Kisgyerekek

Szülőként mindannyian arra törekszünk, hogy gyermekünknek olyan környezetet teremtsünk, ami támogatja őt, ahol képességei megfelelően fejlődhetnek.

Az óvodáskorú gyermekek érzelmeik által vezéreltek. Minden külső és belső ingert aszerint értékelnek, hogy milyen érzelem kötődik hozzá. Játékukból, megnyilvánulásaikból, reakciójukból egyértelműen láthatjuk, hogy egy adott helyzet, esemény, vagy szituáció örömet, félelmet, dühöt, esetleg aggodalmat vált ki belőlük.

Az empátia élhetőbbé teszi hétköznapjainkat. A gyermekek iránti nyitottság, elfogadás , megértés, elengedhetetlen része ebben a rohanó és zaklatott világban annak, hogy a rám bízott gyermekekkel ezeket a napokat ne csupán túléljem, hanem közösen éljünk meg minden napot a maga aprócska örömeivel.

Ez Chagall világa! Festményei mesébe illőek, lélekkel átszőtt fantáziavilágot ábrázolnak, a képeket a képzelet és a játékosság rendezi. Ábrázolásmódjában és színhasználatában közel állnak a gyermekek világához. Rendkívül fontos funkciója a művészetnek, hogy élményt nyújtson a gyerekeknek. Azonban ez csak úgy valósítható meg eredményesen, ha mi magunk is ismerjük és értjük az esztétikumot és hitelesen át tudjuk adni.

Sok kisgyerek azért nem mer megszólalni, mert attól fél, valami butaságot mondana, vagy csak megszidnák miatta. Ha nálatok is ez a helyzet, az nem feltétlenül szülői hiba, de sokat tehetsz a kicsi önbizalmának növelése érdekében.

A gyerekek két dologtól szoronganak nagyon: Ha túlzottan korlátozzák, nevelik őket. A másik szorongást keltő, ha túl megengedőek a felnőttek.

A mi gyerekeink már nem a család egyetlen vonalas telefonján csevegnek órákig a barátnőjükkel, hanem Snapchaten cserélnek eszmét, és számukra természetes, hogy minden információ néhány gombnyomással elérhető. Vannak azonban olyan elvek, módszerek, amelyek generációkon ívelnek át.

A kooperatív módszer személete, eredményei könnyen, szinte azonnal visszaforgathatóak a mindennapi pedagógiai gyakorlatba, tovább adaptálhatók. A világhálón számos mennyiségben áll rendelkezésünkre a szakirodalom, sajnos inkább iskolai mintákat találtam, az óvodai módszer kidolgozása még gyerekcipőben jár. Ezért szeretném eddigi tapasztalataimat megosztani ebben a cikkben.

Valójában introvertált emberekre igen nagy szükség van: egyre felszínesebbé váló világunkban annyira ritka kincs az elmélyülés, a kreatív gondolkodás, a független reflexió, hogy talán ez a legfontosabb érték, amit ma adhatunk.

Ez a szemüveg láthatatlan, ami mégis mindnyájunknak van, azt hiszem, valahol a szívünkben hordjuk. Egy afféle különleges, szűrő, nagyító, kicsinyítő, halványító, fölerősítő, fontosító, lényegtelenítő, és ki tudja, még mi mindent tudó varázslatos eszköz.

Kicsit tartottunk tőle, de egy hónapig nem tapasztaltunk semmi agressziót, negatív viselkedést. Kedves szóval, barátságosan fogadtuk minden nap. Egy nap aztán valamitől ma sem tudom mitől, de megváltozott a gyermek és a többi verekedős, túlmozgékony, kevésbé figyelők közé keveredett.

A tehetséggondozás véleményem szerint is lényeges dolog, de nem mindig minden körülmények között. Fontos, hogy mindig hagyjunk időt saját játékra, feltöltődésre, mert a kisgyermek ösztönösen tudja, hogy mely tevékenységek, elfoglaltságok az optimális-testi lelki fejlődéshez a legmegfelelőbbek.

Nem vagyunk egyformák, a gyermekek sem azok. Vannak erősségeik, gyengeségeik. Nekem mégis más-más képességekkel, viselkedésformákkal, mozgásfejlettséggel rendelkező gyermekekből kell összekovácsolnom egy közösséget, még pedig egy olyat, ahol megértésben, szeretetben, elfogadásban, örömben, sikerben, élményben, sok-sok játékban van részük.

Mikor már a nyomtatott nagybetűk jórészét ismerték, felkerült az osztályterem falára szemléltetőeszközként a számítógép klaviatúrájának nagyított, papírból készült képe. (Ma már interaktív táblát használva, mindez kivetítve történik.)

Az alkotófolyamat megnyugvást, megkapaszkodást, biztonságérzetet, ellazulást, örömforrást, és ami még nagyon fontos, sikerélményt ad nekik. Ez pedig öngyógyító folyamattá válik, s így segít ezeknek a sokszor rendkívül hátrányos helyzetben lévő, tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő, de tehetséges gyermekeknek megtalálni a helyüket a világban.

A drámajátékok a legkülönfélébb gyermeki képességeket, ezen belül a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók fejlődését is elősegítik, mint a differenciált észlelés, percepciófejlesztés, figyelem -, emlékezet fejlesztés, képzelet, fantázia fejlesztése.

Néhány egyszerű játék-lehetőséget szeretnék megosztani az alábbiakban, melyeket gyakorlatban kipróbáltunk, és alkalmazunk is az óvodai csoportunkban.

Az alábbiakban a bagoly elkészítését mutatjuk be, lépésről lépésre, fényképekkel illusztrálva a munka különböző fázisait.

Figyeljen és gyakoroltasson, ha szükséges. Legyen részese a problémamegoldásnak. A szülők feladata pedig az, hogy gyermeküket ne terheljék túl.

A hét az „Utazás az időben? - Időutazás projekt” keretén belül valósult meg, ez volt a kezdőhete a folyamatnak. A témahetet megelőzően, mint minden témahetünk előtt, a gyermekekkel közösen alakítottuk ki a tevékenység fő vonalán túlmutatva a motivációs fonalat, melyekhez kérdéseket tettem fel a gyermekeknek.