Olvasói kérdésTisztelt professzor ur!
35 evesen babat szeretnenek a ferjemmel. Mivel nagyon sok emesztesi problemaim voltak/vannak elmentem a haziorvosunkhoz ( Angliaban elunk), aki azt mondta IBS-em van valoszinuleg, kiserletezzem ki, hogy mi az ami nem jo nekem. ( szinte mast sem csinalok mar honapok ota). Mostmar elviselhetetlenul kover vagyok, a 164 cm-el, 85kg, es mar nem nezek ki katasztrofalisan, nagyon nehez elviselnem, hogy barmennyire is keveset es azt is nagyon meggondolva eszem, csak hizok. Mindezt napi sportolas mellett. Szenhidratot szinte mar csak keves durum tesztat eszem, mert amugy csak elmegyek valami melett, mar meglatszik rajtam. Regebben rengeteget razott a hideg es sehogy nem tudtam felmelegedni, nagyon szaraz is volt a borom es allamdoan faradt es levert voltam. Az elmult felevben viszont ezek nem voltak annyira jelen, vagy csak mar megszoktam, hogy en ilyen vagyok.
Az orvos azert elkuldott egy vervetelre amiben a TSH-m magasnak van megjelolve. Itt 0.30-4.20 as ref tartomany mellett az enyem 5.09. (A T4 es a T3 az jo. )Mivel o nem gondolja, hogy ennek barmi koze is lenne a teherbeeseshez nem is akart vele fogallakozni.... En viszont ugy gondoltam, es ezt el is mondtam neki, hogy mivel babat szeretnenk ennek azert utana kellene jarni. Nem volt hajlando beutalni sem nogyogyaszhoz sem endokrinologushoz, de mivel nem tagitottam felhivott egy \" szakertot\" aki latatlanban erre az egy eredmenyre azt mondta ez subclinical hypothiroiditis es feliratott a haziorvosommal nekem 50mcg levothyroxinet.
Lehet h szuksegem van erre a gyogyszerre, de abban is biztos vagyok, hogy ez igy eleg komolytalan es felelotlen. Mivel ugy latszik itt nem tudok eljutni egy endokrinologushoz az NHS-en belul, igy szeretnem kerni az on velmenyet, hogy mit is csinaljak. 35 eves vagyok es nem szeretnem huzni az idot, de azt sem, hogy valaki felelotlensege miatt eletem vegeig szedjek egy gyogyszert.
El kell mondjam azt is, hogy a bizalmatlansagom mar igen sokretegu, mivel szabalyosan kinevettek mikor az otthoni onkologus- borgyogyasz elismert szakember bazaliomat diganosztizalt nalam augusztusban, mert szerintuk tevedett. Persze ragaszkodtam a szovettanhoz, ami meigazolta, hogy el kellett tavolitani a tumort a fejemrol.
Azt hiszem mindket eset kulon-kulon megallja a helyet es okot az aggodalmunkra. Legkozelebb aprilisban megyek haza 2 hetre on szerint erdemes-e varni addig, hogy otthon alaposan kivizsgaljanak esetleg On, vagy indokolt valoban ez a gyogyszer. Par honapja szedek fogamzast elosegito vitamint es 5mg folsavat ( a ferjemnek egy testvere meg babakorban meghalt spina bifida miatt) ez fefolyasolhatja a TSH eredmenyet?
Ha esetleg otthon, egy alapos kivizsgalas utan kezdenem el szedni a gyogyszert, az mennyi ido mulva vinne vissza a TSH-t?
Elnezest kerek az aggodalmaskodasomert, de szeretnem jol csinalni a dolgokat es ugy erzem ebben itt nem vagyok tamogatva.
Elore is nagyon szepen koszonom kedves valaszat!
Szep estet kivanok Onnek.
Tisztelettel,
Katalin
Szakértői válaszTisztelt Katalin!
Ha megengedi, akkor a leírtakat nem kommentálom, inkább segíteni szeretnék.
Nagy valószínüséggel autoimmun pajzsmirigygyulladása is van. Ennek részleteit illetően utalok az előző kérdezőnek adott válaszomra. Az Ön esetében a helyzet összetettebb. Egyrészt azért, mert gyermeket szeretne, másrészt mert az IBS-sel is társul.
