Kedves Jucus!

Örömmel olvasom, hogy életre kelt az aranyesõje. Hirtelen meleggel indult a tavasz, aztán gyorsan visszaesett a hõfok, ez egy kicsit megzavarta a növényeket, egyesek lassabban hajtanak, fejlõdnek. Ez lehetett a késlekedés oka.
Kertészeti árudákban, gazdaboltokban kapható többféle rovarölõszer. Teppeki, Decis, Bi 58, Actara, és még sorolhatnám. Ezek mindegyike alkalmas a levéltetvek ellen. Ha többször kell permetezni egy évben, akkor váltogassa a rovarölõ szereket, nehogy ellenállóvá váljanak egy-egy szerrel szemben.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2012. 04. 16. 17:18

Kedves Kérdezõ!

Szabadgyökerû növényeken kívül még mindent lehet telepíteni. Sõt most van a tavaszi ültetések fõ idõszaka. Szerencsére nem tört ránk hirtelen a nagy meleg, ezért nagyon alkalmas az idõ a növények ültetésére.
Nagyon sok növény alkalmas takaró sövénynek. Az Ön által említett fagyal talán a legelterjedtebb sövénynövényünk. Ám ebbõl is van többféle. A közönséges alapfaj, egy nagyra növõ faj, és egy örökzöld lombú faj, az örökzöld ebben az esetben azt jelenti, hogy enyhe teleken nem hullajtja le a lombját. A fenti három fagyal gyorsan nõ, hamar sövénnyé fejlõdik. Ezen felül fagyalba van még sárga, és fehértarka változat is.
A puszpáng is megfelelõ sövénynek, de tudnia kell, hogy sokkal hosszabb idõre van szüksége, ahhoz, hogy zárt sövénnyé fejlõdjön.
Mivel nagyon sok növény alkalmas sövénynek, ezért igen sokáig tartana felsorolni, hogy mit javasolnék. Ezért arra kérem, hogy röviden fogalmazza meg nekem, hogy hova, milyen körülmények közés szeretne sövényt telepíteni. Segítségül írok néhány kérdést, amik mentén rövöden fogalmazza meg a létesítendõ sövénnyel kapcsolatos igényét. Ha ezt megteszi, akkor konkrétabban tudok növénynevekkel szolgálni.
Milyen fényviszonyok vannak a tervezet sövény helyén? Virágos sövény legyen, vagy csak lombsövény? Örökzöld legyen, vagy lombhullató? Ha örökzöld legyen, akkor lomblevelû, pikkelylevelû (tuják, ciprusok, hamisciprusok), vagy tûlevelû (fenyõk) legyen? Mekkora legyen a végleges magassága? Tudj-e rendszeresen öntözni? Tudja-e rendszeresen nyírni? Hány év alatt érje el a tervezett magasságát? Nyírott sövény (azaz mértani alakzatra nyírt, legtöbbször téglalap) legyen, vagy nyíratlan? Mekkora hely áll rendelkezésére a sövénynek (magasság, szélesség)? Van-e a talajnak valamilyen ismert kiemelkedõ tuéajdonsága (pl. túl homokos, vagy agyagos, magas talajvíz stb.)?
Talán ezek a legfontosabb kérdések, amikre próbáljon meg válaszolni.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2012. 04. 16. 17:13

Kedves Jucus!

Az aranyesõ - Laburnum sokkal késõbb hajt és virágzik, mint a névrokona az aranyvesszõ -Forsythia. A népnyelv nagyon keveri a két növényt. Az aranyesõ az akác idején virágzik, május körül, az aranyvesszõ pedig most, mint, ahogy azt írta is. Az aranyesõt nyugalmi állapotában kell metszeni, szemben az aranyvesszõvel, amit virágzás után. Nem hiszem, hogy a metszés miatt lett volna gondja a növénynek. Az aranyesõ egy kicsit késõn ébred, mostanság kell kezdenie hajtani. Azt javaslom, ha nem látja még a rügyein, hogy indulnának, akkor egy éles eszközzel finoman sértse fel a kérgét több hajtásának is, és ha ott zöld, akkor ne aggódjon, hamarosan hajtani fog.
Látatlanba többet nem tudok írni róla. Esetleg fényképezze le, és küldje el nekem a kertember@gmail.com címre. Készítsen több képet, közelit, távolit, hogy alaposan szemrevételezhessem.
Mocsári hibiszkusszal jól járt el. Nem fagynak el nálunk (kivéve a sárga színû változatát). Nagyon késõn kezdenek el hajtani. Nálam még javában alszanak.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2012. 04. 01. 08:00

Kedves Jucus!

