Négy apróság, amelyre a gyermekeket meg kell tanítani még iskolakezdés előtt

Mosdóhasználat

A mosdóhasználat gyakran első helyen szerepel a gyermeket nyugtalanító dolgok között, és nem is ok nélkül. A kisgyerekek még mindig nem tudják teljes mértékben kontrolálni a vizelettartást. 5 éves korban a gyerekek 15%-ánál még előfordulhat, hogy napközben véletlenül bepisilnek, mondják a gyermekurológus orvosok. A gyermeknél jelentkezhetnek hirtelen fellépő vizelési ingerek (ezért kell a azonnal a WC-re rohannia), illetve előfordulhat, hogy nem ismeri fel azokat az ingereket elég korán, amelyek azt mutatnák, hogy pisilnie kell. Emellett a gyermekek ebben a korban annyira belefeledkezhetnek a játékba, hogy egészen a legutolsó percig várnak, mielőtt kimennének a mosdóba.

Nyugtassuk meg a gyermeket, hogy bármikor kikéredzkedhet. Az óvodában a gyerekek csak 3-5 órán át tudják tartani a vizeletüket, tehát legalább naponta kétszer ki kell menniük a mosdóba. Különösen fontos, hogy a gyermek elmenjen a WC-re ebéd után körülbelül 1 órával, mivel a legtöbb "baleset" délután 2 és 5 között történik. Magyarázzuk el neki, hogy a tanártól akkor is kérhet segítséget, ha baleset történik, és nem kell aggódnia, hiszen ez nagyon sok gyerekkel megtörténik.

Könnyíthetjük gyermekünk mosdóhasználatát, ha megtanítjuk kikapcsolni a gombokat és csatokat a ruháján. Bár a gyerkőc roppant cukin néz ki overállban, nem biztos, hogy nagyon gyorsan le is tudja venni. A harisnya egy másfajta kihívást jelentő ruhadarab a kislányoknak, adjunk rájuk inkább cicanadrágot, amíg megtanulják gyorsan letolni a harisnyát.


A barátszerzés művészete

Belépni egy olyan osztályba, amely tele van ismeretlen arcokkal, minden gyereket rémülettel tölt el. Hogy fokozzuk a bátorságát, ismételjük át, hogyan is kell új barátokat szerezni. Első lecke: nyugtassuk meg, hogy az osztálytársai is pont ugyanolyan idegesek, mint ő. Meséljük el neki, mi hogyan szereztünk barátokat az új munkahelyen vagy a baba-mama csoportban - talán először mi magunk is idegesek voltunk, de végül minden nagyszerűen alakult.

Próbáljuk szerepjátékokkal elérni, hogy a gyermek ne érezze kényelmetlenül magát, mikor odalép leendő kis barátjához. Talán valami olyat keres, ami közös benne és osztálytársában.,pl. „Szia. Én Janika vagyok, és nagyon tetszik a hátizsákod. Ez a kedvenc színem. És neked mi a kedvenc színed?” Hagyjuk, hogy rendeljen magának ételt az étteremben, vagy engedjük, hogy a pénztárossal beszélgessen kicsit, ezáltal gyakorolhatja a csevegést ismeretlenekkel.

Ne feledjük el tisztázni, hogyan is válhat gyermekünkből jó barát, például ha odaadja a játékait és szót enged másoknak is. Dicsérjük meg, ha nem irigy a játékaival, vagy ha kivárja a sorát a parkban a hintánál, és mondjuk el neki, hogy a gyerekek nagyon fognak neki örülni, ha az iskolában is hasonlóan cselekszik.


Bevezetés az étkezésbe

A gyermek finom motoros készségei még fejlődésben vannak, így a műanyag tartóedények és szendvicses dobozok kinyitása könnyen frusztráló feladattá válhat számukra.
Kerüljük az ebéddel kapcsolatos kudarcokat, és szervezzünk sulis „próbaedédeket” otthon. Így láthatjuk, mi az, amit nem tud a gyermek kinyitni, és van időnk átgondolni, legközelebb mit hogyan csomagoljunk.


Anyukák ötletei
 

• Legyenek a gyereknek „eszközei” a rémisztő helyzetekre. Nálunk tudtam, hogy a fiam ideges, ha túl sok új gyerekkel kell játszania, tehát megmondtam neki, mit mondjon, ha egy másik gyerek nem ad neki oda valamit, vagy meglöki.
• Minden kisiskolásomat megtanítottam, hogy vegye fel a saját kabátját. Letettem a földre, és azt mondtam nekik, hogy álljanak a kapucni mellé. Ezután bedugják a kezükett az ujjrészbe, majd magukra húzzák a kabátot a fejük felett.
• Segítettem a fiamnak megtanulni a címünket és telefonszámunkat, mégpedig úgy, hogy belecsempésztem őket dalocskákba, hogy könnyebben megjegyezze. Ezeket énekeltük a kocsiban, és mindent gyorsan sikerült memorizálnia.
• Mikor a lányommal, Szilvivel bejártam az iskoláját a nyáron, elhoztam a fényképezőt és lefotóztam mindent: a tanárt, a játszósarkot, és minden effélét. Mindezt összegyűjtöttem egy albumba, és nevet adtam neki: „Szilvi iskolába megy”. Bíztattam, hogy lapozgassa az első iskolai nap előtt, így az iskola már ismerős helynek tűnt számára.

Indexkép: www.foter.com