I. Ami a TSH-illeti:
A pajzsmirigy-betegségek detektálása gyakran a TSH kóros értékén alapul, így a TSH referenciatartományának meghatározása nagyon fontos, egyúttal igen nehéz feladat. Az utóbbi három évtizedben a TSH felső határa a legújabb immunoassay-k megjelenésével a 10mIU/l szintről 2,5 mIU/l szintre csökkent. A TSH heterogén glikoproteinként található a keringésben; a különböző immunoassay-k specificitása pedig heterogén, így a TSH más-más isoformjait képesek detektálni. Ennek következtében a különböző vizsgálatok összehasonlítása nehézségekhez vezethet. A „normális” pajzsmirigy status meghatározása, a referencia populáció kiválasztása ugyancsak komoly problémákat vethet fel. Az Egyesült Államokban végzett National Health and Nutritional Examination Survay III (NHANES III) az anti-tireoglobulin antitest (TgAb) prevalenciáját 10%-nak, a tireoidea-peroxidáz (anti TPO) prevalenciáját 20%-nak találta a teljes populációban. Az ultrahang vizsgálattal detektálható hipoechogén inhomogenitás is gyakori eltérésnek bizonyult. A TSH referenciatartomány meghatározásában tulajdonképpen csak a következő kritériumoknak megfelelően lehet eljárni: vérvétel reggel éhgyomorra olyan betegekből, akik családi anamnézisében nem szerepel pajzsmirigy betegség, nem szednek gyógyszert, nincs látható illetve tapintható golyvájuk, a pajzsmirigy ultrahang képe eltérést nem mutat és sem anti TPO, sem anti TG pozitivitás nem detektálható. A NHANES III vizsgálatban az anti TPO pozitivitás a TSH növekedésével együtt emelkedett (5.5% 0.4-1.0 mIU/l TSH szintnél, 30.6% 3.5-4.0 mIU/l TSH szintnél, míg 80-90% 10 mIU/l feletti TSH esetén) így egyértelműnek mondható az immunrendszernek a TSH szintet befolyásoló hatása. Az előbbiek szerinti pajzsmirigy betegségektől mentes, 13344 személyből álló referencia tartományban a NHANES III szerint a medián TSH érték 1.39 mIU/l, a 2.5 és 97.5%-os percentilis határérték 0.45 illetve 4.12 mIU/l volt. Mindazonáltal a TSH érték nem követte a klasszikus gaussi eloszlást, tekintve hogy a referencia populáció mindösszesen 9%-ának volt a TSH értéke 2.5 mIU/l felett. Ezt az ún. okkult (antitest negatív) autoimmun pajzsmirigybetegségek TSH-t emelő hatásával lehetett magyarázni. A normál tartomány meghatározásánál figyelembe kell venni azt, hogy a NHANES III az USA-ban készült felmérés, ahol jól ismerten a jódellátottság –az állati takarmányok jódozásának is köszönhetően- normális. A magyarországi viszonyoknak talán jobban megfeleltethető az a németországi felmérés (NACB), amelyben 453 egészséges véradó TSH szintjét mérték. Ebben a csoportban a TSH alsó tartománya 0.4 mIU/l, míg a felső tartomány 3.7 mIU/l volt, és a NHANES III-hoz hasonlóan ez sem követte a gaussi eloszlást. A felső normális értékekben észlelt alacsonyabb százalékos arány a TSH receptor génpolimorfizmussal valamint TSH mikroheterogenitásával is magyarázható. A különbség az USA-ban és a Németországban észlelt eredmények között az előbbiben észlelt –kiegyensúlyozottabb jódellátottsághoz köthető- magasabb Hashimoto thyreoiditis arányra, míg az utóbbiban észlelhető –csökkent jódbevitelhez köthető- magasabb autonóm adenoma előfordulásra vezethető vissza. Magyarország speciális helyzetben van, hiszen a jódellátottság földrajzi régiónként jelentősen eltérő lehet. Ismert tény, hogy az Alföld északi része (leginkább a Jászság), Békés megye egy része az artézi kutak vizének köszönhetően jódban gazdag területnek minősül, míg az ország többi része leginkább jódban szegény területnek számít. Magyarországon eddig populációspecifikus, a jódellátottságot is figyelembevevő referenciatartomány-meghatározás nem készült, így ennek elvégzése mindenképpen hiánypótló lenne. Addig is a magyarországi TSH referenciatartománynál a német populációban mért eredmények figyelembevétele célszerű.
