Gyerekek fejlődése

A dadogás minden életkorban megkeserítheti a mindennapokat. Aki dadogással küzd, gyakran fél megszólalni, kerüli a társaságot, súlyos esetben akár depresszió is kialakulhat nála. Nem könnyíti meg a helyzetüket a társadalom sem, sok előítélettel kell szembenéznie a dadogó embernek, melyek szorongását tovább erősítik.

Minél csendesebb a környezet, annál hatékonyabban tudnak a gyerekek új szavakat tanulni - fedezték fel a kutatók. Kiderült: a tv, rádió és más elektronikus eszközök negatívan hatnak a tanulási képességre.

Mezeiné Martin Ditti kislánya extrém koraszülött volt, Mici a 24. hétre érkezett. Az anyukának Hellp-szindrómája volt, és amikor beértek a kórházba, az orvosok már nem hallották a baba szívhangját. Életmentő császármetszésre volt szükség. Kiderült, hogy Micinek agyvérzése volt még az anyukája hasában. Nem sok jóval kecsegtették a szülőket, azt mondták nekik, hogy "ebből a gyerekből gyerek nem lesz". Mici azonban mindenre rácáfolt és ma egy életvidám, örökmozgó kislány.

Dr. Donauer Nándor neuropszichológus szerint sok gyerek nem diszlexiás, egyszerűen csak olvasási nehézséggel küzd. A részképességzavarok hátterében szerinte a mozgáshiány áll, és az, hogy a szülők túlféltik a gyerekeiket. Szerinte már óvodáskorban látható jelei vannak annak, ha a gyerek ilyen nehézséggel küzd, de gyakran nem mernek szólni a szülőknek az óvodában. Pedig az időben megkezdett fejlesztés problémamentes iskolás éveket eredményezhet.

Felnőttként csak mosolygunk rajta, ha valaki nem tudja megkülönböztetni a jobb és bal oldalt, pedig ennek sajnos - szélsőséges esetben - akár tragikus következménye is lehet. Előfordult például a történelem során, hogy egy orvos nem a megfelelő lábat amputálta, vagy rossz oldalon fúrta meg az ideget. Sőt: egy elmélet szerint a Titanic is azért süllyedt el, mert bal helyett jobb oldalra tekerte a kapitány a kormányt.

Napjainkban a szülők és a segítő szakemberek számára is nyilvánvalóvá vált, hogy az iskolás gyermekek között egyre nő a különböző beilleszkedési zavarokkal küzdők aránya. Az öt-hat éves korosztályban növekvő gyakorisággal találkozunk bizonytalan kézdominanciájú, feladatban nehezen maradó, kis szókinccsel rendelkező, megkésett beszédfejlődésű, ADHD-s gyerekekkel, akik számára az iskola nehezen leküzdhető akadálypálya.

Megdöbbentő eredményre jutottak amerikai kutatók: azok a gyerekek, akik heti 21 órát videójátékoztak, jobban teljesítettek olyan feladatokban, ahol meg kellett jegyezniük dolgokat, vagy kontrollálniuk kellett a viselkedésüket.

A szétdobált díszpárnák jelzik a srácok útját a nappalitól a gyerekszobáig. Úgy látszik, senkit nem érdekel már az új íróasztal, csakis a jókora doboza, mely izgalmas alapanyagként jelenik meg a képzeletben. Pokrócok, kendők tűnnek el, majd bukkannak fel újrahasznosítva, az egyik sarkukkal a szék lábához kötve, másikkal a csillárhoz. A baldachinok ténylegesen a földet kötik össze az éggel. Végül eltűnik a konyhából a kétszersült és a tartalék csoki is, meg persze az ablakot díszítő LED sor.

Regressziónak nevezik azt, ha egy olyan fejlődési szintre esik vissza a gyermek, amit már meghaladott. Szerencsére nem végleges és tartós állapotról van szó, csak átmeneti. Mi áll a jelenség hátterében és mit lehet tenni ilyenkor?

Nagyon megoszlanak a vélemények arról pedagógusok és szülők körében is, hogy vajon egy iskolába készülő gyermeknek szükséges-e feladatlapokat megoldania? S ha igen, mennyit, és legfőképpen hol? Oviban vagy otthon, esetleg sehol vagy otthon is és oviban is?

