Néhány tipp, amit nem csak a járvány ideje alatt alkalmazhatunk: Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) által javasolt megoldásokból szemezgettünk.

Büntetés vagy fegyelmezés?

Kezdjük azzal, hogy mi is a különbség a fegyelmezés és a büntetés között?

Téves azt gondolni, hogy a kettő egy és ugyanaz.

• A fegyelmezés inkább egyfajta tanítás és egyben remek módszer arra, hogy elmélyítsük a jó szülő-gyerek kapcsolatot. Fegyelmezéskor fontos, hogy határozottan instruáljuk a gyerekeket és azonnal meg is dicsérjük a jó eredményekért. A célunk az, hogy elsajátíthassák a jó magaviselet alapjait.
• A büntetés ezzel szemben egy negatív eszköz, amiben a gyerek szempontjából kellemetlen, hátrányos következményeket helyezünk kilátásba, ha csinál valami rosszat, vagy épp nem csinál meg valamit. A büntetés a fegyelmezésnek egy pici része, a rosszabb megoldások közül.  

Három éves korukig, vagy néha később is, a gyerekek egyszerűen nem értik a büntetés koncepcióját. A határok felállítása sokkal jobb megközelítés, mint a büntetés. A legtöbb gyerek jobban reagál és hatékonyabb megoldás, ha tisztán, nyugodtan és határozottan állítjuk fel a határokat.

A totyogók vagy ovisok élete sem egyszerű, meg kell tanulniuk felismerni az érzéseiket, önkontrollt gyakorolni, dühüket békésen levezetni. Míg az esetenkénti kiakadások természetesek, van pár dolog, amiben tudunk nekik segíteni, hogy ne ütésekkel, rugásokkal, vagy harapással fejeződjön be egy-egy vitás szituáció.

1. Házi szabályok

A gyerekek nem tudják, hogy milyen szabályokat kövessenek, mindaddig amíg meg nem tanítjátok neki. Ez egy fontos és hasznos szülői teendő.

A legjobb az, ha ki tudsz alakítani egy sarkot a lakásban, ahol a gyermeked tud játszani és ahol tudjátok tárolni a játékait, könyveit. A lakás többi részében érdemes elpakolni, vagy magasabb polcra tenni azokat a dolgokat, amikben esetleg kárt tehetnének kíváncsiságukkal.

Ha egy gyerkőc valami rosszat tesz, azonnal szólj rá, hogy megérthesse pontosan, mit csinált rosszul. És ugyanígy, azonnal jöhet a dicséret is, ha valamelyik szabályt remekül alkalmazza.

2. A haszontalan “Nem szabad”

Sokan azt rontjuk el, hogy állandóan csak rászólunk a kicsikre: “Nem szabad!”. Ezzel rövid távon lehet, hogy megoldódik a helyzet, de legközelebb újra előfordulhat, mert a megoldást nem mutattad meg neki, csak leállítottad valahol.

Mindig egyszerűbb barátságosan, megértően terelni a gyerekeket a kívánt viselkedés felé és megtanítani nekik, hogy hogyan lehet ezeket a kritikus helyzeteket kezelni, mint szimplán csak tiltani.

3. A figyelemelterelés is segíthet

Miközben arra tanítod a gyerekedet, hogy milyen módokon kellene reagálnia, nincs abban sem semmi rossz, ha időnként egyszerűen csak eltereled a figyelmét, hogy kizökkenjetek az adott helyzetből.

4. Légy résen, ha már elindult a csetepaté

Figyelj nagyon, amikor a gyereked vitába keveredik egy társával. Ha a nézeteltérés jelentéktelen, engedd, hogy ők maguk oldják ezt meg. Muszáj azonban közbelépned, ha verekedésbe torkollik, vagy ha nem tudják abbahagyni az ütlegelést még akkor sem, ha már rájuk szóltatok. Ilyenkor vidd a gyereket távolabb és szeparáld el őket mindaddig, amíg le nem nyugszanak. Ha a verekedés extrém erőszakos, akkor abba kell hagyni a játékot. Tedd világossá, hogy mindegy, hogy ki kezdte. Nincs ok arra, hogy egymást bántsák.

5. Szép munka!

Dícsérd meg a gyerekedet a helyes viselkedésért és mondd el neki, hogy mennyire ügyensen, felnőttként viselkedett, amikor ezeket a megoldásokat választotta a verekedés, harapás vagy rúgás helyett. És ne hagyj ki egyetlen alkalmat sem, ha a gyermeked kedves és barátságosan viselkedik.  

Összefoglalva:

Az agresszív viselkedés megelőzésének legjobb módja, ha nyugodt, kiegyensúlyozott hátteret és teljes figyelmet biztosítasz a gyermekednek már egészen pici korától kezdve, és ezt a jó szokásodat meg is őrzöd még ovis korában is. Emellett fontos, hogy milyen példával járunk elől, hiszen ők a mi kicsinyített másaink, a példánkat követik ebben is.

Szeretettel, ugyanakkor határozottan fegyelmezd, ha szükséges és sose érezz bűntudatot, mert ha megérzik a bizonytalanságod, azonnal elkönyvelik, hogy nekik volt igazuk és te vagy a “rossz”.

Zárszóként pedig nyugodj meg, mindannyian tudjuk, hogy szülőnek lenni nem mindig könnyű, de a legjobbat teszed, ha segíted és ezen belül időnként fegyelmezed őt, míg megtanulja felismerni és kezelni az érzéseit, esetleges kitöréseit. Hosszú távon hálás leszel majd ezekért az extra erőfeszítésekért.  

Kapcsolódó cikkeink:

• Alternatív fegyelmezés: 7 módszer, amit alkalmazhatsz, ha nem akarsz folyton NEM-et mondani
• Az öt legnépszerűbb tévhit a fegyelmezésről
• A semmilyen korlátot nem állító szülő éppoly félelmetes a gyerek számára, mint a mindent szigorúan büntető
• Mi a különbség a tekintélyelvű és a következetes nevelés között?

Kép: Image Point Fr / shutterstock