Olvasói kérdés
Kedves Katalin.Köszönöm hogy ilyen hamar válaszolt nekem.Igen én is azt gondolom hogy minden "normális nő""elhagyná a férjét ha ezt csinálná vele!az eszem azt diktálja hogy ő már ugy is eldöntötte hogy uj életet akar kezdeni nélkülünk,de ezt én nem tudom elfogadni ,sokszor azt hiszem megőrülök,azt kérdem folyamatosan hogy miért csinálja ezt !!!Holott mikor ithol volt teljesen másként viselkedett és az a baj hogy őt nagyon lehet irányitani.Azt mondja szerelmes lett ebbe a nőbe,de lehet szerintem ez csak egy vágy,az után amit ez a nő biztosit neki mert ott semmi gond nincs!!Szállón laknak,nem kell semit fizetni,nem kell semit dolgozni a ház körül,nincs a gyerek aki nyafog ha nem foglalkozik vele,szóval szabad mint a madár,de akkor is az lenne ha nem csalna meg azzal a nővel!!!!Ha kérdem hogy mit rontottam el nem válaszol rá,nem tud magyarázatot adni a viselkedésére!Ez a liba meg lassan már abba is beleszól hogy mikor beszélhet a gyerekkel,holott a válóper még be sincs adva,ő is ugy viselkedik 28éves létére mint egy gyerek,pedig neki is volt vőlegénye azt hiszemkb:5évig és most hogy a férjemmel összeismerkedett ott hagyta!!Köszönöm hogy meg hallgat kedves Katalin!Tisztelettel:Csini75
Szakértői válasz
Kedves Hölgyem!
Nem hiszem, hogy ilyet írtam volna, hogy egy "normális nő" ebben a helyzetben elhagyná a férjét. Maga nagyon is normális a vívódásaival és a szenvedésével együtt, az lenne nem normális, ha nem érezne semmit egy ilyen veszteségtől. Viszont azért azt mégiscsak tanácsolnám, hogy se azzal a "libával", se a férje elgondolásaival ne foglalkozzon! Nem láthatunk ugyanis bele mások fejébe. Mindaz, amit ír, csak feltételezés. Lehet, hogy a férje azért nem válaszol az okokat firtató kérdéseire, mert vagy nem akarja megbántani magát azzal, hogy újra közli, beleszeretett egy másik nőbe, vagy maga sem tudja, pontosan mit érez, mit is szeretne. Elképzelhető, hogy ő is vívódik. A lényeg, hogy csak magával foglalkozzon, a saját maga érzéseivel. Nem hiszem, hogy maga elrontott volna bármit. Magát ne hibáztassa. De másokat sem. Persze lehet dühös, lehetnek indulatai, ez érthető is. Segítene, ha az érzéseit megoszthatná akár egy jó barátnővel, akár egy pszichológussal.
Minden jót kívánok.
Nem hiszem, hogy ilyet írtam volna, hogy egy "normális nő" ebben a helyzetben elhagyná a férjét. Maga nagyon is normális a vívódásaival és a szenvedésével együtt, az lenne nem normális, ha nem érezne semmit egy ilyen veszteségtől. Viszont azért azt mégiscsak tanácsolnám, hogy se azzal a "libával", se a férje elgondolásaival ne foglalkozzon! Nem láthatunk ugyanis bele mások fejébe. Mindaz, amit ír, csak feltételezés. Lehet, hogy a férje azért nem válaszol az okokat firtató kérdéseire, mert vagy nem akarja megbántani magát azzal, hogy újra közli, beleszeretett egy másik nőbe, vagy maga sem tudja, pontosan mit érez, mit is szeretne. Elképzelhető, hogy ő is vívódik. A lényeg, hogy csak magával foglalkozzon, a saját maga érzéseivel. Nem hiszem, hogy maga elrontott volna bármit. Magát ne hibáztassa. De másokat sem. Persze lehet dühös, lehetnek indulatai, ez érthető is. Segítene, ha az érzéseit megoszthatná akár egy jó barátnővel, akár egy pszichológussal.
Minden jót kívánok.
Gimes Katalin