Fogantatás

Hatalmas boldogságot, örömet éreztem, amikor a metrón megpillantottam egy plakátot. Rajta egy mondat: Azt is megértem, ha nem vagy még kész rám, DE INKÁBB ADJ ÖRÖKBE, HADD ÉLJEK! Ez a plakát a kormány legújabb kampányának része.

A gyermekvállaló párokat mindig is foglalkoztatta, hogy milyen nemű lesz a gyermekük: lány vagy fiú. Meghatározható-e a gyermek neme a fogantatás körül, vagyis a szülő eldöntheti, milyen nemű gyermeke legyen? A kérdés erősen megosztja a társadalmat. Vannak szülők, akik úgy gondolják, joguk van eldönteni, milyen nemű gyermeket vállaljanak. Mások úgy vélik, hogy ezt nem szabad, és az öröklődés szabályszerűségére kell bízni a kérdést.

Az anya akar-e mindent a kezében tartani, vagy engedi párját is érvényesülni? Hisszük-e, hogy az apák is pótolhatatlan értékeket adnak a gyermek testi és szellemi fejlődéséhez?

A meddőségi technikák nagyon sokat fejlődtek az évtizedek során, azonban még mindig sokszor hallhatunk olyan esetekről, amikor a szervezet túlreagálja a kezelést, és úgynevezett hiperstimulációs szindróma lép fel. Hogyan lehet elkerülni ezeket a kellemetlen, sőt sokszor veszélyes tüneteket úgy, hogy mégis megfelelő mennyiségű petesejtet nyerhessenek a szakemberek? Meddőségi specialistáink segítenek választ találni a kérdésekre.

Az ivarsejt donációról szóló cikksorozatunk második részében arra keressük a választ, hogy kik azok, akik ivarsejtet adományoznak, és van-e lehetőségük arra, hogy megismerjék a gyermeküket.

A mai napon kiszivárgott - egyelőre nem nyilvános - hírek szerint továbbra is a gyermek születésétől tanköteles korának végéig, legfeljebb 20 éves koráig fog járni a családi pótlék.

Az ivarsejt donációról szóló cikksorozatunk első részében a gyermekre vágyók szemszögéből járjuk körbe a kérdést egy meddőségi specialista orvos, valamint egy pszichológus segítségével. A második részben pedig arra keressük a választ, hogy kik azok, akik ivarsejtet adományoznak, és van-e lehetőségük arra, hogy megismerjék a gyermeküket.

Május 28-án bombaként robbant a hír: a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 2012. január 1-jétől új szemléletet vezetne be az általa kidolgozott koncepció elfogadása esetén a családtámogatási rendszer területén

A minőségi értelemben vett családtervezés - veleszületett rendellenességek és a koraszülés megelőzése - Magyarországon több évtizedes múlttal rendelkezik, ebben túlzás nélkül a tudomány élvonalába tartozunk. A hazai szűrés- és védőoltásrendszer mindenben támogatja azokat a párokat, akik a családtervezés útjára léptek.

Azok a gyerekek, akiknek kistestvérük születik, biztosan elég korán felteszik a címben is szereplő kérdést: hogyan születik a baba? S hogy hogyan meséli el mindezt szakértőnk, Novák Jula? Erről szól a következő riport.

Van-e tényleges összefüggés a táplálkozás és a termékenység között...? Talán meghökkentőnek tűnik a kérdés, mégis a termékenység nem pusztán hormonális szinten dől el, számos egyéb más dolog is befolyásolja. A testi, lelki tényezők mellett a nő és a férfi étkezése is döntő fontosságú abban, hogy szülőkké válhatnak-e, s ha igen, gyermekük milyen esélyekkel jön a világra.

Egy gyermek örökbefogadása az egész családot érinti. A nagyszülőknek is fel kell dolgozniuk a szokatlan eseményt.

Családi adóalap kedvezmény, egészségbiztosítási ellátások (GYÁP, TGYÁS, GYED), családtámogatási ellátások (CSP, anyasági támogatás, GYES, GYET)

Mint utólag megtudtam, a lombik gyakori velejárója a hiperstimuláció. Szerencsés esetben csak pár napig (esetleg hétig tart), de előfordulhat "durvább" lefolyású is. Nekem sikerült megtapasztalnom a második esetet...

3 év várakozás, 3 inszemináció, 1 lombik, 31 nap hiperstimuláció, koraszülés, császár, stoma, 3 műtét... és most 22 hónapos gyönyörű ikerfiúk, akikért mindez megérte! Gyakorló 3-as ikres anyaként rengeteg tapasztalat, tapasztalás, élmény történt velem az elmúlt években, amit szeretnék kiírni magamból; megosztani veletek... talán másoknak is hasznára lehetnek.

A meddőség oka nagyon sokrétű lehet. Napjainkban egyre duzzad azoknak az okoknak a száma tudományosan is bizonyítottan, amelyek meddőséghez vezethetnek, így egy szerteágazó problematikáról beszélhetünk. Míg az egyik oldal a testi okok feltárását szokta hangsúlyozni, addig mások a lelki oldal szerepét emelik ki. A kérdés tehát nagyon összetett, és érdemes ezt figyelembe venni a meddőség kezelésében is.

Egyes nők bármit megtennének érte. Te mennyit volnál hajlandó fizetni annak érdekében, hogy gyermeked lehessen?

Ebben a témában már sok hasznos megoldás került segítségként előtérbe melyek főként a fizikai problémákat orvosolják. Én most egy másik oldalról közelíteném meg a témát. A fizikai okok mellett sajnos sokszor a lelki okok azok, melyek idáig vezetnek. Nézzük meg mik is lehetnek ezek a lelki okok, és mit tehetünk ellenük.

Hol vannak manapság azok a nagymamák, akik a fotelban ülve kötögettek, miközben a lábuk körül tekergőző cirmosuk békésen dorombolt és akik unokáikat mindig aranyszélű csészével és friss teasüteménnyel várták? Az anyai szerep változásával a nagymamai szerep is átalakulóban van.

Robert Edwards professzor, 2010-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott a szervezeten kívüli megtermékenyítés "lombikbébi" módszerének fejlesztéséért. Ezt akár úgy is lehet értékelni, hogy mára vált teljes mértékben elfogadottá a lombik-kérdés világszerte. Valamint nemrég az is napvilágra került, hogy Németországban, Olaszországban - valamint tavaly Angliában is - megszülettek az első olyan lombikbébik, akik még a beültetés előtt teljes kromoszóma vizsgálaton estek át.