A referenciatartomány meghatározásánál az életkort, valamint a hypothalamus – hypophysis – pajzsmirigy tengely szabályozási pontjainak (set point) a változását, az úgynevezett individuális TSH tartományt is figyelembe kell venni. Ismert tény, hogy a TSH szintje az életkor előrehaladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél. A set point individuális; azonos T4 szint eléréséhez személyektől függően más és más TSH értékre van szükség, amely ráadásul egy egyénen belül is a legkülönbözőbb paraméterektől, biológiai helyzettől függően változik. Egy alacsonyabb T4 szint egyébként nem jelent feltétlen rosszabb pajzsmirigy funkciót, mivel az aktív T3 konverziót végző dejodinázok (leginkább a 2-es típusa) aktivitása növekszik, ahogy a T4 szintje csökken, így az aktív funkció akár változatlan is maradhat. A szubklinikus hipotireózis kezelésének elvei
Több kiemelendő néhány fontos paraméter, amely a döntésünket érdemben befolyásolhatja. Ilyen az anti-TPO pozitivitás, a terhesség illetve terhességi szándék, korábbi vetélés ténye, továbbá az esetlegesen fennálló kardiovaszkuláris rizikófaktorok. A szubklinkus hipotireózis kezelése ezek alapján nem lehet automatikus, a hormonkezelés egyértelmű előnyei leginkább fiatal korban, a rizikófaktorok fennállása esetén érvényesülnek.
Reasons Why Your TSH May Be Fluctuating,What factors might account for a TSH that is changing?
1. Change in Dosage -- changing your thyroid medication may change your TSH.
2. Potency Fluctuations in your medication
3. Lab changes or mix-ups
4. The timing of when you take your pill
5. Starting or stopping a high-fiber diet
6. Starting/stopping calcium or iron supplements
7. Eating too many soy products
8. Eating too many goitrogenic foods, which include Brussels sprouts, rutabaga, turnips, kohlrabi, radishes, cauliflower, African cassava, millet, babassu (a palm-tree coconut fruit popular in Brazil and Africa) cabbage, and kale
9. Change of seasons -- TSH can rise in the colder months
10. Hormonal fluctuations
11. Pregnancy
12. Certain herbs/Supplements
13. Certain prescription drugs
14. Stress or illness
15. Progression of your thyroid disease.
II. Ami a társuló betegségét illeti:
Recently an increasing amount of data has been gathered on the connection between neuro-endocrine and immune systems. Results of molecular genetic research provided evidence for a common language of these systems including neurotransmitters, hormones and cytokines. It has been proven that the immune system is capable of producing neurotransmitters and hormones and even the endocrine system can prepare cytokines. This integrative (holistic) approach makes possible the investigation of physiological and pathological events as interactions of psycho-neuro-endocrine-immune systems. The associations of autoimmune diseases and the autoimmune polyendocrine syndromes constitute a heterogeneous group of disorders characterised by decreased or lost immune tolerance against self-antigens. Molecular genetic research explored the mechanism of the associations of diseases which are called organ-specific. Autoimmune polyendocrine syndrome Type 1 is characterised by the presence of at least two of the three cardinal diseases: Addison’s disease, autoimmune hypoparathyroidism, and mucocutaneous candidiasis. This rare autosomal recessive syndrome is induced by mutations of the autoimmune regulator (AIRE) gene. Autoimmune polyendocrine syndrome Type 2 that occurs at a much higher frequency is observed and defined as the coexistence of Addison’s disease, autoimmune thyroid disease and/or Type 1 diabetes mellitus. Autoimmune polyendocrine syndrome Type 3 is characterised by an association of autoimmune thyroid disease and Type 1 diabetes mellitus. In contrast to autoimmune polyendocrine syndrome Type 1, HLA and other antigens have proven to be important in Types 2 and 3 of the syndrome. Identification of genetic factors predisposing to these syndromes contributes to our understanding of the common mechanisms involved in autoimmunity and offers a possibility for early treatment and prevention as well.(Balázs Cs. ,Fehér J CEMED 2009)
III. Ami a terhességet illeti:
A pajzsmirigy hormonjai maghatározó fontosságúak minden szervünk működése szempontjából a szívműködéstől a hajképződésig. Kiderült, hogy a nők sterilitásának, az ismételt vetéléseknek a hátterében is a pajzsmirigy működésének zavara (autoimmun gyulladása, csökkent működése) áll. Ennek a népegészségügyi jelentőségű kérdésnek a felismerése késztette a kutatókat arra, hogy 2009 április 16-17 között Washingtonban megrendezzék azt a Szimpóziumot, ahol igyekeztünk összefoglalni a pajzsmirigy működésének zavarai és a sterilitás, a spontán vetélésék, a magzat fejlődési rendellenességek közötti tudományosan megalapozott kapcsolatokat. Ezen túlmenően ajánlásokat kidolgoztak ki a kezelésre, megelőzésre egyaránt. A hazai szakemberek számára ez elmúlt év májusában foglaltam össze a leglényegesebb információkat.
