Gyereknevelés

Munkahelyem kollégáimmal együtt részt vettünk konfliktus kezelési tréningen és elvégeztük az erőszakmentes kommunikáció tanfolyamot, melyen sok gyakorlati ismeretet sajátítottunk el a gyerekek körében előforduló agresszió megfelelő kezelésére. Megismertük a Zsiráf és Sakál nyelv kommunikációját, melyet remekül tudunk alkalmazni munkánk során a gyakorlatban is.

Egy kétéves kaliforniai kisfiú a nyolcadik áldozata annak az Ikea gyártmányú szekrénynek, amely hajlamos felborulni, és maga alá temetni a gyermekeket.

Ezért kidolgoztam saját tematikámat, így jött létre a „Buksi-Suli” ,Kutyával a Gyermekekért Személyiségfejlesztő és Képességfejlesztő Óvodai Program. A megvalósításban Alíce terápiás kutya és felvezetője, valamint saját terápiás tanuló kutyám Mese nyújtott segítséget. Programom 5. éve egyre magasabb szinten teljesedik ki, növelve a bekapcsolódó szülők, gyermekek számát.

Az első év végére rá kellett jönnöm, hogy a Pillangó Óvoda nem integráló, hanem inkluzív. És arra is, hogy a különbség óriási. Mi nem beillesztettük a gyerekeket a csoportba, hanem belefoglaltuk. Egy inkluzív közegben ugyanis megszűnik a nagyfülű, hosszúhajú, járni tudó vagy járni nem tudó fogalma. Csak a gyerek marad, aki a személyisége, és az élete területein tart valahol, ki itt, ki ott, és mi, a közösség (az óvónő, a konduktor és gyerek társak) segítjük abban, hogy a következő lépcsőfokra lé

Célunk az iskola, tanító nénik megismerése, pozitív hatások megtapasztalása, az iskolával, tanító nénikkel való ismerkedés kapcsán megkönnyíteni az óvodából iskolába való átmenetet.

A jóga a test –lélek –szellem harmóniáját, egységét megalkotva gyógyít és egyensúlyt teremt. A gyerekjóga mindezt a gyerekek nyelvére fordítja le, miközben megszeretteti velük a mozgást.

Mivel minden gyermek csoport más és más, hiszen a közösséget alkotó gyermekek éppen egyéniségük miatt egyedivé teszik azt, így nincs bevált recept, leírt, pontról pontra követhető metodika. És ebben éppen ez a szép, mert minden pedagógus a saját kis közösségében találhatja meg azt a lehetőséget mely a játékba ágyazott differenciált fejlesztést kínálja.

A 6. b és a 6. d osztály lány tanulóival azon gondolkodtunk, hogyan lehetne a mindennapos testnevelésórákat színesebbé, élvezetesebbé tenni. Szeptember közepétől egy 10 órás Diáktestnevelő projektbe fogtunk. 10 órán keresztül a testnevelésórák minden percét a diákok tervezték és valósították meg. Az órák témáját saját „kútfőből” választották a diáktanárok.

Nagyon fontos, hogy a gyerekek tudják, csak úgy lehetünk igazán jó kis osztályközösség, ha odafigyelünk a társunkra és mindig számíthatunk egymásra. Fő célom egy összetartó osztályközösség kialakítása.

Feltehetően sokan hallottatok a fiatal lány szomorú esetéről, akit a napokban ütött el a HÉV Kistarcsán. A szerelvény több tíz méteren át sodorta magával a szerencsétlenül járt lányt, akit súlyos, életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba.

A minden 10. embert érintő szenzoros integrációs zavar egyaránt érint felnőtteket és kisgyermekeket, bár a tünetek gyermekkorban erősebbek, könnyebben beazonosíthatóak.

2017. október 27-től ingyenesen letölthető az első gyerekeknek szóló applikáció, amely a hazai igazságszolgáltatás rendszerét mutatja be. A StoryLab elnevezésű mobiljáték alapvető célkitűzése, hogy a gyerekek minél többet tudjanak meg játékos formában az igazságszolgáltatás működéséről, valamint a saját jogaikról.

Tapasztalataim szerint a fejlesztő órák, hasznosak a gyerekek számára mivel ott egyénre szabottan az őket érintő problémákra épülnek a foglalkozások. Ezek a gyerekek igénylik a kommunikációt, a sok beszélgetést, főleg akkor, ha saját magukról beszélhetnek. A rájuk való odafigyelés, érdeklődés felőlük olyan fajta nyitottságot eredményez náluk, mely által saját maguk kezdenek el beszélni életükről, az otthoni viselkedésükről.

Az alábbi játékokat pedagógiai munkám során többször is használtam. A játékok kivétel nélkül a kooperatív képességeket – ezen belül a képzelőerőt, kreativitást, gondolkodást fejlesztő játékok gyűjteménye, melyeket szívesen játszunk együtt a foglalkozásokon.

A hozzánk belépő személy nem azt látja, hogy csoportunk „küzd” az éppen ide járó SNI-s, BTM-es, hátrányos szociokulturális környezetből érkező vagy valamilyen traumatikus eseményt megélő gyermekekkel. A hozzánk érkező vendég harmóniát, szeretetet és együtt játszó, boldog gyerekeket lát. Erre volt kíváncsi sok kolléga, és ezért választ minket sok szülő.

Ezért nagyon fontos már óvodás korban megfigyelni a gyermekek kreatív adottságait és kiemelten foglalkozni a kreatív képességekkel. Hiszen ahogyan a gyermekek sokfélék, úgy a kreativitás is különböző. Lehet anyanyelvi, téri- vizuális, kinesztetikus, vagy akár zenei kreativitás és még logikai is, szociális, vagy akár dramatikus és sorolhatnám még...

. A visszamaradt nagycsoportos fiúk már nem találták a helyüket, nem kötötték le őket az óvodai játékok. A kislányoknál pedig akadt olyan, akit folytonos hisztijei mellett, szótlanságával is peremhelyzetre kárhoztatta önmagát. Csupán fél éve ismertem ezeket a gyermekeket, de az idő rövidsége, s a probléma megoldásának égető szükségessége volt az, ami talán a legnagyobb lökést adta számomra.

Hatalmas segítség lehet a gyermekeknek és pedagógusoknak ez az energia, hogy el tudják fogadni azt is, aki más képességekkel rendelkezik. Sok-sok szeretet és türelem, következetesség szükséges hozzá az tény, de meglesz az áldásos hatása. Egy jó közösség hatalmas támogató, lelki védőháló, biztonságot nyújtó pont a mindenki számára.

Egy gyerek olvas, az osztály figyel és koppint vagy tapsol stb., ha az olvasó hibázik. Ezt a fajta gyakorlási metodikát ilyen formában nem tartom szerencsésnek. Kevés az a gyerek, aki érdekeltebbé válna az ilyen olvasástól. Legalábbis azok a gyerekek biztosan nem, akiknek valamilyen nehézsége van és szeretnénk őket inspirálni az olvasásra.

A következőkben összegyűjtöttem néhány olyan módszert, melyet magyartanári és kreatívírás-oktatói gyakorlatomban eredményesen sikerült alkalmaznom.