Remélem az aranyesõ név alatt egyre gondolunk a Forsythia-aranyvesszõre. Nos neki már teljes virágzásban kell lennie, a hajtórügyei pedig már kipattantak. Ha az Öné nem hajt, akkor valami gondnak kell lennie. Az aranyvesszõ nem szokott csak úgy kipusztulni, annak valami nagyon komoly okának kell lennie. Az ágelhalás õt is megtámadja, de pusztuláshoz nem vezet. Nem tudom milyen mértékben vágta vissza tavaly!? Mikor vágta vissza? Hozott-e utána új hajtást? Lehet, hogy ez a metszés okozott neki egy kis sokkot. Nagyon masszív, strapabíró növény, ezért, ha a hajtásai el is haltak, abban még reménykedhet, hogy a tövérõl kihajt.
Üdvözlettel:

Herold Ferenc 2012. 03. 30. 06:27

Kedves Gabi!

Ha minden igaz a fagyal metszésével kapcsolatban már megküldtem a válaszom. Remélem valóban elment a válasz, ha mégsem megteszem újra.
Rózsát is nyugodtan metszheti már. Vélhetõen már nem tér vissza az a nagy hideg. Kisebb éjszakai fagyok már nem károsítják a rózsát. Arra figyeljen, hogy a metszés idején ne legyen fagy. Rózsák metszését is megtalálja a www.kertember-kerteszkedj.blogspot.com oldalon. A közeljövõben igyekszem ide is feltenni metszési cikkeket.
Ha további kérdése lenne bármilyen növény metszésével kapcsolatban szívesen segítek.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2012. 02. 25. 21:02

Kedves B.A.!

Most már bármikor elvégezheti ezt a munkát. A jó erõben lévõ, egészséges fagyalbokor szinte bármilyen metszést kibír, akár azt is, ha tõre visszavágják. Sajnos a fagyalra is átterjedt az ágelhalásos betegség, ezért javaslom, hogy metszés után az 1 cm-nél vastagabb vágási felületeket, ágakat fasebkezelõvel kezelje. Valamint, ha vannak gyümölcsfái, és azokat lemosó permettel kezeli, akkor végezze el ezt a fagyalon is.
további metszési információkat a blogomban szerezhet: www.kertember-kertje.blogspot.com
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2012. 02. 25. 17:25

Kedves Kérdezõ!

Büdöskén nem jellemzõ betegség a fuzárium. Persze nem kizárt, hogy megjelenik rajta, de jellemzõen nem a fuzáriumtól pusztulnka a büdöskék. Sokkal inkább a szklerotínia, és fitoftórás betegségtõl, valamint az atka, és kabóca kártevõtõl. Mielõtt vegyszeers kezelésbe kezd javaslom, hogy mégegyszer nézzen utána a fellépõ betegség pontos azonosításának.
Fuzárium ellen Dithane, Fozát, Cineb, Mycostop szerekkel tud védekezni. Megelõzõ jellegû védekezes a talajfertõtlenítés, valamint kerülni kell a növény tövénél kialakuló pangó vizet, a magas páratartalmat, és a magas hõmérsékletet. Zárt helyen gyakori szellõztetést kell alkalmazni.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2012. 01. 23. 10:07

Kedves Kérdezõ!