A legfontosabb megállapításaik a következők voltak:
• A terhesség alatt a pajzsmirigy 50%-kal több hormont termel, mint előtte
• A terhesség idején a pajzsmirigy térfogata 10-20%-kal növekszik.
• A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél találtakéval.
• A terhesség alatt a csökkent pajzsmirigy működésének (hipotireózisnak) a veszélye lényegesen nagyobb, mint a nem terhesekének.
• A pajzsmirigy betegségeinek több formája (autoimun betegségek, pajzsmirigy gyulladásos betegségei) öröklődhetnek.
• A magzat saját pajzsmirigye a terhesség első három hónapjában fejlődik ki, addig az anya által termelt hormonra van utalva
• A fokozott jódbevitel a terhesek számára (akik nem szenvednek pajzsmirigy betegségben!) alapvetően fontos, ugyanis a hormon képzéséhez erre az anyagra feltétlen szükség van. A pajzsmirigygyulladás esetén KONTRAINDIKÁLT! A már korábban csökken pajzsmirigy működésű terhesekben a tiroxin dózisát feltétlen célszerű emelni a kiindulási érték 50%-val.
• A nem megfelelően kezelt terhesek gyermekeinek pajzsmirigy működése, ill. idegrendszeri-szellemi fejlődése (IQ) károsodott lehet.
• A terhesek egy részének szelénhiánya is van, ezért ennek pótlására célszerű törekedni.
• A szülések után 2-4 hónap múlva az esetek 8-18%-ban autoimmun pajzsmirigygyulladás alakulhat ki.
• A pajzsmirigy fokozott működésének megállapítása nehezebb, mint a nem terheseknél, mert egyes tünetek: idegesség, gyengeség, alvási zavarok, izzadékonyság a terhességben egyébként is megfigyelhető tünetek. Ezt nehezíti az is, hogy a hagyományos hormonszintek sem nyújtanak a diagnózishoz mindig segítséget. Azt javasolják, hogy ilyen esetben endokrinológus segítségét vegyék igénybe a diagnózistól a kezelésig .
Az Amerikai Pajzsmirigy Társaság (ATA) azt ajánlja, hogy már a családtervezés időszakában mérjék fel, hogy ki tartozik a fokozottan veszélyeztetett („high risk”) csoportba.
Kiket sorolnak ide:
• Akiket már kezeltek pajzsmirigy betegség miatt.
• Akiknek a családjában pajzsmirigybetegség fordult elő
• Akinek golyvájuk (strúmájuk) ismert.
• Akiknek pajzsmirigy elleni antitestek (fehérjék) mutathatók ki a vérükben.
• Akinek inzulinnal kezelt cukorbetegségük van.
• Akinek egyéb autoimmun betegségük: ízületi-, bél-, bőr-, máj-vese-, szembetegségei ismertek.
• Akinek meddősége van (ennek hátterében autoimmun pajzsmirigybetegség állhat!).
• Akiknek ismételt vetélésük, koraszülésük volt.
• Akiknek nyakát valamilyen okból besugározták
A fokozott rizikójú nők kiszűrése lényegesen csökkentheti a sterilitást, a vetélések, tovább az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek számát.
További részletes kivizsgálást (immuno-endokrin) javaslok és ennek megfelelő kezelést.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba