Kezelése elvileg egyszerű, hiszen ha egy macskaallergiás nem tart macskát, illetve nem simogatja meg mások macskáját, akkor el tudja kerülni a tünetek kialakulását. Persze a helyzet sokszor nem ilyen egyszerű. Egyrészt a macskát szerető embereknek, ez egy sorscsapással lenne egyenlő, másrészt például egy macskaallergiás gyerek nem tud elmenni játszani egy olyan barátjának a lakásába, ahol macskát tartanak, vagy esetleg egy macskatulajdonosnak választania kell a szeretett macskája és mondjuk egy családtag, vagy egy szeretett személy között.

Nem véletlen tehát, hogy macskaallergia ellen célzottan is számos terápiát dolgoztak ki.

A legújabb próbálkozás érdekes módon egy génterápiás módszer. Azt tudni kell, hogy a macskaallergiások nem a macska szőrére allergiásak, hanem legtöbbször egy, a nyál- és faggyúmirigyek által termelt fehérjére, a Fel d 1-re. Ennek pontos funkciója nem ismert, talán a bőr és szőr védelmét szolgálja, vagy a macskák közötti kommunikációt segíti. A kutatók 50 különböző ivartalanított macskában vizsgálták a Fel d 1-et kódoló gént. Megállapították, hogy a génnek különböző változatai léteznek az egyes macskafajtákban, sőt van olyan fajta is, amelyben valamilyen genetikai hiba miatt a fehérje nem expresszálódik (azaz hiányzik), vagy csak nagyon kis mennyiségben. Mivel a különböző génváltozatok semmilyen látható (fenotípusos) különbséget, hátrányt nem okoztak, arra a következtetésre jutottak, hogy a gén, illetve a fehérje nem esszenciális, azaz nem szükséges az egészséges élethez.

Az elmúlt években, genetikában a génszerkesztés fejlődött talán a leglátványosabban. Felfedeztek egy, eredetileg baktériumokban működő rendszert, amellyel a korábbiaknál sokkal pontosabban és egyszerűbben tudnak géneket módosítani és mindezt akár élő szervezetben (in vivo) is.

Ezt, a CRISPR-Cas9 gén-szerkesztő technológiát használják fel a kutatók arra, hogy a macskákban kiüssék, inaktiválják a Fel d 1 génjét. Ebben az esetben tehát nem a macskaallergiás gazdát kellene kezelni, hanem az állatorvosnál lehetne kapni egy injekciót, amelyet a macskának kell beadni, amely ezután nem termelné többé a Fel d 1 fehérjét, megszüntetve ezzel a macskaallergia okát. Hozzá kell tenni, hogy ez az eljárás egyelőre csak fejlesztési fázisban van, a génszerkesztés pontos következményei még nem ismertek, emiatt ez a megoldás egyelőre nem használható.

De vannak alternatív megoldások is.

Van olyan, amelyben a macskát kell kezelni, van, amikor az embert. Egy szintén nemrég kifejlesztett, de még rutinban nem használható módszerben, amelyben a macskát kell kezelni, Fel d 1 fehérje elleni oltást kell a macskának beadni, amely immunrendszere antitestet kezd termelni az allergén ellen, megköti és megakadályozza, hogy allergiás tüneteket okozzon. Az oltást, amelyet svájci kutatók fejlesztettek ki, már számos macskán tesztelték, és nem tapasztaltak mellékhatást. Ha a további vizsgálatok is sikeresek lesznek 1-2 éven belül kapható is lesz.

A macskaallergia elleni immunterápiát, a fentiekkel ellentétben a macskaallergiás embereken kell alkalmazni, és már forgalomban van.

Ebben az eljárásban az allergént (itt a Fel d 1-et) kell egyre nagyobb mennyiségben az allergiás személy szervezetébe juttatni injekció, vagy nyelv alatti csepp formájában. Jelenleg ez az egyetlen terápiás eljárás, amikor nem csak az allergia tüneteit enyhítjük, hanem a betegség kiváltó okát is megszűntetjük. A sikeres terápia után teljesen megszűnhet ez az allergia. A módszer hátránya, hogy legalább 3 évig kell alkalmazni, nem olcsó (a társadalombiztosítás nem finanszírozza), és a sikerráta sem 100%, azaz egyes embereknél a hosszú és drága kezelés után sem szűnik meg az allergia.

Hogy a macskaallergia gyógyítása milyen fontos, mutatja egy allergológus elbeszélése.

Egy pollenallergiás páciense panaszkodott neki, hogy a barátja nem tud nála aludni, mert macskaallergiás. Ő mind a barátját, mind a macskáját nagyon szereti, egyikkel sem szeretne szakítani. Az orvos felajánlotta, hogy immunterápiával kezeli a lány barátját. A 3 éves kezelés sikeres volt, a pár összeköltözött, és össze is házasodtak. Pár évvel később az orvos találkozott a férfival és kérdezte, hogy vannak. A férfi azt mondta, hogy sajnos elváltak.

„Hát ez nem jó hír, de akkor legalább nincs többé gondja a macskával.” – mondta az orvos.

„Ó nem”, – válaszolta a férfi - „a macskát úgy megszerettem, hogy az végül nálam maradt.”

Prof. Dr. Szalai Csaba

Forrás: Gyógyhírek

Irodalom:
Thoms F, Haas S, Erhart A, et al. Immunization of Cats against Fel d 1 Results in Reduced Allergic Symptoms of Owners. Viruses. 2020;12(3):288.
Ingrid Hein. More Than One Way to Fix Cat Allergy. Medscape Medical News, June 08, 2020.

Fotó: dreamstime.com