Nem sok mindent tehet fûtetlen fóliában a meleg ellen. A virágok kitörésével nem tudja késleltetni a palánta növekedését. Sõt, ha a növény nem tudja energiáit a virágzásra fordítani, akkor az onnan felszabaduló forrásokat is a növekedésbe fekteti. Hagyja virágozni õket, az elnyílt csúnya virágokat távolítsa el. Szellõztessen sokat a fóliában, ezzel a levegõ páratartalmát csökkenti, ami mint tudjuk ilyenkor a benti hõmérsékletet néhány fokkal emeli.
Ha továbbra is ilyen idõ lesz, akkor gyorsan beköszönt a tavasz, és a vevõk keresni kezdik a tavaszi virágokat, így el tudja õket adni. Addigra legalább szép erõs növények lesznek.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2012. 01. 07. 08:10

Kedves Csilla!

Elsõ kérdésére határozott igen a válasz. A hosszú fû között kialakuló párás mikroklíma nagyon kedvez a gombás betegségeknek (hópenész, fuzárium, tõrothadás), amik a fû pusztulásához vezethetnek. Tovább ronthatja a helyzetet, ha télen tartósan hóborítást kap a gyep, ami alatt nem tud rendesen szellõzni sem a fû. Mindenféleképp vágják le a füvet még a hó elõtt. Ezzel választ is adtam a második kérdésére. Akkor is vágják le, ha anyhe fagy van. A meteorológia még a jövõ héten is pozitív hõmérsékletet jelez napközben. Kisebb kárt okoznak azzal, ha a vágás helyén keletkezett sérülések miatt a fûszálak fagysérülést szenvednek.
A harmadik kérdés összetettebb. Intenzív gombaölõszeres kezeléssel talán meg lehetne akadályozni, hogy magas fû esetén se károsítsanak a gombás betegségek, de ezt nem javaslom. Kissé furának is talánám, hogy nyírás helyett inkább vegyszerezzen. A kérdést azonban az teszi összetetté, hogy a fûnyírás sem jelent garanciát arra, hogy a betegségek ne terjedjenek el a gyepben. Ahhoz, hogy a telet megfelelõen át tudja vészelni a fû, egész évben ápolni kell. Nyírni, öntözni, levegõztetni, tápoldatozni, talaját karban tartani.
Most azt javasolnám, hogy nyírják le a füvet, majd pedig jövõre próbálják meg minél jobban gondozni.

Herold Ferenc 2011. 12. 17. 15:24

Kedves Juci!

Több szempontból jobb, ha a teleltetés elõtt vágja vissza a muskátlikat.
- kisebb lesz a lombfelület, ami kevesebb vizet igényel, kisebb a veszélye a téli kiszáradásnak,
- csökkent zöldtömeg miatt a tárolási betegségek nehezebben fertõznek,
- kisebb teher hárul a gyökerekre, jobban tudnak pihenni.
A fentiek ellenére mégis azt mondom, hogy attól függ, hogy milyen helyen telelteti. Ha sötét, és nedves helye van pl. egy nedves pince, akkor mindenféleképp vissza kell vágni betároláskor, ha viszont egy világos, nem túl hideg helye van, pl. fûtetlen terasz, temperált világos garász stb., akkor kár visszavágni, mert a lombja is szépen áttelel, sõt ezekbõl tavasszal még szép dugványok is szedhetõk.
Üdvözlettel:

Herold Ferenc 2011. 11. 08. 19:16

Kedves Kati!

Kaptam Öntõl egy képet, amelyen egy örökzöld részlete, ha jól látom, akkor egy smaragdtuja van. Itt-ott látok rajta megbarnult pikkelyleveleket, de ezek nem olyan mértékû barnulások, amik gondot okoznának. A zöld levelek egy kicsit fonnyadtnak tûnnek, amit szerintem vízhiány okoz. Az idei õsz nagyon száraz, ami a növényeket megviseli. Ilyenkor nagyon fontos a rendszeres öntözés. Nagyobb növényeknek nem elég néhány vödör víz, mivel a talaj mély rétegei is szárazak. Rendszeresen nagyobb mennyiséggel kell a vízhiányt pótolni. Ha nem esik jelentõs csapadék, akkor javaslom, hogy még a fagyok elõtt öntözze be alaposan a tujákat.
Ha tud küldeni több képet (közelebbit, távolabbit) megköszönném, mert csak egy közeli kép alapján tudtam diagnosztizálni. Küldheti a saját emil címemre is: kertember@gmail.com
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2011. 11. 08. 19:08

Kedves Mjutka!

Sajnos egyre több betegsége jelenik meg növényeinknek, amik bizony idõnként elveszik a kedvünket a kertészkedéstõl.
Ne adja fel!
Nincs jobb, finomabb, édesebb, kedvesebb a saját terményünktõl. Pémzzel nem fejezhetõ ki a saját termény értéke. Kevesebb benne a vegyszer (sõt egyáltalán nincs benne, ha nem permetezzük õket), magasabb és jobb a beltartalmi értéke, és a lelkünk is örül amikor munkánk gyümölcsét esszük.
Én sem vagyok a vegyszer híve, ezért ritkán is élek vele. Szoktam lemosó permetezni, mert ilyenkor úgysincs termény, és korán tavasszal fõként gyümölcsfákok védekezem monília, tafrina ellen.
Paradicsomot én se védem. Tavaly hasonlóképp jártam, mint Ön, mert túl sok volt a csapadék, és ez kedvezett ezeknek a betegségeknek. Hogy Önnek pontosan melyik volt (baktériumos hervadás, botrítisz, alternária, kolletotrichum, fuzárium, paradicsomvész, feketerothadás,), azt csak kép alapján tudnám megírni, de most nem is ez a fontos.
Ha továbbra sem szeretne vegyszerrel védekezni, akkor a következõket javaslom:
- ültessen több idõpontban, ezzel elkerülheti, hogy egy kedvezõtlen idõpontban palántázott növény mindegyike kipusztul, így nem lesz egyáltalán termés,
- ültessen több palántát, ezzel egyszerre töb termése lehet, így, ha idõ elõtt kipusztulna a növény, akkor is tud befõzni belõle,
- ne ültessen rosszul szellõzõ, nyirkos, nedves helyre, árnyékba,
- használja ki a biokertészkedés tapasztalatait, olyan növényeket tegyen egymás mellé, amik kedvezõen hatnak egymásra,
- erõsítse a növény immunrendszerét, megfelelõ szervestrágyázással, komposzttal, megfelelõ öntözéssel,
- zöldmunkákkal (hónaljazás, oldalhajtás eltávolítás, karózás, kötözés) akadályozza a meg a kedvezõtlen mikroklíma kialakulását,
- válasszon rezisztens, azaz betegségeknek ellenálló fajtákat.
Természetesen a fentiek a többi zödlségnövényre is vonatkozik pl. a babokra.
Veteményezzen bátran, a siker nem fog elmaradni. Ha valamiben bõvebb információt szeretne kérdezzen nyugodtan!
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2011. 11. 08. 19:00

Kedves Bea!

Szerencsére a fagyal nagyon jól tûri a visszametszést, még az erõs ifjítást is. Most is el lehet végezni ezt a munkát. Ennek csak egy pici hátránya van, az pedig a téli fagy. Ha túl korán jönnek az erõs fagyok, akkor a sebeknek még nincs idejük záródni, ezért a vágások helyén néhány centis visszafagyás jelentkezhet. Ha visszafagyna, akkor tavasszal ezeket az elszáradt néhány centis csonkokat ajánlatos eltávolítani, ez pedig dupla munkát jelentene. Ha van idejük kivárni a kemény tél elmúltát, akkor inkább február végén végezzék el ezt a munkát. Metszéskor, ha egy centi átmérõnél nagyobb ágakat vágnak el, akkor betegség-megelõzés miatt javaslom, hogy kezeljék ezeket a sebeket fasebkezelõvel.
Üdvözlettel:
Herold Ferenc 2011. 11. 08. 18:35

Kedves Kati!

