Olvasói kérdés
Kedves Katalin.Hát hol is kezdjem hogy röviden leirjam a történetet ami a problémát jelenti!A férjemmel 10éve vagyunk házasok,van egy 9éves kislányunk.Ő nagyon sok évig mikor a gyerek megszületett kiment dolgozni Németországba .Az elején még nem is volt semmi gond,de 2007-ben hazajött majd 2008-ban ismét visszament,majd 2009-ben végleg ithol maradt,Ekkor kezdődtek a gondok ithol elment dolgozni egy gyárba és kb:5hónap mulva kiderült hogy összemelegedett egy nállam is idősebb nővel./Én 38 vagyok a nő akkor volt 41/.Ezt még ugy ahogy átvészeltük megbeszéltük legalább is én azt hittem de mint kiderült ők folyamatosan a hátam mögött amikor csak tehették eszélgetek, legalább is a hölgy ezt mondta ,hogy ezen kivül történt-e valami azt nem tudom.Na és most ő megint kint dolgozik mert az anyagi helyzetünk nem tul rózsás,és alig ment ki rá 2hónapra összeismerkedett egy kolleganőjével ,aki ott hagyta a vőlegényét ő pedig bejelentette nekem hogy válni akar mert szereti azt a nőt!!!Viszont az ünnepeken ithol volt velünk és próbáltunk beszélni megigért mindent ,együtt is voltunk minden értelemben.Ehez képest mikor visszament folytatta ott az egészet ahol abba hagyta megint azzal a nőcskével van az a liba meg már azt is ki irta a facebook oldalára hogy kapcsolatba van a férjemmel hol ott még a válóper be sincs adva.Most március 9-én jön haza jön vele a liba is,de a férjem azt mondta nem ide jön hanem az anyjánál megy és majd eljön a gyereket megnézni meg gondolom beszélni hogy mi legyen a válásal!De én még ezek után is szeretném őt visszakapni,de nem tudom hogy valóban megéri-e vagy engedjem el.Ha kérdezem hogy mi történt miért csinálja ezt nem válaszol rá,pedig én azt hiszem minden tőlem telhetőt megtettem mikor először megcsalt akkor is én voltam aki változtatott a hozzá állásán nem kiabáltam nem veszekedtem annyit próbáltam türelmes lenni!Mit tanácsol mit tegyek!!Válaszát előre is köszönöm.Tisztelettel:Csini75
Szakértői válasz
Kedves Hölgyem!
Számos hasonló tartalmú kérdést kaptam már, és bizony nehéz rá válaszolni. Ilyen helyzetben nincsenek általánosan érvényes szabályok, minden párkapcsolati válság más-más, minden párnál mások a belső tartalékok, a közös értékek, no meg egyéni a tűrőképesség is. Mondhatnám, hogy ezek után hagyja el a férjét, de erről magának kell döntenie. Direkt tanácsot nem adhatok. Tud-e ilyen múlttal együttélni? Persze abban az esetben, ha a férje megint - úgymond - véglegesen visszatérne magukhoz. Tudna-e bízni benne a jövőben?
Egyet mindenképpen javaslok: próbáljon beszélni a férjével. Ne a másik nőről faggassa, hanem arról, hogy végleges-e a döntése. Mindenképp üljenek le beszélni. Egy párterápia is jót tehetne, még akkor is, ha a végén a válás mellett döntenek. Segítene egy békésebb, elfogadóbb válási folyamatban, ami nyilván a kislányt is kevésbé viselné meg. Vagy segíthet a kapcsolatuk helyreállításában.
Ha a férje nem egyezik bele, hogy közösen kérjenek segítséget, akkor magának lenne érdemes egyéni terápiába mennie, mert az segíthetne a kétségek, a bizonytalanságok feloldásában, segíthetne ennek a krízisnek az átvészelésében.
Üdvözlettel és sok erőt kívánva...
Számos hasonló tartalmú kérdést kaptam már, és bizony nehéz rá válaszolni. Ilyen helyzetben nincsenek általánosan érvényes szabályok, minden párkapcsolati válság más-más, minden párnál mások a belső tartalékok, a közös értékek, no meg egyéni a tűrőképesség is. Mondhatnám, hogy ezek után hagyja el a férjét, de erről magának kell döntenie. Direkt tanácsot nem adhatok. Tud-e ilyen múlttal együttélni? Persze abban az esetben, ha a férje megint - úgymond - véglegesen visszatérne magukhoz. Tudna-e bízni benne a jövőben?
Egyet mindenképpen javaslok: próbáljon beszélni a férjével. Ne a másik nőről faggassa, hanem arról, hogy végleges-e a döntése. Mindenképp üljenek le beszélni. Egy párterápia is jót tehetne, még akkor is, ha a végén a válás mellett döntenek. Segítene egy békésebb, elfogadóbb válási folyamatban, ami nyilván a kislányt is kevésbé viselné meg. Vagy segíthet a kapcsolatuk helyreállításában.
Ha a férje nem egyezik bele, hogy közösen kérjenek segítséget, akkor magának lenne érdemes egyéni terápiába mennie, mert az segíthetne a kétségek, a bizonytalanságok feloldásában, segíthetne ennek a krízisnek az átvészelésében.
Üdvözlettel és sok erőt kívánva...
Gimes Katalin