Szakbarbár

Apuka tgyásra nem, de gyedre jogosult, ha biztosítottként igényli és rendelkezik az igénylést megelőző 2 évben legalább 180 napi biztosítással. A gyed mindenképpen jövedelemfüggő, minimálbérből mindig csak minimálbér 70%-a mínusz 8,5% nyugdíjjárulék lesz, ha apuka igényli, akkor is. Kb. eddig értettem a kérdést, a többit nem értem, mert egyeskével lejár a gyed, ketteske meg még nincs útban, úgyhogy nem tudom, mi konkrétat tudnék mondani. A másikat inkább nem kommentálom, szerintem anélkül is tudod a véleményemet.

Ha talál egy másik céget 1 hónapon belül, aki egy kicsit együttműködőbb, akkor tudok segíteni és lehet ebből még 75.000-es tgyás és 70.000-es gyed is. Jó dolog, ha jól érzi magát és akár vissza is menne babázás után, de ebből nem él meg, pláne, hogy a jó érzés az első tgyás megérkezéséig tart majd csak.

Ki terjeszt ilyen rémhíreket? Ennek semmi alapja nincs. Ha biztosított vagy és rendelkezel a szükséges előzetes biztosítással, akkor tgyásra és gyedre is jogosult leszel és ehhez a táppénznek még csak annyi köze sincs, hogy esetleg kedvezőtlenül befolyásolná a majdani ellátások összegét.

Persze hogy nem találjátok, mert álmodtátok - ti, vagy aki ezt mondta.

A passzív gyed nem számít bele egy esetleges ketteskénél a gyedhez szükséges előzetes biztosítási időbe, ez a legfőbb hátránya. Ezen kívül ha nincs közalkalmazotti jogviszonyod, akkor nincs gyed 1. évére járó szabadság (illetve csak addig van, ameddig a jogviszony tart). De ami eddig járt, az nem vész el, mert azt pénzben megváltják.

Ha a munkaviszonyod közben él (csak szünetel), akkor ketteskével is jogosult leszel tgyásra és gyedre. Az ellátások alapja 0 bérezett nappal a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese.

Az előzetes biztosításod rendben van, márpedig ha az ok, akkor nagy gond nem lehet. A 8. hónap elején létesíts munkaviszonyt a minimálbér kétszeresét kicsit meghaladó bérrel és a -28. naptól igényelj tgyást. A tgyás és a gyed a minimálbér kétszeresének a 70%-a lesz. Ennyi az egész.

Csak az a félév van ingyen, aminek az első napján gyesen vagy, úgyhogy szeptembertől nincs tandíjmentességed.

Táppénzre egyáltalán nem vagy jogosult, mert nem vagy biztosított. Ha a szüléskor sem leszel az, akkor a tgyás és a gyed sem jár, csak az alanyi jogon járó, jelenleg nettó 22.600 Ft-os gyes. A biztosításod meg fog szakadni, úgyhogy a 2004-es béred után már nem állapítanak meg semmilyen ellátást, de ha az új - november végétől, december elejétől ajánlott - biztosításodban a minimálbér kétszerese fölötti átlagkeresetet produkálsz, akkor a tgyásnak és a gyednek a minimálbér kétszerese lesz az alapja.