Az öröközöldek belsõ száradása nem betegség. Fõként igaz ez a nagyon zárt lombozattal (tûlevéllel, pikkelylevéllel) rendelkezõ örökzöldekre. Nemes egyszerûséggel a fény hiánya miatt száradnak el a belsõ levelek. Ha ez a száradás nem terjed át a külsõ lombozatra, akkor nincs mért aggódni. Ha viszont a száradás elkezd kifelé haladni, akkor már érdemes betegségre, kártevõre gyanakodni. Belõlük azonban sok van, pontos beazonosításukhoz ezért képre (minél közelebbi, részletes, több oldalról készült), vagy helyszíni szemlére van szükség.
Azoknál az örökzöldeknél amelyeknél, mint írja kívül gyönyörû zöldek nincs tehát tennivalója, amelyek viszont kívül is csúnyák, azokról kérem küldjön minél több és részletesebb képet: kertember@gmail.com.
Az örökzöldek károsítói ellen egyébként hatásosan lehet védekezni. Fontos, hogy a problémát idõben érzékeljük.
A belsõ száradás, még akkor sem okoz problémát, ha a növényt egyszer erõteljesen kell metszeni, így a belsõ része is feltárul. Egy darabig ( a leglasabban növõ örökzöldek esetében is maximum. egy évig, a gyorsan fejlõdõknél fél évig) a száraz rész csúnya képet mutatta, de ezt a növény új hajtásaival gyorsan elfedi.

Herold Ferenc 2011. 09. 21. 09:02

Tisztelt Kerttulajdonos!

Nagyon jókor bújtak át Önhöz ezek a kis hajtások. Épp abban az idõben járunk, amikor a buxus dugványok könnyen gyökeresednek. Augusztus-szeptember az a két hónap, amikor nagyon sok díszcserje szaporítható félfás dugványról. A buxus is közéjük tartozik. A félfás dugványt a növény ez évben fejlõdött hajtásairól tudja szedni. Ezeknek a hajtásoknak a tavasszal fejlõdött alsó része már elkezdett fásodni, de még nem oly mértékben erõsödtek meg, mint a tavalyi hajtásai. Ha közelrõl megnézi, lehet is látni, hogy még nem teljesen barnák, de már nem is zöldek, fiatal zsenge mivoltukat elvesztették, már nem annyira hajlékonyak, mint tavasszal. Ilyen hajtásokat vágjon le, és készítsen belõle 8-10 cm-es dugványokat. A dugványt a következõképp készítse el. A levágott hajtás még zöld, nem fásodó csúcsát távolítsa el, ez ugyanis biztosan el fog száradni a gyökereztetés ideje alatt, és zöld, éretlensége miatt még sok vizet igényel, ami a gyökér nélküli dugványt könnyen kiszipojozhatja. Szóval ezt a felsõ részt távolítsa el. Szintén vágja le az alsó már erõsen fásodott részt, ennek a gyökeresedési hajlama kisebb, mint a félfásé. A levágások után megbaradt 8-10 centis hajtás alsó felérõl távolítsa el a leveleket, úgy, hogy a hajtás háncsrésze ne sérüljön. A felsõ részén hagyja meg a leveleket, esetleg éles metszõollóval félbe vághatja, vagy egy kicsit megritkíthatja õket, annak érdekében, hogy csökkentse a dugvány vízigényét. Majd a kész dugványt nedves homokba, vagy ahhoz hasonló talajba állítsa, és tegye hûvös helyre, pl. egy fa alá, vagy árnyékolja valamilyen eszközzel, azért, hogy védja a közvetlen napsugaraktól. Öntözze rendszeresen és várja a gyökeresedést. Fontos, hogy a talal, amibe állítja õket mindig nedves legyen, de ne pangjon, álljon a víz a dugványok körül, mert attól elpusztulnak. Ha biztosra akar menni, akkor a dugványokat kezelheti gyökereztetõ hormonnal is, amit a gazdaboltokban, kertészeti árudákban tud beszerezni.
Tisztelettel: Herold Ferenc 2011. 08. 19. 04:23

Kedves Hajni!

