Mikor jön el ez a pont?
Akkor, ha az intézményvezetőhöz írt kérésedre elutasító választ kaptál, vagy ha az intézmény egy olyan intézkedést nem tett meg, amelyet meg kellett volna tennie, illetve válaszolt ugyan, de a gyakorlatban a szükséges intézkedés elmaradt. Ezek az esetek egyaránt megalapozhatják a jogorvoslatot, mert a köznevelési törvény szerint az iskola döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen is indítható eljárás.
Ez a mondat fontosabb, mint amilyennek elsőre látszik. Sok szülő azért nem lép tovább, mert azt hiszi, mindenképpen hivatalos elutasító határozat kell ahhoz, hogy legyen mit megtámadni. Nem feltétlenül: a jogilag elvárt intézkedés elmulasztása is támadható. Ha viszont az iskola egy kérelmet részben vagy egészben elutasít, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján a döntést határozatba kell foglalnia; a szülő maga is kérheti a döntés határozatba foglalását.
A tizenöt nap - és honnan számoljuk
A kérelmet a döntés közlésétől, ennek hiányában a tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül kell benyújtani. Ha ezen belül nem nyújtanak be eljárást megindító kérelmet, az intézmény döntése véglegessé válik. A „jogvesztő” kifejezés azonban itt nem pontos: az Nkt. alapján az igazolás szabályaira az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni, ezért önhibán kívüli határidő-mulasztás esetén igazolási kérelemnek lehet helye.
A határidő számításánál a közlés vagy a tudomásszerzés napja nem számít bele a tizenöt napba. Ha az utolsó nap olyan napra esik, amikor a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le; postai benyújtásnál pedig főszabály szerint a postára adás napja számít.
Elutasítás esetén a számolás általában egyszerű: a döntés közlésétől indul. Mulasztásnál viszont a „tudomásra jutás” időpontja vitás lehet. Az általad a korábbi levélben megszabott válaszadási határidő önmagában nem feltétlenül azonos a jogorvoslati határidő kezdőnapjával. Ha a megkeresésed a szülő írásbeli javaslatának minősül, arra az Nkt. szerint főszabály szerint tizenöt napon belül érdemi választ kell kapnod.
Ezért a gyakorlati tanács: amint egyértelművé válik, hogy a szükséges intézkedés elmaradt, ne várj, hanem add be a kérelmet. Ne építs arra, hogy a mulasztás miatt a tizenöt nap automatikusan minden egyes nappal újraindul. Ha pedig már kicsúsztál a határidőből, önhibán kívüli mulasztás esetén érdemes megvizsgálni az igazolási kérelem lehetőségét; ezt az elmulasztott eljárási cselekménnyel együtt kell előterjeszteni, és ennek is szigorú határideje van.
Jogszabálysértés, nem érdeksérelem
Nem mindegy, mire hivatkozol. A jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában a fenntartó jár el, és másodfokú döntést hoz. Érdeksérelemre hivatkozva szintén a fenntartó jár el az óvodai felvétel és kizárás, a tanulói vagy kollégiumi jogviszony létesítése és megszüntetése, valamint a tanulói fegyelmi ügyek esetében. Más érdeksérelmi kérelmeket az iskolaszék, ennek hiányában a törvényben meghatározott, legalább háromtagú bizottság vizsgál meg.
Ha az iskola a szakértői véleményben foglalt, rá nézve kötelező ellátást vagy kedvezményt nem biztosítja, az jogszabálysértést alapozhat meg. Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala is úgy foglal állást, hogy a szabályosan kiállított szakértői vélemény jogi hatással és kötelező erővel bír az érintett intézményre nézve.
Ha a gyermek sajátos nevelési igényű (SNI), a levélben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 47. § (1) bekezdésére érdemes hivatkozni: ez írja elő, hogy a különleges bánásmódhoz tartozó ellátást a szakértői véleménynek megfelelően kell biztosítani. Ha BTMN-ről, vagyis beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségről van szó, az 56/A. § a megfelelő rendelkezés.
