|
Kérdezz-felelek
33 éves nő vagyok. 2011. november 10-én egy laborvizsgálat alkalmával derült ki, hogy látens pajzsmirigy alulműködésem van, bár tüneteim nincsenek: TSH:5,64; T4:14,13; T3:4,53. Nyaki ultrahang: negatív. Anti TPO: 1,6. Anti Tg: 14,8. Tekintve, hogy 2012 januárjától kisbabát terveztünk, endokrinológusom 25 ug Euthyrox tablettát javasolt, amit 2012. december 2-tól el is kezdtem szedni. Január közepén teherbe estem, január 23-án laborvizsgálatot kértem, ahol kiderült, hogy TSH-m 4,68 (azaz alig csökkent szinte 2 havi gyógyszeres kezelés mellett). Január 27-től felemeltük 50 ug-ra a napi adagot. Február 1-re az eredményeim a következők voltak: TSH: 2,95; T4:13,37; T3:5,4. Endokrinológusom a 10. héten kontrollt javasolt, viszont sajnos már nem volt rá szükség. Ikerterhességemet műszeresen kellett befejezni (március 4-én, a 10. hét elején), ugyanis a magzatok elhaltak. Kérdéseim:
- A vetélésnek köze lehet látens pajzsmirigy alulműködésemhez? (Terhességem alatt Femibion 800 magzatvédő vitamint + Eurovit Folsavat szedtem).
- A három hónapos türelmi idő lejártával szeretnénk újra próbálkozni. Továbbra is szedem az 50 ug adagot és kb. április végén szeretnék újabb laborvizsgálatot kérni. Tehetek még valamit ebben az időszakban? TSH értékemet 2 alá célszerű vinni?
Válaszát hálásan köszönöm!
Több kérdést tett fel, amelyre endokrinológusától kell(ene) választ kapnia, hiszen ő vizsgálta és neki állanak rendelkezésre a legfontosabb adatok.
Ezért csak általánosságban válaszolhatom:
Washingtonban megrendezték azt a Szimpóziumot, ahol igyekeztünk összefoglalni a pajzsmirigy működésének zavarai és a sterilitás, a spontán vetélésék, a magzat fejlődési rendellenességek közötti tudományosan megalapozott kapcsolatokat. Ezen túlmenően ajánlásokat kidolgoztak ki a kezelésre, megelőzésre egyaránt. A hazai szakemberek számára ez év májusában foglaltam össze a leglényegesebb információkat.
A legfontosabb megállapításaik a következők voltak:
1. A terhesség alatt a pajzsmirigy 50%-kal több hormont termel, mint előtte
2. A terhesség idején a pajzsmirigy térfogata 10-20%-kal növekszik.
3. A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél találtakéval.
4. A terhesség alatt a csökkent pajzsmirigy működésének (hipotireózisnak) a veszélye lényegesen nagyobb, mint a nem terhesekének.
5. A pajzsmirigy betegségeinek több formája (autoimun betegségek, pajzsmirigy gyulladásos betegségei) öröklődhetnek.
6. A magzat saját pajzsmirigye a terhesség első három hónapjában fejlődik ki, addig az anya által termelt hormonra van utalva
7. A fokozott jódbevitel a terhesek számára (akik nem szenvednek pajzsmirigy betegségben!) alapvetően fontos, ugyanis a hormon képzéséhez erre az anyagra feltétlen szükség van. Ez a mennység egészségesekben 250-300 mikrogram naponta.
8. A már korábban csökken pajzsmirigy működésű terhesekben a tiroxin dózisát feltétlen célszerű emelni a kiindulási érték 50%-val.
9. A nem megfelelően kezelt terhesek gyermekeinek pajzsmirigy működése, ill. idegrendszeri-szellemi fejlődése (IQ) károsodott lehet.
10. A terhesek egy részének szelénhiánya is van, ezért ennek pótlására célszerű törekedni.
11. A szülések után 2-4 hónap múlva az esetek 8-18%-ban autoimmun pajzsmirigygyulladás alakulhat ki.
12. A pajzsmirigy fokozott működésének megállapítása nehezebb, mint a nem terheseknél, mert egyes tünetek: idegesség, gyengeség, alvási zavarok, izzadékonyság a terhességben egyébként is megfigyelhető tünetek. Ezt nehezíti az is, hogy a hagyományos hormonszintek sem nyújtanak a diagnózishoz mindig segítséget. Azt javasolják, hogy ilyen esetben endokrinológus segítségét vegyék igénybe a diagnózistól a kezelésig .
Szükség esetén további vizsgálatot javaslok.
Jó egészséget kívánok: