Olvasói kérdés
Tisztelt Doktor Úr! Január 24.-én voltam pm. ultrahangon aminek az eredménye a következő lett: jobb lebeny:40x18x16mm középső harmadában lateralisan egy 6mm átmérőjű csökkent echogenitású szolid képlet látható
bal lebeny: 40x19x16 mm, szerkezete homogén, echogenitása norm. Mi lehet az a képlet a jobb lebenyen? ciszta vagy göb? December elején is voltam egy nyaki ultrahangon magán rendelésen de ott csak annyi van a leleten hogy a pm.lebenyek norm. méretűek és reflektivításúak. Van okom aggódni ? Ott lehetett az a valami már decemberben is? egyébként nyelési panaszaim vannak. Mintha lenne valami a nyelvem vagy a lágyszájpadomon nyeléskor nem igazán tudom már eldönteni hol is érzem pontosan meg néha gombóc érzés van a torkomban és a fülem mögötti és előtti rész , és a az állkapocs alatti rész is feszül de csak jobb oldalon.Előre is köszönöm a válaszát! Tisztelettel: Amália
bal lebeny: 40x19x16 mm, szerkezete homogén, echogenitása norm. Mi lehet az a képlet a jobb lebenyen? ciszta vagy göb? December elején is voltam egy nyaki ultrahangon magán rendelésen de ott csak annyi van a leleten hogy a pm.lebenyek norm. méretűek és reflektivításúak. Van okom aggódni ? Ott lehetett az a valami már decemberben is? egyébként nyelési panaszaim vannak. Mintha lenne valami a nyelvem vagy a lágyszájpadomon nyeléskor nem igazán tudom már eldönteni hol is érzem pontosan meg néha gombóc érzés van a torkomban és a fülem mögötti és előtti rész , és a az állkapocs alatti rész is feszül de csak jobb oldalon.Előre is köszönöm a válaszát! Tisztelettel: Amália
Szakértői válasz
Tisztelt Amália!
Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön több, némileg ellentmondásos információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de - legnagyobb sajnálatomra - a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte. Az egyes laboratóriumi módszerek ugyanis nagyon eltérőek, ezért a vizsgálatok értékelésében a laboratórium orvosai és kezelőorvosai lehetnek segítségére, akik ezeknek az információknak birtokában vannak, „validálják” az eredményeket. Az UH vizsgálat egy adat, az önmagában nehezen értékelhető. A kivizsgálásnak pontos mechanizmusa van:
Melyek ezek?
• A betegek részletes kikérdezése: a családi háttértől, korábbi betegségeitől kezdve az alkalmazott gyógyszerekig
• A beteg megvizsgálása: pulzus tapintása, bőr-, haj-, szemöldök-, köröm vizsgálata (utalok ezen a honlapon a bőr és pajzsmirigybetegségek kapcsolatára vonatkozó írásomra. A pajzsmirigy tapintása nem elhagyható! Nem az ultrahang vizsgálat az első és nem is helyettesíti a tapintást.
• A laboratórium vizsgálatok közül a szuperszenzitív TSH az első, de nem feltétlen elegendő teszt. Gyakran tapasztalom, hogy amennyiben ez ún. normál tartományban van, akkor nincs további vizsgálat. A TSH az egyedüli vizsgálat, amely a pajzsmirigybetegségek felismeréséhez és kezeléshez szükséges? A kérdés gyakorlatilag minden betegben felmerül, sőt azokban is, akiknek szűrővizsgálatuk során végzik el ezt a tesztet. Azt tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, ha más nem, akkor az ún. normál érték kérdése borzolhatja a kedélyeket. Több betegem beszámolójából is idézhetnék, sajnos elég sok a kedvezőtlen tapasztalat, mégis egy gyakori példát emelnék ki: Túlműködést mutató TSH értékek esetén a tünetek alapján fontos utána járnunk, hogy a pajzsmirigy működés zavarát nem agyalapi mirigy eredetű eltérés okozza-e. Hiba lenne tehát pusztán a számokra hagyatkozva kezelni a beteget. Mi tehát a TSH? Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy (!) - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek? A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték! A teljes kivizsgálásnak tartalmaznia kell a szabad T3, szabad T4 értékeit (egyese esetekben a reverz T3-t is), az antitestek közül a TPO- a tireoglobulin-, a TSH receptor elleni antitestek mérését is!
Részletes immuno-endokrin kivizsgálást javaslok.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön több, némileg ellentmondásos információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de - legnagyobb sajnálatomra - a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte. Az egyes laboratóriumi módszerek ugyanis nagyon eltérőek, ezért a vizsgálatok értékelésében a laboratórium orvosai és kezelőorvosai lehetnek segítségére, akik ezeknek az információknak birtokában vannak, „validálják” az eredményeket. Az UH vizsgálat egy adat, az önmagában nehezen értékelhető. A kivizsgálásnak pontos mechanizmusa van:
Melyek ezek?
• A betegek részletes kikérdezése: a családi háttértől, korábbi betegségeitől kezdve az alkalmazott gyógyszerekig
• A beteg megvizsgálása: pulzus tapintása, bőr-, haj-, szemöldök-, köröm vizsgálata (utalok ezen a honlapon a bőr és pajzsmirigybetegségek kapcsolatára vonatkozó írásomra. A pajzsmirigy tapintása nem elhagyható! Nem az ultrahang vizsgálat az első és nem is helyettesíti a tapintást.
• A laboratórium vizsgálatok közül a szuperszenzitív TSH az első, de nem feltétlen elegendő teszt. Gyakran tapasztalom, hogy amennyiben ez ún. normál tartományban van, akkor nincs további vizsgálat. A TSH az egyedüli vizsgálat, amely a pajzsmirigybetegségek felismeréséhez és kezeléshez szükséges? A kérdés gyakorlatilag minden betegben felmerül, sőt azokban is, akiknek szűrővizsgálatuk során végzik el ezt a tesztet. Azt tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, ha más nem, akkor az ún. normál érték kérdése borzolhatja a kedélyeket. Több betegem beszámolójából is idézhetnék, sajnos elég sok a kedvezőtlen tapasztalat, mégis egy gyakori példát emelnék ki: Túlműködést mutató TSH értékek esetén a tünetek alapján fontos utána járnunk, hogy a pajzsmirigy működés zavarát nem agyalapi mirigy eredetű eltérés okozza-e. Hiba lenne tehát pusztán a számokra hagyatkozva kezelni a beteget. Mi tehát a TSH? Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy (!) - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek? A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték! A teljes kivizsgálásnak tartalmaznia kell a szabad T3, szabad T4 értékeit (egyese esetekben a reverz T3-t is), az antitestek közül a TPO- a tireoglobulin-, a TSH receptor elleni antitestek mérését is!
Részletes immuno-endokrin kivizsgálást javaslok.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba