Gyerekek fejlődése

A koronavírus-fertőzések száma a dánoknál nem ugrott meg a tavaszi újranyitás után. Úgy néz ki, beváltak az óvintézkedések, amelyeket a járvány ellen, a gyerekek védelmében hoztak. Miközben a magyar állam is előállt már egy intézkedési tervvel őszre, megnéztük, mi lehetett a dán siker titka, és azt is, mit rontott el Izrael, hogyan lett az esete intő példa a világ számára.

Milyen jó annak a gyereknek, akit rendszeresen masszíroznak! Az érintéssel tudunk nyugtatni, áthangolni, érzéseket kiváltani és közvetíteni, fájdalmat csillapítani - és ez csak néhány a számtalan hatása közül. Az érintés nélkülözhetetlen a szervezet életben maradásához gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt.

Nem kell, sőt, nem is ajánlott a gyereket órákra feladatlapok elé ültetni, néhány hétköznapi tevékenység azonban elképesztő fejlesztő hatást gyakorol rá, és általuk az iskolakezdés is könnyebben fog menni.

Az óvodabezárások miatt a nagycsoportosok kulcsfontosságú fejlesztési lehetőségektől estek el. Ám nincs veszve semmi: egy kis játékos gyakorlással otthon is sokat tehettek azért, hogy zökkenőmentesen kezdhessék meg ők is szeptemberben az első osztályt.

A „nevelési nehézségek” oka nagyon gyakran egyszerűen az, hogy a szülők érettebb viselkedést várnak a gyereküktől, mint az az életkora alapján indokolható lenne. Olvasd el, mennyi idősen mi jellemző a gyerekre!

A gyermekkor minősége egész életünkre rányomja a bélyegét. Befolyásolja a személyiségünket, a természetünket, a képességeinket - sok minden múlik azon, hogy milyen gyerekkorunk volt.

Szétszórt, figyelmetlen, de akár autista vagy ADHD-s gyerekeknél is hatékony lehet a homloklebeny-terápia. A különböző képességeket fejlesztő speciális mozdulatsorok az agy frontális lebenyét ösztönzik működésre, amely által a gondolkodás rugalmasabbá, rendezettebbé válik.

Évről évre nő azon gyermekek száma, akiknél iskolaéretlenség és/vagy tanulási problémák jelei mutatkoznak. Folyamatosan nő a SNI-s gyermekek száma. Az ilyen jellegű problémák hátterében sokszor megtalálható, hogy a mozgásfejlődés és az erre épülő anyanyelvi fejlődés nem indult meg időben, vagy nem ment végbe hibátlanul.

Az érintés, babusgatás, testi kapcsolat hangsúlyozása a mai gyermeknevelési gyakorlatban már nem tűnik furcsaságnak, és a szülők jelentős része tisztában van a fizikai kontaktus fontosságával, ugyanakkor kevesen tudják, hogy milyen hosszú út vezetett e felismerésig, és milyen nagy hatású kutatások születtek időközben a témában.

A mai világ kétségtelenül más információkkal bombázza a gyerekeket, mint a korábbi, amelyre a mostani felnőttek visszaemlékeznek. Milyen a modern gyermekkor és jobb-e a réginél? Milyen változásokkal jár a gyermekek fejlődésére nézve az, hogy egy információ alapú társadalomban nőnek fel? Miben nyilvánul meg a modern eszközhasználat hatása a gyerekek képességeiben és viselkedésében? És mindez hogyan hat a fejlődő agyra?

A modern világ, amelyben élünk, hatással van agyunk szerkezetére is, és különösen igaz ez a gyermekekre. A digitális kor szülöttei kevesebbet mozognak, többet ülnek, nagyon sok vizuális inger veszi körül őket, ami többek között kihat az idegrendszer, a szenzo-motoros rendszer, az egyensúlyrendszer működésére és a figyelem mélységére.

Az önállóságra nevelést nem lehet elég korán kezdeni. A cél nem az, hogy minél kevesebb dolgot kelljen a gyerek helyett elvégezni, hanem az, hogy felnőttként elég önbizalommal rendelkezzen ahhoz, hogy képes legyen megállni a saját lábán.

Az egyensúlyérzék fejlődése az anyaméhben kezdődik, és nagyjából 6 éves korig tart. Zavarai sok problémát eredményezhetnek, de néhány hétköznapi, játékos gyakorlattal otthon is jól fejleszthető.

A műanyag kismotor, a tricikli, a futóbicikli majd a végül a rendes kétkerekű mind fontos szerepet játszanak a gyerek mozgásának, idegrendszerének és kognitív képességeinek alakításában.

Számos tanulmány bizonyította már, hogy a zenei képzés javítja a nyelvi készségeket. Nem volt ismert azonban az, hogy a zenei leckék vajon javítják-e az általános kognitív képességeket, jobb nyelvismerethez vezetnek-e, vagy a zene hatása inkább a nyelvfeldolgozásra korlátozódik-e.

Az átlagos fejkörfogat születéskor 35 cm, a fejkörfogat általában 1-2 cm-rel nagyobb, mint a mellkas körfogat és általában 1 cm-t nő havonta az első életévben.

A szülőnek akár már a gagyogás hiánya is feltűnhet, a legtöbben mégis akkor kezdenek gyanakodni, amikor a hasonló korú gyerekek már javában mondókáznak, míg az ő kicsijük még mindig nem szól egy árva szót sem. De vajon honnan beszélhetünk egyszerű fejlődésbeli eltérésről, és mikortól számít kórosnak a beszédfejlődés lassúsága?

A TSMT, az Ayres és az Alapozó terápiához hasonlóan a Sindelar-módszer célja is a részképesség-zavarok időben történő felismerése és kezelése, elsősorban a tanulási nehézségek megismerése céljából.

Freinet nevét hazánkban kevesen ismerik, pedig az általa meghonosított technikák egy része – mint a gyermekek által készített dekorációk vagy az iskolaújság szerkesztése – a mai magyar oktatásnak is szerves részét képezik.

A beszéd- és a hallás fejlesztésével foglalkozunk, és az otthoni gyakorláshoz is adunk tippeket Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértőjének segítségével.