Tehát: mondatok, amelyek hallatán zöldsokkot kapunk. Amelyekre évekkel később is csak fogcsikorgatva emlékszünk vissza. Amelyek miatt a félelemtől lucskosan ébredünk éjjelente. Amelyeket mindig más mondat követ - mindig sokkal rosszabb.
- Nyugodjon meg, anyuka, most már nincs semmi baj, a gyerek jobban van, csak...
- Ráérsz most egy pillanatra? Kéne beszélnünk...
- Tájékoztatjuk, hogy számlatartozása miatt korlátoztuk...
- Talán nem kéne elmondanom, de hát mire való a barátság?
- Ide tudnál most jönni? Azonnal?
- Ne haragudj, hogy ilyen későn, de...
- Az életem egy kész regény, de nem akarlak untatni vele. Te, arról írjál már...
- Holnap indultunk volna a Balatonra...
- Hallottad az éjféli híreket?
- Bocs, anya, késni fogok kicsit...
- Én azt hittem, nálad van...
- Elkészültek a leletek, de be kéne jönnie személyesen...
- Tudod, hol láttam az este a férjedet? És kivel?
- A fékekkel nincs is semmi baj, hanem a féltengely...
- Ezt majd egyszer még megköszönöd nekem...
- Nincs rajta fedezet, sajnálom...
- Na, ezért lett volna jobb, ha te csinálod...
- Köszönöm az eddigi értékes munkádat...
- Ibike vagyok a titkárságról, kapcsolom a főnökasszonyt...
- Tisztelt Ház, tisztelt Elnök úr!
- Rutineljárás...
- A magáé volt az a fehér autó a ház előtt?
