csendben maradnál?

Nem mindegy, hogy honnét indulunk, és milyen állomásokon töltünk el hosszabb és rövidebb időt. Az egyik legmeghatározóbb állomás az életünkben az óvodás időszak. Ezek alatt az évek alatt tanulunk a legtöbbet és érnek bennünket a legmeghatározóbb élmények, amelyek aztán egész életünkre kihatással vannak. Ezért is nagyon fontos, hogy az óvodában nagy hangsúlyt fektessünk a múlt megismerésére, a szűkebb és tágabb környezet bemutatására, a magyar és helyi kultúra hiteles közvetítésére.

Kevés figyelem irányul véleményem szerint az anyanyelvi kreativitásra, pedig a gondolati eredetiség, az úgynevezett divergens gondolkodás megnyilvánulásának korai felismerését teszi lehetővé számunkra.

A jelenlegi iskolákban az osztályokba érkező kisdiákok igen eltérő képességstruktúrával rendelkeznek. A pedagógusok feladata, hogy a gyermekeket minél több területen megismerjék. Egyre fontosabbá válnak azoknak a képességeknek a feltérképezése, melyek megfelelő fejlettsége nélkül kevésbé sikeres iskolai tanulásról beszélhetünk. Hasonlóan fontos és hangsúlyos azoknak a területeknek az ismerete is, melyek a gyermek erősségei közé tartoznak.