Mit is jelent a komposztálás pontosan?

Organikus eredetű háztartási és kerti hulladék felhasználásával és a természetes korhadási folyamat segítségével a föld számára tápláló humuszt készítünk. A biológiai folyamat során a hulladékok, melléktermékek szerves anyagai humuszszerű anyaggá alakul át.

Miért komposztáljunk?

A cél tehát a humusz készítése, mely több okból is hasznos: a humusz természetes alternatívája a tápoldatoknak, hozzáadásával javítjuk a talaj termőképességét. Levegős és tápanyagban gazdag és könnyebben megmunkálható lesz a talaj. Csökkentjük a társadalom által termelt, hatalmas mennyiségű szemétlerakást és/vagy a szemét elégetését, a kommunális hulladékgyűjtők okozta levegőszennyezést, ezáltal a kommunális díjakat, valamint spórolhatunk a szemetes és növénygyűjtő zsákokra kiadott költségeken.

Kik végzi a komposztálás?

A komposztálás főszereplői a különféle mikroorganizmusok - baktériumok, gombák megfelelő körülmények (oxigén, megfelelő nedvességtartalom) mellett.

Mi kell a komposztálási folyamathoz?

Egyrészről organikus eredetű anyagok, melyek humusszá alakulnak át 6- 12 hónap alatt. Ideális esetben a szén- és nitrogéntartalmú anyagok aránya a komposztban 30:1, leegyszerűsítve 3 rész barna, 1 rész zöld összetevő.

Zöld - vagy nedves - összetevők lehetnek például a levágott fű, mag nélküli gyomok, gyümölcs és zöldség maradék, növényevő állatok ürüléke, kávé- tea zacc, tojáshéj, kenyérmaradék, esetleg hínár. A barna - vagy száraz - összetevők pedig többek között az őszi falevelek, széna, hagyományos papír, kávé filter, fűrészpor vagy faforgács. Amit viszont semmiképpen NE használjunk, a következők: hús, csont, húsevő állatok ürüléke, tejtermék, beteg. fertőzött növények hulladéka, gyomok, amik gyökérről terjednek, színes, fényes papír.

Másrészről levegő, egészen pontosan oxigén a bomlási folyamatokhoz.

Kertguru tipp: Próbáljunk inkább magas halmot építeni, hogy jól szellőzőn a komposzt, és hogy kellően magas hőmérsékletre melegedjen a halom.

Végül megfelelő nedvesség szükséges a komposztálási folyamathoz; körülbelül 50- 60%- ban kell, hogy nedves legyen a humuszunk. Ha összenyomásra széthullik, akkor túlságosan száraznak minősül.

Milyen tárolót válasszunk?

Tároló választásakor mindenképpen fontos szempont, hogy megtartsa a nedvességet és a hőt. Sűrűbben lakott területeken fontos szempont a rágcsálóvédelemre is gondolni, illetve hogy olyan helyet találjunk a komposztálónak, ahol a bomlási folyamatok során termelődő szagok sem a mi, sem szomszédjaink kertben töltött idejét nem érinti kellemetlenül.

Hogyan készítsük?

Összegezve, lényeges a megfelelő méret, az arány, az anyagok egyensúlya, a levegő és a nedvesség. Árnyékos helyet válasszuk, ahol a túlzott napsütés nem szárítja ki a komposztot. Három rész „barna” és egy rész „zöld” összetevőt próbáljunk rétegezni, valamint fedjük le 3- 5 cm földdel is. Ha már van kész humuszunk, nyugodtan tegyük a készülő adaghoz, ezáltal segítve a bomlási folyamatok beindulását. A zöldség, gyümölcs és ág maradékokat aprítsuk 5cm- nél kisebb átmérőjűre, hogy könnyítsük a bomlást. A kisméretű összetevők között kevesebb a levegő, így hamarabb rothadásnak indul a komposzt ezeken a részeken. Ennek elkerülése érdekében, forgassuk át rendszeresen vasvillával, hogy friss oxigénhez jutassuk újra és újra a halmot.

Amikor a komposztáló kukánk megtelt, vagy kellő mennyiségű hulladékot halmoztunk fel, a komposzt elkezd felmelegedni, majd pár hét múlva kihűlni, átforgathatjuk, illetve pótolhatjuk az esetlegesen hiányzó nedvességet.  Rendszeres forgatás, kisméretű összetevők és viszonylag meleg időjárás mellett 3- 5 hónapon belül használható komposzthoz juthatunk.

Nitrogén tartalmú összetevő vagy megfelelő, nitrogén tartalmú anyaggal gyorsíthatjuk a felmelegedést, viszont ez nagy felügyeletet kíván. A zöld összetevők tetejére mindig kerüljön barna réteg, így elkerülhetjük a legyeket és bogarakat.

A komposzt halom körülbelül a felére megy össze, és igazi föld illata lesz. Az érett komposzt sötétbarna színű, homogén, szagtalan, könnyen kiszórható és környezetbarát anyag, melyből négyzetméterenként 2- 3 kilogrammnyit ajánlatos kiszórni és azonnal belemunkálni a talajba.

8+1 tipp Tóth Ádám kertgurutól:

Tipp1# Az ételmaradékok bomlásának következményeképpen kellemetlen szagok termelődhetnek, mely vonzza az élőlényeket. Jól keverjük el száraz összetevőkkel.

Tipp2# Kezdjük a földön, ami hozzásegíti a komposztot a folyamatok besegítéséhez.

Tipp3# A nehezen bomló anyagok, mint például a fa törmelék vagy a zöldségek fás részei legyenek minél apróbbak.

Tipp4# Nem javasolt anyagok a dió- és a (vad)gesztenyefák levelei, fenyők tűlevelei, mivel 2- 3 év szükséges a növekedés gátló, illetve a savas tartalmuk lebomlásához, de néhány levél vagy ág nem okoz gondot.

Tipp5# A kész komposztot felhasználás előtt át kell rostálni, a nem komposztálódott vagy darabos részeket adhatjuk az új komposzthoz.

Tipp6# Könnyű megkülönböztetni egymástól a „barna” és a „zöld” összetevőket, ha megnézzük, hogyan reagál a bizonyos hulladék pár napon belül, miután víz érte. A zöldek hamarabb bomlanak, csúszósak lesznek, és kellemetlen a szaguk, míg a barnáknak nem.

Tipp7# Erős, kellemetlen szag esetén, az anaerob mikrobák vannak túlsúlyban. Ezt orvosolhatjuk rendszeres szellőzetéssel.

Tipp8# A komposztot 2- 4 héttel a palántázás előtt dolgozzuk a földbe, így van ideje a magas tápanyag tartalmú humusznak feloldódni a termőföldben.

+1 Tipp Ha sok levelünk gyűlik össze, „tápláló teát” is készíthetünk mind a szobanövényeknek mind a komposzt halomnak. Áztassuk vízben a vászonzsákba összegyűjtött leveleket 3- 4 napig, majd felhígítva kiváló táplálói lehetnek növényeinknek.

Forrás: www.kertguru.hu