„Mi fán terem a W ülés?”

W ülésben a gyermek a fenekén ül, sarkai között, lábfejei kifelé-, térdei maga előtt, befelé fordulnak, össze is érhetnek. Mint az abc W betűje.
 

Miért választja a gyermek ezt a pozíciót?
 

• A legegyszerűbb és leggyorsabb „átmeneti” testhelyzet kezdetben a mászás és ülés között, vagy később is a térdelés-egyensúlyozás és ülés között;
• A legnagyobb stabilitást adja/adhatja már a kezdeti időszakban is, mikor még a törzs és csípő izmai gyengébbek;
• Kezeit szabadon használhatja ahelyett, hogy az egyensúly megtartására (is) figyelni kell(ene);
• A mozgásában sérült, vagy akadályozott gyermek is gyakorta választja, választhatja ezt a pozíciót: túlmozgások a végtagokban, gyenge izomtónus, alacsony törzskontroll. Náluk a megítélés és elfogadás egészen más kategóriába tartozik/tartozhat. 
   

Hagyjam? Javítsam?

Az attól függ: fontos megfigyelnünk és különbséget tennünk, hogy ez egy átmeneti testhelyzet, vagy már egy „rossz szokás”, tanult ülési forma.

Példa 1.: a mozgásfejlődés mászási szakaszában, mikor örül a kicsi, hogy önállóan elér játékokat, akart tárgyakat, valószínűleg előszeretettel fogja a legrövidebb utat választani a stabilitás irányában, mikor már az áhított tárgy vizsgálatával foglalkozhat, azaz lehuppan a fenekére, a két térde között. :)

Példa 2.: Totyogó gyermekünk térdein egyensúlyoz, a szekrényben/polcon matat egy új játék reményében, megtalálja, s arra koncentrál, szintén nem arra figyel, milyen módon helyezkedik el a padlón, hanem hopp, csak leteszi a fenekét.

Ezek a példák talán jól szemléltetik, hogy a testhelyzet normális, logikus választás eredménye.
A cél az, hogy ne maradjon ebben a testhelyzetben sokáig. Ismerjen, s válasszon más megoldásokat is.
 

Miért nem jó pozíció hosszú távon?
 

• mivel a legstatikusabb testhelyzet, nem valósulhat meg aktív testsúlyáthelyezés, törzsfordítás,- és döntés, tehát az egyensúlyi rendszer fejlődése sérül, ami ülésnél, járásnál, futásnál, ugrásnál, a védekező rendszer kialakulásánál, tanulásnál (mondhatnám minden, de minden területen) fontos szerepet játszik;
• a csípő és láb izmai feszesebbé válhatnak, rövidülnek, csípő és végtagproblémát, úgynevezett x-lábat okozhat;
• laza izomfűzőt eredményez, a törzsizmok gyengeségét „segíti”, s később, a növekedés hatására nem lesz, ami tartsa és védje a gerinc csigolyáit, hátfájást és gerincproblémákat okozhat;
• a beszűkült mozgástér miatt a kétkezes, aktív mozgások is érintettek, ami a kéz-, és lábdominancia kialakulásában, például az írásnál, rúgásnál, szökdelésnél okozhat problémát;
• mérések és megfigyelések szerint lábfej deformitást, lúdtalpat, csámpázó járás kialakulását is okozhatja.
   

Hogyan előzzem meg, vagy javítsam?

Ne azt mondjuk, így nem ülünk (próbáljuk meg egy dacos kétévesnek azt mondani ez így nem jó, az életben ki nem száll a sarkai közül), inkább javasoljunk más testhelyzetet!

Például:
 

• törökülés;
• nyújtott lábbal ülés;
• terpeszben ülés;
• ék-párnára, székre ülés; 
• ha nincs gond a csípővel, s rendszeresen mindkét oldal bevonásával történik: az oldalülést.

Jegyezzük meg, szóval erősítsük meg törekvésében, cselekedetében, ha automatikusan jól ül!
 

További információ, támogató tanács, segítség

Ha kérdés merül fel benned, ha bizonytalan vagy, ha további ötletek, megoldási lehetőségek érdekelnek ebben a témában, írj itt, vagy keress az elérhetőségeimen! Válaszolok, segítek, vagy segítséget javaslok.

(A reakcióidőm azonban „igazolt babázás” miatt most hosszabbra nyúlhat: 3-5 naptári nap.)

betöltés...