Kisgyerekek
A szorzótábla megtanulása akkor megy a legkönnyebben, ha a gyerek logikusan felfogja, hogy mi történik, ha összeszorozzuk a számokat.
A szorongó gyermekek, akik nem élik át a családi biztonság és kiszámíthatóság megnyugtató érzését, gyakran vesznek fel káros szokásokat: például rágni kezdik a körmüket, hajukat. Mire van szükségük ezeknek a kicsiknek és hogyan segíthetünk rajtuk?
Nézzük, mi mit tehetünk azért, hogy ne essünk bele a szörnyetegség csapdájába.
Gyere Anya, dobjunk be pénzt a beteg gyerekeknek! - húz Fanni a daganatos betegségekkel küzdő gyerekek megsegítésére felállított adománygyűjtőláda felé.
Az év eleji szülői értekezleten szokatlan listát kaptunk harmadikos gyerekeink osztályfőnökétől.
Talán te is hallottad már a helikopter-szülő kifejezést. Azokra az anyákra és apákra mondják, akik gyermeküknek a legjobb jövőt szánják, lehetőleg nehézségek nélküli úton, és úgy a jelenben, mint a jövőben minden kellemetlenségtől meg szeretnék óvni őket.
A Huffingtonpost összegyűjtött néhány posztot, amit a kisgyerekes szülők tettek közzé életükről a Twitteren.
Jackson apukája a Facebookon üzent a többi szülő számára: ha nem beszélnek gyermekeikkel és nem tanítják meg őket mások elfogadására, akár tragédiával is végződhet az iskolai zaklatás.
Az elengedés senkinek sem könnyű... főként igaz ez, ha egy óvodás kisgyermekről van szó. Sokat beszéltünk már arról, milyen nehéz anyának és apának, arról is, hogy a gyerekek hogy élik meg... de vajon az óvó néni? Neki is nehéz?
Nem is gondolnád, milyen fontos életleckéket tanulhatnak meg gyermekeink - ahogy tanultunk már mi is - többek között a népi játékok, csapatjátékok során.
Mit tehetünk, ha nem akar osztozkodni más gyerekekkel a játékain?
Bármikor is voltál fiatal, kedves Olvasó, egészen biztos vagyok benne, hogy az akkori idősek igen rossz véleménnyel voltak a generációdról.
A végtaghiányos kisgyermek százezrek szívét rabolta el fél perc alatt.
Megértettem, hogy mennyire másként látják a gyerekek a világot, mennyire ösztönösek még és hogy mennyire nem szabad ezt szükségtelen(!) korlátok közé zárni.
Amsterdami kutatók szerint a túl késői fektetés és az esti tabletezés okolhatóak a hiperaktivitás kialakulásáért gyerekkorban.
A fiam legjobb barátja, Aleem és családja néhány hete visszaköltözött Líbiába. Az együtt töltött másfél évük alatt azonban mindannyian - gyerekek és felnőttek - sokat gazdagodtunk. Pozitív történet a kultúrák találkozásáról.
Későn váltam anyává. Nekem nem ketyegett a biológiai órám. Nem éreztem szükségét, hogy a gyerekem által nyomot hagyjak magam után a világban és az sem motivált, hogy idős koromban legyen, aki gondoskodik rólam. A munkámat is imádtam, így annak sem éreztem szükségét, hogy néhány évig otthon babázhassak.
A korosztályos bontás az iskolákban - de már az óvodákban is - egy rég meghaladott dolog lenne. Mégis azt mondják nekünk, hogy nincs jobb helyette, nincs más megoldás. Van, és szinte bizonyos, hogy jobb, mint ez, ami most van.
Itt az iskolakezdés, összeszámoltam azokat a dolgokat, amitől a szülők agyára rászáll a vörös köd. Ha ezeket felemlegetjük, akkor vagy ordítanak, vagy sírva fakadnak, vagy a fejük vörösödik a tehetetlenségtől. Pedig mind a 12 elkerülhető lenne.
Az oktatásban is rengeteg sztereotípiára épít a társadalom. Még egyes tankönyvek is erősítik ezeket - pedig a matekos lányok és a versmondó fiúk tehetsége ugyanolyan értékes. Nem az a kérdés, hogy fiús, vagy lányos, hanem hogy kihozható-e a maximum egy tehetséges gyerekből.