Ki mondta Neked ezt a butaságot, hogy fizesd a 11%-ot? Te Brüsszelben biztosított vagy, úgyhogy itthon a E111-es nyomtatvánnyal a magyar állampolgárokra érvényes szabályok szerint jár az egészségügyi ellátás - hivatalosan, mert nem hivatalosan egy formailag helyes TAJ szám is elég hozzá. Ez itt nem Belgium, itthon nincs olyan nyilvántartás, amiből meg lehetne állapítani, hogy kinek a TAJ száma mögött van biztosítás, isten ne adj olyan, ahol nem csak ezt megalapozó jogviszony, de tényleges járulékfizetés is van - na ez már teljességgel megvalósíthatatlan. Próbáld ki egyszer nyugodtan, vagy nézz meg egy hajléktalant, hogy csinálja. Magyar tb ellátást akkor kaphatsz, ha itthon leszel rá jogosult. A gyedhez a szülést megelőző 2 évben legalább 180 napi biztosítás és az igényléskor aktuális biztosítás a feltétel. Előbbivel nem lesz gond, mert a tagállamokban szerzett biztosítást beszámítják, de nem ártana a - kinti - szülési szabadság lejárta után, a gyed itthonról történő igénylése előtt gyorsan biztosításba kerülni, bármilyen rövid időre is, a minimálbér kétszeresét meghaladó bérrel. Így a minimálbér kétszerese lenne a gyeded alapja. Ha ezt nem teszed, akkor hazaköltözés esetén az alanyi jogon járó gyesre vagy jogosult, ami a gyednek kevesebb, mint a harmada, idén nettó 22.600 Ft.

Nem, ez nem így van, a valóság ennél rosszabb. Ha felsőoktatási intézményben tanul tovább, akkor egyáltalán nem jár a családi pótlék, sem szeptembertől, sem pedig - ebből következően - a nyári hónapokra visszamenőleg. Legfeljebb a gyermekszámba számít be, ha vannak kisebb testvérek, aki(k)re így többet lehet kapni.

1. Méltányosság nélkül is jár a gyes a tartós beteg gyerek után. Ez annyira együtt működik a családi pótlékkal, hogy elég a kettőhöz egyetlen igazolást benyújtani a betegségről. 10 éves kor után a 14. évig lehet méltányosságból meghosszabbítani a gyest. 2. Gyes mellett 4 órás munka nyugodtan lehet

Nem. Ha nem ikrekről lenne szó, akkor azt meg lehetne tenni, hogy az egyik gyerekkel anyuka gyesen, a másikkal apuka gyápon, de így nem. Egyszerre csak egy ellátást lehet igénybevenni, ha az anyuka gyese, akkor mást nem lehet igényelni.

0 bérezett nappal, tehát ha a gyesbe szülsz bele és nem mész táppénzre, akkor a tgyás és a gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ha táppénzre mész, akkor az első pár napra - 80%-os - betegszabadságra járó bért kapsz, ebből lesz pár napi tényleges jövedelmed, ebben az esetben ez, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az alap. Ha a 80% kevesebb, mint a minimálbér kétszerese, akkor gondold meg jól, hogy mész-e táppénzre.

Ha 2004.05.01 után Szlovákiában volt biztosított, akár akár holnaptól is jogosult táppénzre, utána meg tgyásra és gyedre, mert az EU csatlakozás után a többi tagállamban szerzett biztosítást beszámítják abba a 180 napba, ami a tgyás és a gyed egyik feltétele. (A másik feltétel az aktuális biztosítás.) Ezekről részletesen olvashatsz a családineten. Ha korábban nem volt otthon biztosítása, akkor a 180 napot május 17-től kell produkálnia. Családtámogatási ellátásokra Magyarországról nem lesz jogosult (nem írtad, hogy letelepedési engedéllyel rendelkeznétek és itt laknátok), de érdeklődjetek, hogy mint szlovák állampolgároknak az ottani rendszerben mi jár, biztos van valami hasonló, mint nálunk a családi pótlék.

Bérezett napnak az számít, amikor olyan jövedelmünk van, amiből egészségbiztosítási járulékot vonnak, ezt akkor is naptári napban mérik, ha általában munkanapra járnak. Bérezett nap tehát a "sima" munkanap, a szabadság, az ünnep, az egyéb fizetett távollét és a betegszabadság, mindegyikbe beletartozik a hétvége is. A táppénz, tgyás, gyed, gyes, munkanélküli járadék nem járulékköteles, ezek nem minősülnek bérezett napnak annak ellenére, hogy szolgálati idő és - ha közben van ezt megalapozó jogviszony, akkor - biztosításban töltött idő is. A táppénz alapjába az a jövedelem számít bele, ami után 4%-os egészségbiztosítási járulékot kell vonni. A társadalombiztosítási, családtámogatási és munkanélküli ellátások nem járulékkötelesek, ezeken kívül minden, ami nincs benne a következő felsorolásban, az járulékköteles. A kivételek: jubileumi jutalom, végkielégítés, újrakezdési támogatás, titoktartási díj, szabadságmegváltás, határozott idejű munkaviszony megszűnésekor a hátralévő időre, de legfeljebb 1 évre járó bér. Ha olyanból is levonták, amiből nem kellene, akkor az ennek ellenére nem számít bele és ez fordítva is igaz, soha nem az dönti el, hogy mit csináltak, hanem hogy hogy kellett volna. Az átlagkereset számításakor a járulékköteles jövedelmet annyi naptári nappal osztják, amennyire vonatkozott. A táppénz mert sem a számlálóban nincs benne (mivel nem járulékköteles), sem pedig a nevezőben (mert nem járulékfizetős időszakra vonatkozik). Külön szabály vonatkozik a rendszeres és a nem rendszeres jövedelmek beszámíthatóságára. A rendszeres jövedelmekből (alapbér és a havi rendszerességgel járó pótlékok, pl. műszakpótlék, vezetői pótlék), azt veszik figyelembe, ami a számítási időszakra jár, a nem rendszeres jövedelmekből (ezek leggyakrabban a jutalom, prémium, túlóra) pedig azt, amit a számítási időszakban fizettek ki. A táppénz jövedelmet hivatott pótolni, ezért összege a korábbi jövedelemtől függ. A korábbi jövedelmet legfeljebb az előző év elejéig nézzük. Amikor nekiállunk megállapítani az ellátás összegét, akkor a jövedelmeket a jogosultság 1. napja és az előző év január 1. között vizsgáljuk, ez az irányadó időszak, amin belül majd még tovább keresgélünk. Az irányadó időszakon belül lesz egy számítási időszak, aminek a jövedelmét végül alapul vesszük a táppénzhez, ez általában rövidebb, mint az irányadó időszak, de - ha sehogyan sem találunk annyi napot, amennyit szeretnénk, akkor - lehet olyan is, hogy megegyezik vele. 1) Ha az előző év január 1. - december 31. között van legalább 180 bérezett (=járulékfizetős) naptári nap, akkor az előző év lesz a számítási időszak. 2) Ha nincsen, akkor továbbmegyünk, megnézzük, hogy közvetlenül a jogosultság előtt találunk-e 180 napot. Ha így megvan, és ez akár 2 évből is összejöhet, pl. 2004 novembertől 2005 áprilisig, akkor az utolsó 180 nap lesz a számítási időszak. 3) Ha sehogyan sincs meg, akkor annyiból számolunk átlagot, amennyi van, de ilyenkor bármilyen magas is a 180-nál kevesebb napban az átlag, legfeljebb a minimálbér után állapítják meg az ellátást, kivéve, ha táppénz, tgyás, gyed miatt nem tudott összejönni az a bizonyos 180 nap, mert olyankor ebben az esetben az előző ellátás alapja éled fel.

Egy naptári évet, január 1-től december 31-ig. Az ellátásoknak ugyanis alapesetben az előző évi jövedelem az alapja. Hiába tennéd azt pl. hogy 2006. januártól váltasz és 2006. júliusban szülsz, így még a tgyásnak és a gyednek is a 2005-ös jövedelem lenne az alapja. De ha az előző évben már csak az új munkahelyen szerzett magasabb jövedelem van, akkor az lesz az ellátások alapja.

Kedves Szakbarbár! A kérdésem a következő lenne:Ikergyermekeimmel jelenleg gyesen vagyok,de szeretnék mellette 4 órás munkaidőben dolgozni.Nos ahol eddig dolgoztam a munkahelyem megszünt a cég nem. Jelenleg fizetésnélküli szabin vagyok a gyes alatt.Más céghez szeretnék menni dolgozni.Mi lenne a legjobb megoldás erre? Hogy járnék a legjobban? Köszönettel:

Ha betöltötte a korhatárt, akkor mostmár marad a rokkantsági nyugdíj