Az Ön által felsorolt összes növényre károsan hat a gyomírtó. De csak akkor, ha a zöld levéllel érintkezi. Ha a növények törzsére kerül belõle egy kevés az nem okoz nekik gondot. Ez a szer ugyanis a levélen keresztül szívódik fel és a gyökérre hat. Ha szélcsendes idõben permetez, és kerüli a cserjék, fák leveleit, akkor akár a növények tövében is gyomírthat. Igazából nem tudok védõtávolságot írni, mert az nagyban függ a permetezéskori szélviszonyoktól, a permetezési nyomástól, a kijuttatás szórásképétõl, a kijuttatás magasságától. De hogy ne maardjon adat nélkül: szélcsendben, kúpos permetlé kijuttatási képpel, 3-4 bar-os nyomáson (a boltokban kapható kézzel pumpálható háti permetezõ gépek zöme ilyen), a föld felsíznétõl mért 20 cm-es kijuttatási magassággal számolva a védõtávolság 50 cm.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2011. 08. 14. 18:22

Tisztelt Kérdezõ!

Nincs jogi szabályozás arra, hogy a szomszéd telkérõl átnyúló ágakat melyik oldalon kell Önnek levágni, és melyiken a szomszédnak. Igazából annak a dolga lenne az átnyúló ágak levágás, akié a fa, akinek a telkén van a fa töve. De mivel Õt nem zavarja, hogy az Ön telkélre nyúlik át a növénye ága, ezért nem is vágja azokat az ágakat le. Talán, ha felszólítja Õt arra, hogy távolítsa el az átnyúló ágakat, akkor megteszi. Ha felszólítás ellenére sem metszi meg a növényeket,a kkor Önnek kell megtennie. Arra azonban vigyázzon, hogy csak a telekhatárig vágja vissza, mert ha a szomszádba is átnyúl és ott is levág az ágakból, akkor már beperelheti Önt a szomszéd.
Az ilyen ágátnyúlós ügyeket - amennyiben a felek nem tudnak megegyezni - ma már a bíróság vizsgálja ki, illetve dönti el, hogy kinek mit szabad, kinek mi a feladata polgári peres eljárásban, ami bizony több évig is eltarthat, és sok pénzbe kerül. Városi fõkertész munkakörömben több ilyen pert követtem végig. Sajnos nagyon sok olyan ügyem is volt, mint az Öné, de szerencsére a többségében sikerült a feleket egyetértésre hozni. Az sem lehet rossz ötlet, hogy a polgármesteri hivatalt kéri meg, hogy próbáljon intézkedni a szomszédjánál. Sajnos Õk is csak kérhetik a szomszédjukat, de kötelezni már a hivatal sem tud.
Régen volt erre is, és a telepítési, ültetési távolságokra jogi szabályozás, de ezt hatályon kívül helyezeték, és amit hoztak helyette, az ezekrõl nem rendelkezik. Pedig komoly probléma ez a szomszédok között. Gyakorló kertfenntartó, és kertépítõként hetente találkozom ilyen ügyekkel. Herold Ferenc 2011. 08. 10. 21:49

Kedves Hajni!