Ha SNI-s tanuló értékelés és minősítés alóli mentesítéséről van szó, az 56. § (1) bekezdése is releváns: a törvény szerint, ha ezt a tanuló egyéni adottságai és fejlettsége szükségessé teszik, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érintett tanulót az ott meghatározott értékelési, minősítési kötelezettség alól.
Ki a fenntartó, és hova kell beadni?
Az Nkt. 37–38. § szerinti, intézményi döntés elleni jogorvoslatnál a tankerületi központok hivatalos eljárási tájékoztatói szerint a kérelmet az első fokon eljáró, vagyis a vitatott döntést meghozó intézménynél kell előterjeszteni, a fenntartónak címezve. Az intézmény továbbítja az ügy iratait a másodfokon eljáró fenntartóhoz.
Külön eljárásoknál ettől eltérő szabály is lehet, ezért ha kaptál határozatot, mindig annak jogorvoslati tájékoztatását nézd meg elsőként. Például a középfokú felvételi eljárásra a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 45. § (2) bekezdése külön szabályt tartalmaz.
A személyesen beadott irat átvételét az intézménynek igazolnia kell, az oda beérkező iratokat pedig iktatni kell. Ezért személyes beadásnál kérj átvételi igazolást vagy iktatószámot, postai küldésnél pedig olyan feladási módot válassz, amellyel a beadás időpontja igazolható.
- Tankerületi központ által fenntartott állami általános iskola, gimnázium, alapfokú művészeti iskola: az intézmény fenntartójaként nyilvántartott tankerületi központ. A tankerületi központok aktuális listája és elérhetősége a Klebelsberg Központ honlapján található.
- Egyházi fenntartású iskola: az adott intézmény nyilvántartott fenntartója, például egyházi jogi személy, egyházkerület, szerzetesrend vagy más egyházi intézményfenntartó.
- Magán- vagy alapítványi iskola: az intézmény nyilvántartott fenntartója, például alapítvány, egyesület, gazdasági társaság vagy más fenntartó.
- Technikum, szakképző iskola: itt a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szabályai az irányadók. Ha az intézmény szakképzési centrum részeként működik, a fenntartónak a másodfokú eljárásban meghatározott jogköreit a centrum főigazgatója gyakorolja. Itt különösen fontos a kapott döntés jogorvoslati tájékoztatását követni.
Ha nem tudod biztosan, ki a fenntartó, ne az iskola honlapjáról tippelj. Megbízható kiindulópont az intézmény alapító okirata, tankerületi intézménynél a szakmai alapdokumentuma, illetve az Oktatási Hivatal nyilvános KIR intézménykeresője. A köznevelési törvény szerint az alapító okiratnak, illetve szakmai alapdokumentumnak a fenntartó nevét és székhelyét is tartalmaznia kell.
Amit érdemes ellenőrizniA beadás napján mindig nézd meg az aktuális fenntartót, a hivatalos szervezeti nevet és a jogorvoslati tájékoztatást.
Mit tartalmazzon a kérelem?
- Egyértelmű megnevezés. Jó tárgy például: „Eljárást megindító kérelem jogszabálysértésre hivatkozással”. Nem önmagában ez a szófordulat teszi érvényessé a kérelmet, de rögtön világossá teszi, hogy nem egyszerű panaszról vagy újabb kérésről van szó.
- Amit támadsz. Az igazgatói döntés dátuma és iktatószáma, ha van ilyen; mulasztás esetén pedig annak pontos leírása, hogy mely intézkedés maradt el, és mikor szereztél erről tudomást.
- A tények, dátumokkal. Három-öt pontban: mit tartalmaz a szakértői vélemény, és mi valósult meg belőle. Minősítés és érzelmi megfogalmazás nélkül.
