Már három szülés is megnöveli valamennyire a halálos kimenetelű szív- és érrendszeri betegségek valószínűségét, az öt vagy több alkalommal várandós nők körében pedig már 40 százalékkal magasabb a szívinfarktus, 25 százalékkal a stroke és 17 százalékkal a hirtelen szívmegállás előfordulási aránya, mint a gyermekteleneknél. A kutatók szerint mindehhez nem is kell, hogy ennyi gyermeket neveljen a nő, mert a vetéléssel vagy halvaszüléssel végződő terhességek is beleszámítanak a statisztikába.

A Cambridge-i Egyetem közegészségügyi kutatóintézetének epidemiológusai 8 500, 45 és 64 év közötti asszony vizsgálata után jutottak erre a következtetésre. A némileg riasztó eredményért több körülmény okolható.

Az egyik legfontosabb maga a terhesség. A gyermekvárás időszaka rendkívül igénybe veszi a női szervezetet, a kismamák vérnyomása is jelentsen meg szokott nőni ilyenkor. A vérnyomás-ingadozás pedig igencsak megviseli a szívet és a keringési rendszert.

Később a gyermekekkel járó stressz és fizikai megterhelés - a szoptatás, az éjszakázás, az éveken át tartó folyamatos készenlét -, amelyek döntő része rendszerint még ma is az anyákra hárul, szintén nem tesz jót a szervezetnek.
 

Az egyik legsúlyosabb probléma azonban az, hogy a kezdődő szív- és érrendszeri betegségek jelentős részét egyszerűen félrekezelik

A szívinfarktus a köztudatban, sőt, még az orvosok fejében is férfibajnak számít.

A kutatók által megkérdezett nők elmondták, hogy tipikus tüneteiket - mint például a légszomj és a mellkasi szorítás - pánikbetegségként diagnosztizálták, és ennek megfelelő gyógyszereket is kaptak rá.
Hiába mutatja a statisztika, hogy a szívinfarktusok 55 százaléka a nők körében történik, amíg a szakemberek körében is él az a nézet, hogy ők "nem szoktak" ilyesmitől szenvedni, addig fennáll a veszélye, hogy nem a megfelelő kezelést adják a korai panaszokra, így nagyobb a valószínűsége, hogy a betegség végül halálos kimenetelűvé válik.

Indexkép: pixnio