Elõre szeretném bocsájtani, hogy látatlanba nem könnyû megválaszolni a kérdést. De mivel elég részletesen leírta a problémát, ezért nem reménytelen.
Kicsit furcsa számomra, hogy gyomként jelentkezik a csalán és a laboda. Ez a két gyom nem jellemzõje a rendszeresen gondozott, és nyírt gyepnek, még akkor sem, ha foltokban néha kiszárad. Ilyen kiszáradt foltokban inkább muhar, kakaslábfû, vagy ahogy Ön is írta tarackbúza, csillyagpázsit jelenik meg. A zárt gyepállományban utifû, pitypang, gombocska, libapimpó, moha, lóhere szokott gondot okozni. Természetsen rajtuk kívül még van egy-két faj, ami talaj függvényében megjelenik, de ezek az álatlános gyomosítók. A csalán, laboba és a hozzájuk hasonló gyomok inkább olyan helyeken jelenenek meg, ahol nyugalmuk van, ritkán nyírják le õket, vagy friss termõföld került a területre, és abban volt elfekvõ gyommag. A csalán egyébként jelzõ növény, ami azt jelenti, hogy a talaj állapotára lehet következtetni a jelenlétébõl. Konkrétan a nedvesebb, üde nitrogénban gazdag talajt jelzi.
Akkor sorba veszem a gondokat.
Gyomosodás megelõzésének legjobb módja, ha a gyep egészséges, sûrû, jól záródó állományú, ekkor a szél, vagy állatok által behozott gyommagnak kevés esélye van a kikelésre. Mondanom sem kell, hogy ahhoz, hogy egy gyep "pipec" legyen sokat kell és rendszeresen dolgozni. Nyírni, öntözni, tápoldatozni, szellõztetni, betegségek ellen kezelni, talaját kezelni. Így elsõ olvasatra ez eléggé költségesnek tûnhet, de a látszat néha csal.
Gyomok eltüntetése. Kétszikûek írtása a legegyszerûbb, mert azokat szelektív gyomírtó szerekkel ki lehet ölni. Kaphatók erre a boltokban gyomírtó szerek. Egy négyzetméter költsége 20-30,-Ft körül mozog (szerenként változó). Az egyszikûek eltávolítása már bajosabb, ugyanis erre olyan gyomírtó szer van csak, ami a füvet is kiírtja. Tehát az egyszikûeket vagy mechanika úton kell kigyomlálni, vagy a gyeppel együtt kigyomírtózni. Vannak továbbá olyan gyomosítók, mint a libapimpó, vagy a moha (ami ugyan nem gyom, de mégis a fû gyomosítójaként tartjuk számon), amik azért jelennek meg, mert a talaj kémhatása változik, a talaj levegõtlenné válik, a kultúrgyep számára kedvezõtlenné válnak az életkörülmények, kiritkul, így lehetõvé válik a gyom megjelenése. És, ha már egyszer megjelennek, akkor szép lassan ki is szorítják onnan az amúgy is szenvedõ füvet.
Felülvetést úgy javaslom elvégezni, hogy ahol nagyobb foltokban rossz állapotú a talaj, ott az egész részt ki kell írtani gyomostul, a talajt fel kell lazítani, magágyat kell készíteni, és újravetni. Az nem fog mûködni, hogy fûmagot szórnak a meglévõ fû, és gyom közé, mert ott nem megfelelõ a mikroklíma arra, hogy a pici csírák megerõsödjenek, fûvé, továbbá a fümagot sem tudják kellõképpen bedolgozni a talajba.
A gyepének felújítására felelõsségteljesen csak akkor tudnék javaslatot tenni, ha láthatnám a problémát, vagy képeken, vagy személyesen.
Amikor gyepesítek, vagy olyan gyeppel állok szemben amira a tulajdonosa panaszkodik, mindig fel szoktam tenni a kérdést a tulajdonosnak. Mi a célja? Milyen gyepet szeretne? Mire akarja használni? Milyen lehetõségei vannak (pénz, idõ, szakértelem, gépesítettség, külsõ adottságok:talaj, víz, napfény). Amég ezzel nem vagyunk tisztában kár is nekiállni a gyepesítésnek. Nem mindegy ugyan is a vetendõ fûmag összetétele, a gondozás technológiája. Hiába akarunk mi golfpálya gyepet, ha nincs idõnk gondozni, vagy nincs pénzünk fenntartatni, vagy netán a talaj nem teszi lehetõvé stb. Arra akartam ezzel célozni, hogy egy lóherés, taracbúzás rendszeresen nyírt gyep is szép üdezöld tud lenni, benne a néhány tõ pitypang nem zavaró, sõt sárga virágával még mutatós is lehet, csakúgy, mint a gombocska (százszorszép).
Remélem tudtam valamennyire segíteni a probléma orvoslásában. Ha további kérdése van szívesen válaszolok.
Üdvözlettel:

Herold Ferenc 2011. 08. 01. 11:40