Óvodásként még megtervezi a teljes űrhajót: a sugárhajtású a menő, ahogy erről az 5 éves fiam a minap felvilágosított. Aztán ezen álom részletei általános iskolában tovább finomíthatóak. Például ahogy a másodikos lányom a szkafandert profi ruhatervezőket megszégyenítő módon teleszivecskézte, az kész műalkotás! Mondom én ezt szinte elfogulatlan szülőként. 

Aztán mire középiskolába kerülnek, feledésbe merül mindez. Már nem űrhajóról álmodoznak, hanem arról hogy a nyári munkával nehezen megszerzett zsebpénzből milyen színű műkörmöt csináltassanak, és nem a sugárhajtású űrhajó motorját tervezgetik, hanem hogy milyen szöveggel írjanak rá messengeren a szomszédban lakó Hannácskára.

A minap besétáltam a 10. osztályba és közöltem: Ma űrhajót fogtok építeni! Nehéz lenne szavakba önteni azt a döbbenetet, ami kiült az arcukra. Beletörődve várták mindazokat a kínokat, melyet egy 8. órában tartott magyar – kommunikáció óra rejtegethet, de ez a mondatom mindent felülmúlt. Erre semmi nem készíthette fel őket előre!

Szépen lassan realizálták, hogy a megszokott fénymásolatok mellett színes papírokkal érkeztem, ollókkal, ragasztóval, dobozokkal, tojástartókkal, mikrofonnal és parókával! A kezdeti sokkot felváltotta némi kíváncsi. Ez talán mégsem a szokásos „olvassátok el a szöveget és válaszoljatok a kérdésekre” típusú óra lesz!

Amikor felírtam a táblára a kulcsszavakat – rajzolás, riport, űrhajóépítés – már érdeklődés csillogott a szemükben. Míg kiosztottam a szöveget – minden héten van egy szövegértési óra, hogy javuljon a szövegértési kompetenciájuk -, kiválaszthatták melyik csoportban szeretnének tevékenykedni.

A szöveget – mely leírja hogyan is telnek az űrhajósok mindennapjai – közösen olvasták fel.  Majd jött a feladatlap a kérdésekkel: Hányféle ételből választhatnak az űrhajósok? Miért nem zuhanyozhatnak? Ennek hiányában hogyan oldják meg a tisztálkodást? Hogyan tartják a kapcsolatot a szeretteikkel? Milyen speciális felszereléseik vannak?

Mikor már mindre szépen sorban megkeresték a választ a szövegből, jöhetett az izgalmasabb rész. Az egyik csoport színes papírokat, ragasztót, ollót kapott azzal az utasítással, hogy készítsenek egy űrhajózással kapcsolatos képet. A másik csoport kellékeit a tápszeres dobozok, alufólia és tojástartók alkották, hogy űrhajó rögtönözhessenek. Az osztály többi tagja pedig harsány nevetések közepette a mikrofonra és parókára vetette rá magát. Ők igazi szőke riporternővé változtak, hogy interjút készítsenek egymással, vagyis a képzeletbeli űrhajósokkal.

Teljes volt a siker. Minden csoport a maximumot hozta ki magából, én pedig leszűrhettem a tanulságot: bizony, bizony, még a középiskolások szerint is sajtból van a Hold!

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.