- A jogalap. Az Nkt. 37. § (2) bekezdése az eljárás megindításának alapja, a 37. § (3) bekezdés a) pontja alapján pedig jogszabálysértés esetén a fenntartó jár el. SNI esetén a 47. § (1), BTMN esetén az 56/A. § lehet a megsértett rendelkezés; SNI-s tanuló értékelési vagy minősítési mentesítésénél az 56. § (1) is releváns.
- A kérés. Egyetlen, világos mondat arról, mit kérsz: vizsgálja felül a fenntartó az intézmény döntését vagy mulasztását, és a törvényes hatáskörében hozza meg a jogsértés megszüntetéséhez szükséges döntést. A fenntartó az Nkt. alapján elutasíthatja a kérelmet, megváltoztathatja a döntést, vagy megsemmisítheti azt és új döntésre utasíthatja az intézményt.
- Mellékletek. A szakértői vélemény másolata, az iskolához írt levél, az arra kapott válasz; ha válasz nem érkezett, a korábbi kérelem benyújtását vagy kézbesítését igazoló dokumentum, valamint a dátumos tényjegyzék.
Levélminta
Eljárást megindító kérelem a fenntartóhoz
Címzett: [Fenntartó megnevezése] mint a [Iskola neve] fenntartója
Benyújtva: [Iskola neve] intézményvezetőjénél
Tárgy: Eljárást megindító kérelem jogszabálysértésre hivatkozással – [gyerek neve], [osztály]
Dátum: [dátum]
Tisztelt Fenntartó!
Alulírott [név], mint [gyerek neve] ([születési idő], [osztály], [iskola neve]) szülője, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 37. § (2) bekezdése alapján eljárást megindító kérelmet terjesztek elő gyermekem érdekében, jogszabálysértésre hivatkozással.
A támadott döntés, illetve mulasztás:
[Iskola neve] intézményvezetőjének [dátum] napján kelt, [iktatószám] számú döntése, [illetve/valamint] az intézmény alábbi intézkedésének elmaradása: [az elmaradt intézkedés röviden], amelyről [dátum] napján szereztem tudomást.
A tényállás:
Gyermekem a [szakszolgálat neve] szakértői bizottsága által [dátum] napján kiadott, [iktatószám] számú szakértői véleménnyel rendelkezik. A szakértői vélemény gyermekem számára az alábbi ellátást, kedvezményt, illetve intézkedést határozza meg: [a releváns részek pontosan: heti … óra … fejlesztés, hosszabb felkészülési idő, segédeszköz használata stb.].
[Dátum] napján írásban kértem az intézményvezetőt a fentiek biztosítására és az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra ([iktatószám vagy a benyújtást igazoló adat]). A megkeresésem óta az alábbiak nem valósultak meg: [1. …, 2. …, 3. …, dátumokkal].
A megsértett rendelkezés:
[SNI esetén:] A köznevelési törvény 47. § (1) bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű gyermek számára a szakértői véleményben meghatározott különleges bánásmódnak megfelelő ellátást biztosítani kell.
[BTMN esetén:] A köznevelési törvény 56/A. §-a alapján a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek a szakértői bizottság véleménye alapján fejlesztő pedagógiai ellátásra és a jogszabályban meghatározott kedvezményekre jogosult.
[SNI-s tanuló értékelési vagy minősítési mentesítése esetén:] Hivatkozom továbbá a köznevelési törvény 56. § (1) bekezdésére és a szakértői vélemény vonatkozó részére.
Kérelmem:
Kérem a Tisztelt Fenntartót, hogy vizsgálja felül az intézmény fent ismertetett döntését, illetve mulasztását, és a köznevelési törvény 38. § (1) bekezdése szerinti hatáskörében hozza meg a szükséges döntést annak érdekében, hogy gyermekem számára a szakértői véleményben foglalt, jogszabály alapján járó ellátás és kedvezmények biztosítottak legyenek.
Kérem továbbá, hogy tájékoztasson a meghozott döntésről és – amennyiben ez releváns – az ellátás biztosításának, valamint az elmaradt foglalkozások rendezésének módjáról.
