Gyakori tévhit: nem a szteroid miatt hízik el!

Az inhalációs szteroidok a leghatásosabb gyulladáscsökkentők, az asztma kezelésének alapjai, semmivel nem helyettesíthetők. A szteroid tartalmú gyógyszerekről ismert, hogy szedésük következtében nem ritka az akár jelentősebb mértékű elhízás. Ez azonban nem igaz az asztma kezelésében használt, inhalációs szteroidokra. Az asztma kezelése során alkalmazott szteroidok belélegzéssel jutnak a tüdőbe, ahol kizárólag helyi hatást fejtenek ki. Ennek megfelelően a mellékhatásaik is helyben jelentkeznek, rekedtséget, szájgombásodást okozhatnak – ezt a használatukat követő alapos szájöblítéssel lehet megelőzni.

Két választás létezik

Az asztma és az elhízás kapcsolata tehát nem a gyógyszerekre vezethető vissza, oka a mozgásszegény életmód. A tudat, hogy gyereke bármelyik pillanatban befulladhat a pályán, aggasztó. Aki átélte már szülőként az asztmás rohammal járó ijedtséget, mindent megtenne azért, hogy a jövőben ezt elkerülje. Ilyenkor a szülő két megoldás közül választhat: vagy felmenti a gyereket minden testmozgás alól, s az egyébként jól beállított kezeléssel panaszmentesen telnek napjaik. A másik megoldás, hogy felkeresi a gyermeket kezelő orvost, elmondja, hogy a gyermeke sportolni szeretne és közösen megbeszélik, hogy miként szükséges módosítani a megelőző gyógyszerek dózisát, illetve mit használjon az edzések előtt, hogy a fizikai terhelés által kiváltott rohamot megelőzzék.

Az „egyszerűbb” megoldásnak ára van

A sport számtalan előnyét nehéz lenne egy bekezdésben felsorolni, de azon túl, hogy az egészséges izomzat és vázrendszer kialakulásában nélkülözhetetlen, asztmás gyerekek esetében még egy fontos előnnyel bír: javítja a tüdő működését. Több kutatás és a napi tapasztalat is igazolja, hogy a rendszeresen edző gyerekek jobban reagálnak a kezelésre, esetükben kevesebb gyógyszerre is lehet szükség ahhoz, hogy állapotuk stabil maradjon, és a rohamokat elkerüljék. Nem kell feltétlenül csak a versenysportra gondolni. A testnevelés óra alól felmentett, a szünetekben focizó társai mellett kispadra szoruló gyerek egy sor közösségi élményből is kimarad. A biztosnak látszó felmentés és a mozgás elkerülése tehát hosszútávon nem a legjobb megoldás.

Együtt élni az asztmával

A fizikai terhelés mellett valakinél a pollenek, a dohányfüst, bizonyos illatanyagok, a háziállatok szőre vagy épp a hideg okoz hirtelen köhögési rohamot, nehézlégzést – magyarázza dr. Hidvégi Edit. A gyermeket ezektől sem tudjuk mindig megóvni, a lényeges dolog az, hogy mindig legyen náluk „iránytű” az olyan helyzetekre, amikor a tüneteik fokozódnak. Ez az iránytű a megfelelően beállított kezelés, a jól kontrollált asztma mellett az asztma akcióterv. Ebben pontról pontra minden fontos információ és leírás megtalálható arról, hogy mit tegyen a roham megelőzéséhez, ha úgy érzi, hogy a tünetei erősödnek és mit csináljon, ha mégis befulladt. Ha ismeri a betegségét, megfelelően használja a gyógyszereket – ezt a rendelőben van mód begyakorolni – akkor nem a betegsége fogja meghatározni a mindennapjait.

Forrás: Budai Allergiaközpont
Fotó: Tysto / https://commons.wikimedia.org