A gyermekkori elhízást gyakran nem vesszük elég komolyan. Úgy gondoljuk, hogy azt a pár plusz kilót majd idővel kinövi a gyermek, vagy, hogy azok a cuki kis hurkák még jól is állnak neki. Pedig az elhízás már gyermekkorban is komoly problémát okozhat mind testileg, mind pedig lelkileg egyaránt. A május 15-i európai elhízás elleni nap alkalmából a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosát kérdeztük, hogy miért olyan fontos, hogy időben kezeljük a problémát és milyen káros hatása van a túlsúlynak a gyermekek egészségére nézve.

Szülőként meggyőződésünk, hogy gyermekünk kivételes és egyedi. Ráadásul, mi ismerjük őt a legjobban, legyen szó a hangjáról, mozdulatairól, reakcióiról. Ám viselkedésében, fejlődésében vannak olyan általános elemek, amelyek megjelenése bizonyos korhoz, fejlődési szakaszhoz kapcsolódik. Hogyan észlelhetjük ezek késlekedését? Mi a teendő, ha elmaradást, eltérést tapasztalunk? Ebben segít a szülőknek és a gyermekek ellátásában dolgozó szakembereknek a Gyermekút projekt.

Talán nem is gondolnánk, hogy egy kis játszóterezés milyen hatással van a kicsikre. A te gyereked mennyit szokott hintázni és csúszdázni? Ha sokat, akkor azt nagyon jól teszi, hiszen a mozgáskoordinációs és az agyi képességei is fejlődnek tőle.

"Zseniális topmenedzser abból lesz, aki lehetett teljes értékű óvodás sok mozgással, sok játékkal, mindennapos mesével, és lehetett teljes értékű kamasz lustasággal, teljesítményromlással, merengéssel" - vallotta az író, pszichológus, aki szerint "a teljesítmény kisajtolása a gyerekekből egy totális félreértés."

Hogyan hat a "virtuális tanuló tér" valójában az óvodás gyermekek szociális kapcsolataira és képességeinek fejlődésére?

Az egészséges fejlődés kulcsfontosságú eleme a szerepjáték. Segít a gyermeki agy fejlődésében, fejleszti a kapcsolatteremtési képességet, a képzelőerőt és a nyelvi képességeket, megtanítja, milyen szerepek várhatnak rájuk az életben, oldja a feszültséget, a kicsik pedig a viselkedésmintákat is gyakorolhatják általa.

Kizárólag néhány színű ételt eszik meg a gyerek? Undorodik attól, aminek az állaga nem felel meg az elvárásainak? Sokszor a szülő számára nehéz megállapítani, hogy gyermeke csupán finnyás, vagy komolyabb problémáról van szó. A Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház statisztikái szerint minden negyedik evésproblémával kezelt betegüknél megállapítható az ARFID-nak nevezett (Avoidant Restrictive Food Intake Disorder) "restriktív táplálékbeviteli zavar". Ennek legfőbb megnyilvánulása, hogy a gyerek rendkívül válogatós és csekély érdeklődést mutat az étkezések iránt.

Hogyan válasszunk általános iskolát nagycsoportos gyermekünk számára? Milyen legyen a tanító? Íme 10+1 ajánlás:

Az őszi-téli időszakban alapvetően is betegesebbek a gyermekek, az aktuális járványügyi helyzet pedig csak fokozza mindezt. A szülők gyakran tapasztalják, hogy a kicsik egy hetet óvodában, egy vagy két hetet pedig otthon töltenek, mert a közösségben összeszedik a vírusokat, bacilusokat. B. Szirtes Dóra Ösztönanyu szerint rendkívül fontos, hogy az otthonlét ideje alatt ne csak a gyermekek testi tüneteinek javulására figyeljünk, hanem a lelki és mentális egészségmegőrzésükre is.

A mai gyerekek fejlődése nagyon eltér a 70-es évekbeli társaikétól. A könnyen formálható "átlagos" vagy "normális" gyermekek képe - akik hang nélkül végigülik a negyvenöt perces tanórákat, nem állnak fel szólítás nélkül a padból, és nem zavarják az órát semmivel - ma már inkább csak szép emlék. A kiégésnek tanár és diák számára is egyre gyakoribb színterévé válik az iskola. Változnia kell az oktatásnak, és az iskolának pedig meg kell tanulnia "gyerekül".