Olvasói kérdésTisztelt Doktornő!
Feleségemmel együtt aggódunk 8 hónapos kislányunk súlyállása miatt.
2009.09.30-án született első gyermekünk császármetszéssel, 7/9-es Apgarral.
Születése után magától nem indult meg a légzése, masszázst és ballonos
oxigént kapott, de azután minden rendben ment.
3450 g-al, 56 cm.-el született, 40-ik hét + 1 naposan.
Feleségem 6 éves kora óta temporális epilepsziában szenved, rohammentes
2005 óta, de sajnos a napi 600 mg Tegretolt és a 20 mg Frisiumot várandósság
alatt is végig szedte, a prof.úr javaslatára és ellenőrzése mellett.
Más gyógyszert nem szedett, nem iszik, nem dohányzik.
Szoptatni tudott kb. 6 hónapos korig, elvonási tünetek nem jelentkeztek, legalábbis
nem vettünk észre semmi durvábbat.
Az aneszteziológus orvos szerint-császár előtt EPD-t kapott-azért problémás
dolog 600 mg Tegretollal vinni végig a terhességet.
Kislányunk közepes tempóban, szépen fejlődött úgy január közepéig.
Nyugodt, vidám, jól alvó baba volt, s most is az.
Étvágya közepes, néha elszórakozik közben, mi úgy mondjuk, nem ösztönös.
Január közepén volt kb. 5700 g, azóta eltelt 4,5 hónap, és most 6200 körül van.
Volt olyan hónap, hogy semmit nem gyarapodott, általában havi 100-200-250 g
volt a jellemző.
Védőnő, gyermekorvos itt Egerben tanácstalan.
Vérképet most csináltak, minden rendben volt. A vas tartalékait kezdi felélni,
de még nincs vashiánya, ezért nem kaptunk gyógyszert.
Vizeletvizsgálat 2x volt, minden rendben volt benne.
Széklete naponta 2-3x van, közepes állagú, nem fényes, talán kicsit bőséges is.
Voltunk már 2-3 magán rendelésen 2-3 orvosnál, de ők különféle utakon közelítették meg a problémát.
Az egyik Peritolt írt fel napi 2,5 ml.+ Calcimusc ampullát napi 1x 5 ml(!), de
a peritoltól borzasztó bamba lett másnapra, étvágya nőtt egy picit, de nem is azzal volt a fő baj. Pár napig adtuk ezeket, végül abbahagytuk, mert súlya nem változott.
A másik orvos teljesen lazára vette, szerinte kutya baja, ne csináljunk ebből témát,
ne beszéljünk erről sokat otthon, stb.
Ugyan ő is írt fel pepszin-sósav keveréket, adtuk is kb. 3 hétig, de nem volt változás.
Közben átállt tápszerre (BEBA 2-es megy most), ebből napi 600 ml körül elfogyaszt
3 részletben, ebéd körül 190 g húsos főzelék (üveges konzerv), du kb. 150 ml Sinlac vagy más pép, meg némi víz, rostoslé.
Otthoni kaját még semmit sem evett eddig, mert elutasítja, kezdettől csak az üveges főzelékeket ette, max. banánt evett pici morzsákban.
Hangulata jó, kedves, vidám kislány.
Intelligenciája határozottan fejlődő, nevére már 2-3 hónapos kora óta figyel, pár
szót már tisztán mond, sokat mozog, kúszása jó.
Magassága most 68 cm körül van, de ez is megállni látszik mostanában, súlya meg
vagy áll, vagy talán csökken.
Már méregetni sem merjük, mert nem akarjuk látni a szomorú tényt-homokba dugott fej módjára...
Most a hivatalos gyerekorvosa gasztroenterológushoz küldene kivizsgálásra.
Nekünk is kezdettől felszívódási zavar volt a gyanunk, de már kezdek szkeptikus lenni mindenben.
Bocsánatot kérek hosszú levelem miatt, talán azért tartanám fontosnak a fentieket, mert ezekből fakadnak a kérdéseim a doktornőhöz.
Ön szerint ez a makacs megállás összefügghet-e a feleségem betegségével, ill.
a gyógyszereivel a várandósság alatt?
(Két egri orvos ebben is megoszló véleményt mondott)
Lehet-e ez egyszerűen alkati normális fejlődés nála?
Feleségem apró termetű, 152 cm magas, most szülés után 56 kg.
Én viszont 186 cm, 88 kg. vagyok.
Érdemes-e vizsgálgatni még gasztroenterológussal is?
Ezt azért kérdezem, mert pl. volt magzati 1 cm-es pyelon tágulata, ami 3 hónapos korra spontán felszívódott.
Volt állítólagos egyoldalú audiológiai válasznélkülisége (süketségre gyanakodtak,
már altatásos objektív vizsgálatra küldtek volna), aztán vittük egy fülészhez, aki kimosta a fülét, mert tele volt zsírral...
Utána az ismételt audiológián tökéletes lett a válasz...
Csípőficam meg torticollis gyanú is volt, azok is fölösleges procedúrák voltak így utólag visszanézve.
Megjegyzem, a gyógytornász szerint az oxigén adás miatt lehet hogy később fog fejlődni, és az izomtónusa is azért lazább.
Egyébként magától még ülni nem tud, legjobban fekve szeret enni.
Szóval ezek a fenti gondok „műbalhésak” voltak, s lehet hogy ez a súlyállás is egy ezek közül?
Nem akarok cinikuskodni, de sokszor azt éreztük, hogy együtt tapogatódzunk a sötétben néhány orvossal, csak ők néha a villanykapcsolót is rossz helyen keresték, már bocsánat a kifejezésért.
Úgy általánosságban, hirtelen ránézésre 8 hónapos helyett kb. 5 hónaposnak tűnik
kislányunk, bár az arcán látszik az idő, de testén nem.
Előre is köszönöm véleményét, tanácsait, mert mi már nem tudjuk mi lenne a jó.
Köszönöm türelmét hosszú levelemhez, kicsit sajnos körülményes ember vagyok.
Tisztelettel: Géza