Kérem a kérelem érkeztetését, illetve iktatószámának közlését.
Tisztelettel:
[név]
[cím, e-mail, telefonszám]
Mellékletek: 1. a szakértői vélemény másolata; 2. az intézményvezetőnek [dátum] napján benyújtott kérelem; 3. az arra adott válasz, vagy válasz hiányában a kérelem benyújtását/kézbesítését igazoló dokumentum; 4. tényjegyzék.
Mi történik utána, és meddig tart?
Az Ákr. általános szabálya szerint az ügyintézési határidő sommás eljárásban nyolc, teljes eljárásban hatvan nap. Ebből azonban nem érdemes arra következtetni, hogy az Nkt. 37–38. § szerinti fenntartói jogorvoslat nyolc napon belül lezárul. A köznevelési intézmény döntése elleni jogorvoslatról szóló, jelenleg elérhető hivatalos tankerületi eljárási tájékoztató 60 napos ügyintézési határidőt ad meg. Ezért gyakorlati tervezésnél inkább ezzel számolj, és ellenőrizd a saját fenntartó aktuális eljárási tájékoztatását is.
A fenntartó a tényállás tisztázásához bekérheti az intézmény álláspontját és az ügy iratait. Az Nkt. a jogorvoslati kérelem elbírálásánál többek között a tényállás tisztázására, a határidők számítására és a döntés formájára az Ákr. szabályainak megfelelő alkalmazását írja elő.
Az eljárás végén döntést kapsz. A döntésnek főszabály szerint a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell; az Ákr. bizonyos, teljes egészében helyt adó egyszerűsített döntéseknél lehetővé teszi ennek mellőzését.
Ha a fenntartó döntését jogszabálysértőnek tartod, az Nkt. 38. § (4) bekezdése alapján a döntés közigazgatási bíróság előtt megtámadható, és a törvény jelenlegi szövege szerint a keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani. A pontos határidőt és eljárást a kapott döntés jogorvoslati tájékoztatásából ellenőrizd.
Az Oktatási Jogok Biztosához is lehet fordulni. A hivatal eljárásának főszabály szerinti feltétele, hogy a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket – a bírósági eljárás kivételével – előbb kimerítsd. Az ombudsmani út ezért nem helyettesíti és nem hosszabbítja meg a bírósági jogorvoslat határidejét.
Ha a fenntartó sem intézkedik, vagy a döntés után is fennmarad a probléma, a további út az ügy pontos körülményeitől függ.
Egy dolog, ami közben számítA kérelem beadása nem jelenti azt, hogy a mindennapi kapcsolat az iskolával megszakad. Épp ellenkezőleg: érdemes az osztályfőnöknek külön, néhány mondatban jelezni, hogy a lépés nem ellene irányul, hanem azért történt, mert a hiányzó feltételek nem az ő hatáskörében dőlnek el. A fejlesztést végül nem a fenntartó fogja megtartani.
Hivatalos források
- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről – 37–38. §, 47. §, 56. §, 56/A. §
- 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról – határidők, igazolási kérelem, ügyintézési szabályok
- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet – az intézményi döntések és egyes eljárási részletszabályok
- Oktatási Jogok Biztosának Hivatala – 2024. évi beszámoló – a szakértői vélemény kötelező jellegének gyakorlati értelmezéséhez
- Zalaegerszegi Tankerületi Központ – Tájékoztatás hatósági ügyekről – a köznevelési intézményi döntés elleni jogorvoslat benyújtásáról és ügyintézési határidejéről
- 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről – a szakképző intézmények jogorvoslati szabályai
A cikk tájékoztató jellegű, a megjelenés idején hatályos szabályozáson alapul, és nem helyettesíti a jogi tanácsadást. A határidők és a fenntartói rendszer módosulhatnak, ezért a beadás előtt mindig ellenőrizd a kapott döntés jogorvoslati tájékoztatását és a fenntartó aktuális elérhetőségét.
Kép: Depositphotos




