Az ókorban már ismerték vérzés csillapítóhatását. Először Plinius említi legendás gyógyerejét, szerinte elég csak kézben tartani egy szál zsurlót, máris csillapítja a vérzést. Galénosz híres görög orvos szerint a mezei zsurló összezárja a sebet és rövid idő alatt meg is gyógyítja. A 18. században már több jótékony hatását felismerték és használták gyógyításra. II. Frigyes porosz király udvari orvosa, Friedrich Hoffmann már vese és hólyagbántalmak gyógyítására használta a mezei zsurlót. A konyhában is használták a zsurlót, mert rájöttek milyen magas a kovasav tartalma. Ezzel súrolták az ón- és rézedényeket. Az 1900-ban már nagyrabecsült gyógynövényként tartották számon. Magas kovasav tartalma miatt sikeresen gyógyították a tuberkolózist és egyes bőrbetegségeket. A zsurlónak 32 fajtája létezik. Megtalálható egész Európában, de orvosi célra csak a mezei zsurló a jó. A mocsári zsurló mely hazánkban is van, mérgező.
Hatóanyaga: növényi keserű, kovasav, aconitsav, oxálsav, kálium, kénsavas sók, mész,
Gyógyhatása: húgyutak, vese átöblítés, ödémás lábdagadás, vesehomok, köszvény, nehezen gyógyuló sebek
Teakészítés: egy evőkanál zsurlót 2 dl vízben 5 percig főzzük, 15 percig állni hagyjuk, és utána leszűrjük.
Fogyasszunk belőle napi három csészével és igyunk utána minden alkalommal egy-egy pohár vizet.
Vese, hólyag, anyagcsere okozta lábdagadás és reumatikus betegségekre teakészítés: napi 6 gr zsurlóból készítsünk teát a fent leírtak szerint.
Hólyagbántalmaknál, vesegörcsöknél melegborogatással jó hatást érhetünk el. A teát, ha leszűrtük, a teafüvet vászonkendőbe rakjuk, és borogatásként alkalmazzuk a fájó testrészen.
A teát sebek, horzsolások és bőrkiütések lemosására is alkalmazhatjuk.
Erős orrvérzés esetén hideg zsurlótea borogatás jó hatással van. A hideg teába zsebkendőt mártogatunk, és azt borítjuk az orra.
A mezei zsurlónak mellékhatása nincs.(eddig nem ismert)
