Tisztelt Szakbarbár!Kisfiam 2006 július 19-én született,2009 júliusban le járt a gyes.Sajnos nem tudtam elhelyezkedni munkahelyen,mert mindig beteg volt.Köhögött és minden második héten itthon volt.Tüdőgyógyászaton asztmára kezelték,majd egy hét kórházi kivizsgálás után kiderült,hogy nem asztmás,de van 8 pollen allergiája,amiből 2 egész évben okoz problémákat.Nagyon rosszul lett (ájulás)a laktóz terhelésen és azt mondták,hogy súlyos laktóz intoleranciája van,laktóz mentes étrendet ajánlottak,amit szigorúan be kell tartani.ezen kívül teljeskiörlésű búzalisztre és mogyoróra allergiás.Érdeklődtem a szakorvosnál,hogy erre nem kaphatnék-e esetleg emelt szintű családi pótlékot és gyest és azt válaszolták,hogy erre nem jár.Minden nap visszük magunkkal az oviba a tízórait,ebéd előtt hazahozom,mert itthon laktózmentesen főzök mindent.Egy pohár tejtől hányt.Nem lehet sokáig így bírni.Nem tudtam hová forduljak kérdésemmel, remélem kapok választ.Tudok olyan emberekről,akik kapják a gyest a laktóz intoleranciás gyerekre.Én miért nem kaphatok?Előre is köszönöm válaszát.Természetesen ha nem jár a gyes ,akkor is folytatnom kell így az ovit,mert mindennél fontosabb,hogy a kicsi jól érezze magát és ne legyen rosszul.Üdvözlettel:Melinda
A magasabb összegű családi pótlékra - és tartós gyesre - jogosító betegségeket egy rendelet tartalmazza. Ebben latinul vannak benne a betegségek megnevezései, úgyhogy én nem sokat tudok velük kezdeni, de Te bizonyára eligazodsz közöttük. Ha találnál valamit és az orvost is meg tudod győzni - ha Neked nem sikerül, majd a MÁK megteszi, csak igényeld meg az ellátásokat és írd bele, hogy miért nem tudsz igazolást mellékelni - akkor 2 hónapra visszamenőleg tudod a családi pótlék különbözetét és a gyest visszamenőleg megigényelni.
5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet
a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról
A) 1. Anyagcsere- és endokrinbetegségek
1. Phenylketonuria és egyéb enzimbetegségek (laboratóriumilag igazolt, különleges diétát igénylő esetek, pl. laktózérzékenység).
2. Cukorbetegség (diabetes mellitus).
3. Egyéb súlyos endokrin- és anyagcserebetegségek.
A) 2. Anyagcsere és gasztroenterológiai betegségek
1. Coeliákia
2. Dermatitis herpetiformis Duhring, lineáris IgA dermatózis
3. Mucoviscidosis
4. Krónikus gyulladásos bélbetegségek (M. Crohn, colitis ulcerosa)
5. Gastroesophagealis reflux betegség, amely intraoesophagealis pH-méréssel és endoscopos vizsgálattal egyaránt igazolt, valamint 6 hónapnál hosszabb gyógyszeres kezelést igényel
6. Egyéb súlyos gasztroenterológiai betegségek (pl. terheléssel igazolt táplálékfehérje-allergia, mely 2 éves kor felett is fennáll)
G) Pulmonológiai kórképek
1. A gyermekkori aszthma bronchiale krónikus formái, ha a beteg preventív, folyamatos gyulladáscsökkentő terápiára és/vagy rendszeres szakgondozásra szorul.
2. Krónikus, tartósan jelentős mértékű, csökkent légzésfunkcióval járó obstruktív és/vagy restriktív pulmonológiai elváltozások, továbbá hörgőtükrözéssel, és/vagy képalkotó eljárásokkal igazolt, a légzőrendszer funkcióját befolyásoló légúti fejlődési rendellenességek, anatómiai eltérések, immotilis cilia szindroma.
3. Hét éven aluliaknál súlyos, ismételt obstruktív légzészavarral járó kórképek, melyek gyakori kórházi kezelést igényelnek és a recidivák veszélye miatt a gyermek közösségbe nem adható.