Egyszer már értekeztem a CsaládiNeten korábban arról, hogy a gyerek pénzügyi nevelését minél hamarabb érdemes elkezdeni, tulajdonképpen ahogy a számnevekkel elkezd ismerkedni, már bele is vetettétek magatokat a pénzügyi okításba., anélkül, hogy tudnál róla. Abszolút nem baj viszont, hogy nem tudatosan csinálod, hiszen ezzel mindenki úgy van, ha a gyerek tudja, hogy mi az, hogy sok-kevés, kisebb-nagyobb, stb., az hozzátartozik az élethez. Hiszen minden nap használod. Te is, így aztán a gyerek is.
Másképp lenne ez a pénzzel? Nem hinném! Azt is minden nap használod, mert mást nem is tehetsz, és ezzel minden áldott nap példát is mutatsz a gyereknek. Jót vagy rosszat, az most más kérdés, de valamilyet mutatsz. Aztán a gyerek nagyjából tinikora táján majd választ. Eldönti, hogy jó-e neki az a példa, amit mutattál, vagy inkább kihajítja ezt a mintát, mert...
Márpedig a gyerek dönteni fog!
Az, hogy a gyerek dönt, az természetes dolog, főleg úgy 14 éves kora táján. Az a nem mindegy azonban, hogy milyen tapasztalatok alapján hozza meg a döntését. Neki még meglehetősen gyerek-üzemmódban szerzett tapasztalatai vannak a világról, és benne a pénzről. Ha minden marad a régiben, akkor átlag magyar gyerekként 14 éves korára mi az, amit biztosan fog tudni a pénzről? Lássuk:
- tudni fogja, hogyan lehet elkölteni
- tudni fogja, hogy nagyon gyorsan el lehet költeni
- tudni fogja, hogy sokszor konfliktusforrás a szülei, de akár más emberek között is
- tudni fogja, hogy ha nincs belőle elég, akkor lúzer vagy
- tudni fogja, hogy ha nincs belőle elég, akkor illik magadat is lúzernek érezned
- tudni fogja, hogy ha nincs belőle elég, akkor abba ketté szakadhat a család
- tudni fogja, hogy ha nincs belőle elég, akkor megtoldhatja a máséval (a bankéval)
- tudni fogja, hogy ha pénzt akar, akkor meg kell szakadnia, mint a szüleinek
- és azt is tudni fogja, hogy ez utóbbihoz egyáltalán nem lesz kedve...
És azt is tudni fogja, hogy hogyan fogjon hozzá máshogy? Vagy a hitelnél megáll a tudomány, és jön a BAR-lista (bocs, a KHR-lista)?
Lesz 14, de lesz majd 18 is...
És az a legnagyobb baj, hogy bár egy 14 éves gyerek átlagban ennyit tud a pénzről, mire 18 lesz, addigra sem lesz sokkal műveltebb pénzügyileg. Pedig akkor már kilép a nagybetűsbe, ha máshogy nem, akkor úgy, hogy elmegy fősulira, egyetemre, és ott szembesül élete első nagy pénzügyi problémájával: még az ösztöndíjat is bankszámlára kapja. A diákhitelről nem is beszélve. (Fúj, diákhitel, arról majd később, máshol még lesz szó...) Ettől azért több kell, ezt lássuk be! És azt is, hogy az idővel legalább annyira gazdálkodnod kell a pénzügyi tanítás terén is, mintha a befektetéseidet kezelnéd. A pénz ugyanis mozog, jön-megy, áramlik, de ahogy megy, úgy jön is újabb. Az idő viszont csak halad. Egy irányba. Nem fog körbe-körbe áramlani, mint a pénz. Az időből soha nem lesz több. Ezt leszámítva viszont az időre is igaz: mozgásban van, sőt kéz a kézben járnak.
Az idő pénz... és még valami...
Ezt az igazságot nagyon jól ábrázolja az a képlet, amely minden befektetésre igaz: tőke X idő = hozam. Vagyis minél több időt hagysz arra, hogy a pénzed dolgozzon, annál kevesebb is elég lesz indulásnak ugyanahhoz a hozamhoz. Ez igaz lesz életed legnagyobb és legértékesebb "befektetésére", a gyerekedre is. Minél hamarabb kezded kiművelni, annál magabiztosabb lesz a pénzügyek terén is. Szóval csak egy dolog biztos: időd van, de nem tengernyi - csak egy fél életnyi. És ez lehet, hogy hosszúnak tűnik, de annyira nem hosszú, hogy ne kéne kihasználni.
Kezdj neki még ma!
Csak nem tudod, hol? Itt egy klassz lehetőség, amivel március 31-ig szuper bónuszokat kaphatsz!
.jpg)
 |
Himer CsillaKisvállalkozások kreatív kontrollingjaElérhetőségem: Honlap: http://www.zsebedremegyek.hu |
| Bemutatkozás | Megjelent cikkek | Kérdezz-felelek |
Ezzel csak egy baj van: lehet az iskolától várni a pénzügyi nevelési kérdések megoldását, de ez NEM az iskola feladata! Ahogy az sem, hogy az alapvető emberi értékek, vagyis egy alapvető normát kapjon a gyerek. Azt is otthonról viszi. Ugyanis a gyere fejlődésére a legnagyobb hatással a szülő van. Még kamasz korban is, bármilyen meglepő.
Te ugyanis, ha akarod, ha nem, nevelsz a saját példáddal. Vagy pozitív, vagy negatív példaként - azt majd a gyerek eldönti. Plusz, ha Te tanítod, akkor megvan az az előnyöd, hogy TUDOD, hogy mit tanul a gyerek. Annyiban ugyanis van létjogosultsága a felvetésednek, hogy valahonnan szerezni fog egy bizonyos ismeretet a gyerek. Ha Te nem tanítod meg, akkor megteszi más. És az meg nem biztos, hogy tetszeni fog Neked.
Még egy megjegyzés: tényleg nagyon ránk férne már a pénzügyi műveltség - de nem általánostól, hanem már korábban. A gyerek ugyanis figyel, tehát látja, hogy Te is használod a pénzt, mert fizetsz vele, meg időnként a pénz HELYETT bankkártyát használsz - legalábbis ő ezt látja. Sőt ő is használhat péntt, mert nagyi esetleg már ad neki rágóra, csokira valót. Már ovis korban millió helyen és helyzetben találkozhat egy gyerek a pénzzel. Márpedig ha találkozik vele, akkor lesznek róla gondolatai, és kérdezni is fog róla, ahogy ezt már máshol írtam is. És ha válaszolsz, máris elkezdted lerakni a gyerek pénzügyi műveltségéne alapjait.
Szóval mielőtt bárki mást gondolna: a gyerek pénzügyi nevelése, felvilágosítása minden esetben a SZÜLŐ feladata! Az iskola ugyanis csak foglami tisztázást adhat. De azt, hogy ezeket a fogalmi magyarázatokat hogyan alkalmazza a gyerek, hogyan reagáljon egy-egy helyzet megváltozására, hogy kombináljon, hogyan döntsön, egyáltalán milyen lesz a viszonya a pénzhez - az a konyhaasztal mellett, otthon dől el. (És valahol már erről is írtam.)
Szép napot!
Himer Csilla
játékos nevelő
jó(l)lét coach
A másik: ha apa/anya sem tud bánni a pénzzel, akkor azzal is tanítanak, legfeljebb a rossz módszereket. Az újítás ott kezdődik a dologban, ha apu/anyu eljut odáig, hogy tudja, hogy ez így nem jó. Mert akkor már tudja azt mondani a gyereknek, hogy "látod, én hogy csinálom? Na, így ne! Fogalmam sincs most még, hogy hogyan, de együtt meg tudjuk tanulni ezt is." Semmi gond nincs a hitelességgel akkor, ha őszinte vagy, és látszik Rajtad a szándék, hogy Te is törekszel a jobbra.
Bélyeggyűjtés: hááát, hogy hülyeség volt-e, vagy sem, azon lehetne vitatkozni. Abból a szempontból mindenképpen volt haszna, hogy bizonyos értelemben takarékosságra szoktatott, meg meg lehetett tanulni belőle a vágykésleltetést, amiigen hasznos tulajdonság a pénzügyileg sikeres emberek körében. Viszont ha beváltottad, akkor mit csináltál vele? Szerintem azonnal elköltötted. Volt olyan gyerek, aki tényleg valamilyen határozott céllal gyűjtötte a bélyegeket? Ritka volt. Így pedig éppen a takarékosság lényege veszett el: hogy valamilyen cél érdekében tegyük. Szóval ha egy bizonyos valamire teszel félre, akkor bánja kánya, legyen takarékbélyeg. De ennek is csak akkor lenne értelme, főleg a mai inflációs környezetben, ha nem egyszerűen csak félretennénk a bélyeg képében, hanem valami kis befektetést eszközölnénk. Különben csak másik formát adtunk a párnacihának, meg a befőttesüvegnek - ennyi erővel ugyanis akár abban is gyűjthettük volna.
De teljesen egyetértünk abban, hogy szükség van a pénzügyi nevelésre:), de sztem ez kisiskolás kortól helye lehetne az iskolában, meg persze azon kívül is.
Ha jól emlékszem, lehetett venni 1 és 2 ft-os bélyeget, amit be kellett ragasztani a könyvecskébe, és volt a nyári szünetre egy kis zsebpénzünk! 
Ebben én is egyetértek, kis kortól kell rászoktatni a gyereket, hogyan bánjon a pénzzel, és ebben nagy szerepe van már az óvónőknek is. De ide kell ugyan úgy szülő is, hogy példát mutasson!
@thtg: teljesen jogos a két pont, ha a szülő sem tudja, hogy az, ami most van, nem elég, nem jó, akkor a gyerek is csak azt fogja látni. Sajna van is rá példa a praxisunkban, hogy a rossz pénzügyi minták örökíthetőek. Ezért papolok én itt...
@mindenki: asszem érik a következő post a takarékbélyegekről...
Ez a cikk akkor jelent meg, amikor egy másikat már régen elküldtem a CsaládiNt.hu-na. Úgyhogy ha a héten még nem a várt post jelenik meg a takarékbélyegről és társairól, akkor ne lepődjetek meg.
Kárpótlásul annyit üzenek mindenkinek, hogy egész kis postsorozat kerekedett a nosztalgiapénzügyekről. Egész pontosan három postban fogok értekezni a takarékbélyegről és társairól...
Üdv:
Csilla
.jpg){kind=small}
